Taira-Julia Lammi : A női agy van olyan jó, mint a férfi

Taira-Julia Lammi: A női agy van olyan jó, mint a férfi

Taira-Julia Lammi : A női agy van olyan jó, mint a férfi

A külföldön élő és dolgozó személyeknek hét különböző típusa van – legalábbis az InterNations, a külföldön élő és dolgozó emberek, az ún. expat-ek legnagyobb szervezetének tanulmánya szerint. A legtöbben, huszonegy százalékban az ún. Go-Getter kategóriába tartoznak, magasan képzett személyek, akik a munkájuknak élnek, a magánéletük háttérbe szorul. Második helyen az optimalizálók szerepelnek, akik sok potenciális előnyt látnak külföldre költözésük során, és általában nem csalódnak. Értékelik a munka és a magánélet megfelelő egyensúlyát, és sikeresek külföldön. Vannak még a romantikusok, a felfedezők, az utazók, a kiküldöttek, házastársak és diákok... Vajon melyik csoportba tartozik az év expat menedzserének választott ABB ügyvezető igazgató, a finn Taira-Julia Lammi? Ő az első női, és egyben az első finn származású vezető, aki elnyerte a “Az év külföldi vállalatvezetője” díjat.

A magyar ABB központi irodái Budapesten vannak, a Lehel és a Váci út közötti átalakuló, megújuló területen, építkezés mindenütt. A modern irodaház felső szintjére programozott lift visz, nem szállhatunk ki akárhol, a folyosón emberek és robotok. Ipari forradalom 4.0... Taira-Julia Lammi szőke, csinos, határozott, kortalan nő, két és fél év óta dolgozik Budapesten.

Taira-Julia Lammi: Finnországban jártam iskolába, életem nagyobb részét Finnországban töltöttem, de tanultam Spanyolországban és az Egyesült Államokban is.

Irigykedem, mert a finn iskolarendszer nagyon sikeres, világhírű, exportálja is a finn állam…

TJL: Egyetértek, az iskolarendszerünk az egész világon híres, az egyik export-slágere országunknak. Pedig ez egy közoktatási rendszer, nincs benne magániskola, privát befektető, az egész az adófizetők pénzéből működik. Azért lett sikeres, mert ugyanazt a lehetőséget adja mindenkinek minden diáknak, függetlenül attól, hogy honnan jött. Az oktatás alapvetően azonos, és a rendszer erőssége, hogy a tanárok is nagyon jól képzettek, megbecsültek, mindenkinek egyetemi végzettsége van. A tanári szakmának nagy a presztízse Finnországban.

A másik elem, ami fontos, hogy az iskolai oktatás nem túl hosszú, a kisgyerekek kilenctől kettőig vannak az iskolában, az órák 45 percesek, 15 perces szünetekkel, a középiskolában pedig nyolctól háromig vannak benn a gyerekek. Adott tehát a lehetőség arra, hogy a gyerekek kipihenjék magukat, friss fejjel menjenek a következő órára, a 45 perces koncentrációt 15 perces lazítás követi, amikor kint vannak a levegőn. Fontos, hogy az iskola teljes ellátást ad, ebédet, uzsonnát, ráadásul nagyon finomat. Az iskola bevonja szülőket is, megvan a lehetőség arra, hogy online konzultáljanak a tanárokkal, akár naponta, ha valami fontos dolog történt.

Ez azt is jelenti, hogy Finnország iskolarendszert és menedzsereket exportál, ugye?

TJL: Igen, női menedzsereket…

Vajon van-e valami, amit abból az iskolarendszerből át lehet vinni egy multinacionális cég gyakorlatába?

TJL: Nos, itt, az ABB-ben mi is igyekszünk segíteni, gondoskodni az emberekről, megteremteni a munka és az élet egyensúlyát, de én azt mondom, hogy nemcsak ez a cél, hanem elsősorban a kiegyensúlyozott élet. Az embereknek nem csak a munkára kell megadni a lehetőséget, hanem arra is, hogy a magánéletük boldog legyen. Nekem személy szerint fontos, hogy az emberek a munka mellett tudjanak a családjukkal, a hobbijukkal foglalkozni. Ez az, amit én az ABB-ben képviselek.

Két évvel ezelőtt bevezettük a jóléti programot, ami kis dolgokból áll, hétfőn és kedden gyümölcs van a konyhában, aztán az emberek javasolták, ne csak víz és kávé legyen, hanem tea is. Bátorítjuk az embereket, hogy sportoljanak, van lehetőség úszásra, korcsolyázásra, edzésre, részt veszünk a Global Challenge-ben, a Globális Kihívásban, ami azt jelenti, hogy egy napon belül lépéseket gyűjtünk, és csapatok versenyeznek egymással. Nem csak sétával, hanem sporttal, például tenisszel, focival is lehet lépéseket gyűjteni. Jó étel, jó alvás ez mind kell a feltöltődéshez és a jó munkához.

Miért éppen Ön lett az év expat menedzsere Magyarországon? Bár az elmondottak alapján már van némi elképzelésem...

TJL: Bármelyik jelölt lehetett volna, de ez elsősorban a csapat érdeme. Együtt nagyon jó eredményeket értünk el. Vagyis: a számok, az elért eredmények, a munkahelyi légkör és a csapatok együttműködése együtt érvényesült.

Lehet, hogy ezek az évek a skandináv nők évei lesznek? Ott van például Gréta Thunberg, aki 17 éves, és a klímavédelemért harcol. Mintha Finnországnak és Svédországnak sokkal fontosabb lenne ez a téma, mint a világ többi részének. Miért?

TJL: Azt hiszem azért, mert a természet nagyon fontos számunkra. Több ezer tó van Finnországban, meg hatalmas erdőségek és nálunk mindenki bárhol sétálhat az erdőben, mi együtt élünk a természettel. Abban nem vagyok biztos, hogy a világ többi része számára ez nem lényeges, Magyarországon és a szomszédságban is gyönyörű a természet. Engem meglepett, hogy Budapesten minden olyan zöld, nagyon sok parkja van, itt van a budai oldal az erdőkkel. Talán ezért is érzem ennyire otthon magam…

Azt viszont látom, hogy mi az északi országokban sokkal többet törődünk a
biciklis közlekedéssel, mint máshol. Helsinkiben gond nélkül lehet akár tíz kilométert is biciklizni a munkahelyre otthonról, ezzel lehet csökkenteni a szennyeződést. Ez Budapesten és máshol is segítene

Váltsunk témát: egyre többet beszélnek a 4.0 iparról. Mit jelent ez az ABB számára?

TJL: Ami az ABB-t illeti, két forradalomnak is a kellős közepében vagyunk, az egyik az energiát érinti, a másik a digitalizációt. Az energiát eddig központokban termelték, így nekünk is vannak nagy centrális erőműveink, de most egyre több magánszemély érdeklődik az iránt, hogyan termelhetne energiát a sajátmaga számára napelemekkel a tetőn. Ez az egyik forradalom: hogyan lehet decentralizált az energiatermelést. Nagy fellendülés van e téren.

Az ipari forradalom másik eleme a digitalizáció. Nekünk sok olyan megoldásunk és termékünk van, amelyek ebben segítenek. Ilyen a gyárak automatizálása, a robotizáció, hiszen sok robotrendszerünk van, a távirányítás, a távellenőrzés, amikor a szenzorok segítségével folyamatosan lehet kontrollálni a gépek működését, és beavatkozni, mielőtt meghibásodnak. Nekünk vannak technikai megoldásaink, amelyekkel automatizálni lehet a termelést, a nyersanyagtól egészen a végtermékig.

Hogyan használják, hogyan építik be a folyamatokba a mesterséges intelligenciát? Néhány év múlva talán már a cikket sem ember írja...

TJL: Igen, a média van az élen, úgy is mondhatnánk, a frontvonalban, együtt az ICT biznisszel, vagyis az információs-kommunikációs üzlettel. A mesterséges intelligencia (AI) fogalmát három részre lehet osztani: assisted, azaz asszisztens vagy segítő, augmented, azaz bővített és autonomous, azaz autonóm intelligencia. Az AI számos, az ember által végzett ismétlődő és szabványosított feladatot váltott fel, így az ipari robotok sok gyártási feladatot kezelnek. Az assisted intelligencia az ABB robotjaiban jelenik meg, míg az augmented, a kibővitett, a döntés előkészítését segíti. Szakértők szerint most már a bővített intelligencia következő szakaszába lépünk, ahol az emberek és a gépek egymástól tanulnak és újrafogalmazzák azt, hogy mit csinálnak együtt. Az autonóm intelligenciára pedig a példa az önvezető autó.

Rengeteg adattal dolgozik az ABB, ez nagyon fontos a cég számára, segíti a fogyasztókat, a gyárakat az adatgyűjtésben, feldolgozásban és a feldolgozás után a döntéshozatalban. Minél több adatunk van, annál könnyebb megjósolni a jövőt, a jövendő történéseket. Ha egy motor elkezd rezonálni, vibrálni, és korábban két éve történt hasonló, ez alapján tudjuk, hogy mindjárt tönkre mehet. Persze, felvetődik a kérdés, hogy kié az adat? A fogyasztóé, vagy az adatfeldolgozóé? Ez igen érzékeny terület, hiszen az adat egyben „nyersanyag” is, aztán ott van a cyber-biztonság kérdése. Mi korrekt szerződések alapján járunk el, eszerint dolgozzuk fel az adatokat, figyelembe véve a biztonsági megfontolásokat is.

Az ABB-nek volt-van egy nextlevel, következő szint nevű stratégiája, ez mit takar?

TJL: Ez 5 évvel ezelőtt indult, három oszlopon nyugszik, az első azóta is változatlan, ez a nyereséges növekedés, ezen nincs mit magyarázni. A kiváló végrehajtás a másik, vagyis arra kell összpontosítani, hogy a projektjeink, a szolgáltatásaink és a termékeink kiválóak legyenek. A harmadik az üzleti központú együttműködés, ami változott az évek során, most a fogyasztóra összpontosítunk. Úgy akarunk együttműködni, hogy jobban szolgáljuk a fogyasztót, aszerint, milyen problémái vannak, milyen megoldásokra van szüksége.

A magyar ABB milyen szerepet kap ebben a nagy stratégiában?

TJL: Az elmúlt két évben kulcspozícióban voltunk, a fogyasztókra összpontosítva. Az ABB terminus szerint mi a „kisország” modellben dolgozunk, ez a piac mérete miatt van így. Ugyanakkor azt a szerepet kaptuk, hogy nézzük meg, mit lehet az automatizálásban értékesíteni, nem csak az energetikában. Teszteltük ezt a modellt. A cégen belül is digitális modell szerint dolgozunk és a vevőinkkel együtt próbáljuk megtalálni, nekik milyen digitális kihívásokra kell választ adni. Tavaly a globális ABB átvette a GE villamosipari megoldásokra szakosodott cégét. Ezzel az integrációval nekünk is jutott feladat a magyar cég átvételével, vagyis a múlt év nagyon jelentős volt számunkra.

Ha már a céges stratégia szóba került, mi a személyes stratégiája?

TJL: Be kell vallanom, hogy nem igen terveztem a saját karrieremet. Nyitott voltam, hogy kipróbáljak új dolgokat, és ennyi... És az alatt a húsz év alatt, amit az ABB-nél töltöttem - ez az első és egyetlen munkahelyem -, elégedett voltam ezzel a stratégiával. Itt megkaptam a lehetőséget, hogy tanuljak, kipróbáljak új dolgokat, csapatokat vezessek, menedzseljek, vezető legyek. Nincs külön tervem, de nyitott vagyok az újra. Ez nagyon fontos, hogy az ember meg tudja újítani önmagát. Ami nagyon érdekel, és amit alaposan meg akarok ismerni, az az AI, a mesterséges intelligencia.

Milyen egy ilyen férfiak uralta, némileg macsó gazdasági környezetben dolgozni?

TJL: Tény, hogy nagyon kevés női vezetőnk van, globálisan is, nem csak Magyarországon. Az északi országok ebben előbbre tartanak. Amikor idejöttem, úgy láttam, hogy van tennivaló ebben az ügyben. Sok üzletasszonyt ismerek itt, aki vezető, de a többség férfi, férfiak uralta a vezetői kultúra. Ezen a kultúrán lehet változtatni. Ha ugyanis sokféleség van a munkahelyeken, akkor a csapatok általában sikeresebbek, jobb a munkahelyi légkör. A diverzitás nem csak a férfi és női arányra vonatkozik, ez életkori sokféleség is fontos, szükség van a fiatalokra és az idősebbekre egyaránt. Csak így lesz meg ugyanabban a szobában a tapasztalat és a lelkesedés. De a diverzitás fontos kulturális és nemzetiségi szempontból is. Az ABB-nél negyedik éve van egy külön mentor programunk a fiatal mérnöknők számára, az egyetemekről lehet jelentkezni az egész országból. Négy-öt jelöltet veszünk fel és mentoráljuk őket, hogy láthassák, miként dolgozik egy mérnök a valódi körülmények között. Én bátorítanám a szülőket is, a fiatal lányok szüleit, hogy gondolkozzanak mérnöki karrierben is. A női agy van olyan jó, mint a férfiaké, matematikában, fizikában egyaránt.
László József

Taira-Julia Lammi
Finnországból származik, 2016. szeptember 1-től tölti be az ABB Kft. ügyvezető igazgatói pozícióját. MSc diplomáját a finnországi Tamperei Műszaki Egyetem mérnöki szakán szerezte. A finn mellett angolul, spanyolul, svédül és németül is beszél. 1997 óta dolgozik az ABB-nél. Ez idő alatt számos felső vezetői pozíciót töltött be a minőségirányítás, az üzletvitel-fejlesztés, valamint az ellátási lánc- és projektmenedzsment területén. 2019-ben ő nyerte „Az év külföldi vállalatvezetője” díjat.

László József képe

Kérjük, mondja el a véleményét