„A hatvanas évek tipikus, kicsit deviáns, lázadó kamaszéveim során Budapesten hat gimnáziumot jártam végig, míg sikerült leérettségiznem. Az egyetemre nem vettek fel, pincérnek álltam. A barátaim közül akkoriban sokan disszidáltak – én megpróbáltam legálisan, útlevéllel kijutni nyugatra, de elutasították a kérelmemet. Nehezen viseltem az itthoni zártságot, mely visszatekintve olyan volt, mint egy fekete-fehér mozi. Kellett a változás! A „B” tervet vettem elő, Jugoszláviába kiengedtek, innen 1971-ben átúszva az Adriát érkeztem először Olaszországba, majd az USA-ba. És elkezdődött életem színes, szélesvásznú filmje – és az életem „ground floorról”/a földszintről való folyamatos építése.” mesél Kovács Nimród a kezdetekről.
„Nem akartam hazajönni, nem is lehetett volna, elutazásom előtt még a szüleimnek sem meséltem tervemről, nehogy bántódás érje őket. Én akkoriban igazi amerikai akartam lenni” – emlékszik vissza. Diplomáinak megszerzése után hamarosan, a nyolcvanas években rohamosan terjedő kábel televíziózás kiépítésébe kapcsolódott be a United Cable Television Co. (UCT) vállalatnál. És innen vezetett az út vissza Európába…
„Elfogytak az USA-ban a kábel tv-vel még le nem fedett területek, így a felvásárlások és egyesülések során kialakult cégnél (UIH) már, mint társtulajdonos 1990-ben Londonba kerültem, ahonnan az angliai terjeszkedést irányítottam.” És meg is érkeztünk egy újabb fordulóponthoz. Nimród a hétvégéken nem Denverbe repült vissza, hanem az akkor már a rendszerváltoztatás gazdasági lehetőségeiben forrongó Budapestre, édesanyját látogatni.
„Az akkori Magyarországon közel egy millió ember várakozott telefonra, csak két állami tv csatorna működött, a hétfői napon adásszünet volt, melyről még egy sikeres színdarab is született. Megismerkedtem több hazai szakemberrel, velük beszélgetve megláttam az üzleti lehetőséget. A magyar ember alapvetően ugyanazt akarja, amit az amerikai: sok ismeretterjesztő, film és szórakoztató csatornát, telefont és mindezt minél előbb, elérhető áron! A ground floorról lehetne indítani a projektet.” Már „csak” a befektetőket kellett meggyőzni, akik kezdetben hezitáltak, de aztán megszületett a döntés New Yorkban – harmincöt millió dollárral indulhatott a beruházás. „Egy feltétellel, hogy én leszek a helyben irányító és felelős menedzser. Amerikai feleség és három amerikai gyerek Denverben, én Budapesten. Kezdődött a rendszeres ingázás. Elfogadtam a feltételt, és ezzel újra felfedeztem a hazámat!” Az UIH, a Time Warner és a US West Kabelkom néven megindította azt a közös vállalkozását, mely létrehozta az első kábel tv szolgáltatást Magyarországon. Itt indult Amerikán kívül először az HBO műsorainak sugárzása. Hatalmas siker volt, amikor kezdetben a nagy régi hollywoodi filmeket láthatta a magyar közönség, melyre az azt megelőző évtizedekben esélyük sem volt.
A terjeszkedéshez viszont kellettek a hazai szakemberek. Ez nem volt könnyű feladat, mert a rendszerváltáskor sok jó, tapasztalt ember kiesett a sorból, elhagyta a pályát, vagy, mert frusztrálódott, vagy, mert leépítették, vagy nem beszélt nyelveket. „Hát akkor jöjjenek a fiatalok, gondoltuk. Nem a korábbi tapasztalatokat, hanem sokkal inkább a jelöltek attitűdjét, az újra való nyitottságát, tudásvágyát vizsgáltuk a beszélgetéseknél. Ezen szempontok alapján választottuk ki azt a csapatot, melyet egy huszonöt-harmincfős, lelkes amerikai kollegából álló team tanított meg az új technológiára, a terjeszkedésre, az értékesítésre. A Kabelkom öt évig üzemelt sikeresen Magyarországon, ezt követően több cég beolvadásával/megvásárlásával jött létre a régiós hatáskörű UPC 1997-ben. Irányításommal indultunk el a többi közép-kelet európai ország (Lengyelország, Szlovénia, Románia, Csehország) irányába is. Töretlenül mentünk végig a terjeszkedéssel a CEE régión.” Magyarországon az amerikait színvonalában meghaladó, legfejlettebb technikával fogtak hozzá a hálózat építéshez.
A kábelhálózat kiépítésének alapja a társasházakban meglévő központi antenna rendszer volt. Összefogtak az önkormányzatokkal, vegyes vállalatokat alapítottak a beruházásra és üzemeltetésre. Nagyon fontosnak tartották a pozitív társadalmi-politikai kapcsolatok kialakítását, valamennyi érdekelt számára az elvárt eredmények szállítását: a tulajdonosoknak a profitot, az ügyfeleknek az egyre bővülő csatorna és műsor kínálatot, az országnak a kommunikációs lehetőségek rohamos bővülését. Tíz év alatt hatalmasat változott a világ. A kezdeti sikerekről mesél Nimród egy sztorit: „Amikor a Monor telefontársaságot megvettük, kimentünk egy helyi családhoz látogatóba, hogy megkérdezzük, mennyire elégedettek az új szolgáltatással. A válasz az volt, hogy ők nagyon, de átszaladnak a szomszédba, hogy őket is megkérdezzék. Csodálkozva kérdeztük, hogy ezt miért nem telefonon teszik, mire pironkodva elárulták, hogy azt még nem tudják kezelni…!” Néhány éven belül hatalmas volt a változás: két tv csatorna helyett több tucat, egy millió telefonra váró helyett túlkínálat a telefóniában. Erre az alaphálózatra ült rá aztán az internet szolgáltatás, a vezetékes telefont pedig lassan kiszorítja a mobil és az interneten működő telefónia. „Magyarország ma már a világ élvonalában áll a jelenleg működő és egyre fejlődő technológiai színvonalával. Itt két technológiai generációt ugrottunk át!”
Visszatekintve erre a korszakra Kovács Nimród megállapítja, hogy akkoriban rengeteg befektetési tőke jött a régióba és nem csak pénz, de sok segítő szándék is, nem csak a kizárólagos profit érdekeket szem előtt tartva.
„Én magam a számos cégfúzió és kivásárlások alatt is végig amerikai alkalmazott maradtam. A UPC jelenleg ezen a területen az egyik legsikeresebb vállalkozás. Ez egy igazi sikertörténet! Sosem a problémákat néztük, hanem csak a feladatra koncentráltunk. Rengeteg nyitottsággal, segítőkészséggel találkoztunk” – összegez Kovács Nimród.
Végül kicsit nosztalgiázva teszi hozzá, hogy a „Béke szállodában volt az első irodánk, innen indult az építkezés, a pionír csapat összeállítása. A kemény munka mellett jókedvűek voltunk, rengeteget buliztunk is. Élveztük a munkát és az életet!”
„Nem csak felfedeztem újra a hazámat, hanem személyes életemet is megváltoztatta ez a projekt. Ennek kapcsán ismertem meg második, immáron magyar feleségemet – így már két otthonom lett!”
Skonda Mária
A UPC Kovács Nimród vezetésével a legnagyobb közép- és kelet-európai kábel szolgáltatóvá vált, összesen 3 millió lengyel, cseh, magyar, szlovén és román előfizetővel.(2019-ben a UPC név eltűnik, miután előző évben a Vodafone lett a 100 tulajdonosa). Kovács Nimród alapító elnökségi tagként vett részt a CTAM (Cable and Telecommunications Association for Marketing) munkájában és a szervezetet bevezette Európába is. 2009-ben visszavonult, hogy régi szenvedélyének, a boroknak hódolhasson. Jelenleg saját borászatát vezeti Magyarországon, Egerben. A Kovács Nimród Winery Eger történelmi részén, a Verőszala utcai pincesoron található. Kovács Nimród nem csak a borok és a gasztronómia szerelmese, hanem lelkes műgyűjtő is. Gyűjteménye alapvetően 19. századi magyar festményekből és 20. századi nemzetközi és magyar műtárgyakból áll. Ugyan a nagyvállalatok világától visszavonult, de továbbra is aktív, számos jótékonysági és szellemi társaság tagja. 2005-ben kitüntették a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével. Három gyermeke van: Tash, Briana és Hunter.
