A magyar gazdaság további növekedésének ösztönzéséhez elkerülhetetlenül szükség lesz a hazai vállalkozások versenyképességének és termelékenységének javítására – hangzott el a HG Media és a Haszon Magazin Fejlesztés és versenyképesség című konferenciáján. Ezt megnehezítheti, hogy a hazai kkv-szektor digitális átállása lassan halad, miközben a fejlesztéseket finanszírozó hitelezés dinamikusan bővült az utóbbi időszakban.
„A sikeres nemzetközi felzárkózási példák azt mutatják, hogy az alacsony bérszintre építve nem lehet elérni fejlettebb gazdasági szintet. Azoknak az országoknak sikerült felzárkózni viszonylag rövid idő alatt a fejlettebb államokhoz, amelyek növekedési modellje képes volt elmozdulni az alacsony bérköltség által kijelölt pályáról a tudásintenzív gazdaság felé” – mondta Turóczy László, a Pénzügyminisztérium gazdaságtervezésért és versenyképességért felelős helyettes államtitkára a konferencia nyitóelőadásában. Kiemelte: nem az alacsony bérköltségnek, hanem a nagyobb tudásnak kell biztosítania a versenyelőnyt. Ezt a folyamatot viszont Magyarországon nehezíti az, hogy innovációs tevékenységet főként a multinacionális, termelékenyebb vállalatok folytatnak, míg a kis- és közepes vállalkozások lassan állnak át az új technológiák alkalmazására, illetve korlátozott szintű a nagyvállalati körből a kkv-k felé irányuló tudástranszfer is.
Szükség lesz a termelékenység növelésére
Felhívta a figyelmet arra, hogy ugyan a magyar gazdaság dinamikus növekedési pályán áll, azonban a növekedést eddig elsősorban a foglalkoztatás bővülése támogatta, azon belül viszont a kevésbé képzettek, alacsony termelékenységűek munkavállalása nőtt. Ezzel szemben a növekedésben eddig a termelékenység szerény szerepet játszott, amely alig nőtt az elmúlt években. Hozzátette: miután a fiskális és a monetáris politika terén nem maradt mozgástér a hazai gazdaság további ösztönzésére, ezért a versenyképesség és a termelékenység javítására kell összpontosítani.
A digitális átállásánál a cégvezetők átlagéletkora is szempont
A hazai kkv-k digitalizáció terén való lemaradásában szerepet játszhat, hogy a hazai kkv-k vezetőinek átlagéletkora 58-62 év – hangsúlyozta Bárdos Krisztina, az IFKA Iparfejlesztési Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója. Ennél a generációnál pedig sok esetben nehezebb a szemléletformálás, az új gondolkodási minták, megoldások bevezetése. Az IFKA és az IVSZ részvételével létrejött konzorcium által koordinált uniós pályázati kiírás, az „Ipar 4.0 Mintagyárak” kiemelt projekt éppen azt szolgálja, hogy a feldolgozóiparban működő hazai kkv-k megismerhessék a mintagyárakban működő legújabb technológiákat.
Pomázi Gyula, az Innovációs és Technológiai Minisztérium iparági stratégiákért és szabályozásért felelős helyettes államtitkára szerint a kkv-król nem lehet en bloc beszélni, hiszen mintegy 500 ezer kkv működik az országban, amelynek 96 százaléka mikrovállalkozás. „Nem a kkv-k egészét kell digitalizálni, hanem testre szabott beavatkozásokat kell megvalósítani” – tette hozzá.
Van még tér a vállalati hitelezés bővítésére
A hazai vállalkozások külső forrásbevonási lehetőségeiről szóló panelbeszélgetésen Tenke Gábor, a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Zrt. termékfejlesztési igazgatója kiemelte: az elmúlt egy évben nagyon dinamikus vállalati hitelezés, illetve ezen belül kkv-hitelezés történt. Ennek ellenére a szektor GDP-arányos hitelellátottsága elmarad az EU-ban megszokott szinthez képest, illetve a visegrádi országokhoz viszonyítva is. Az MFB mintegy 700 milliárd forintos piaci rést lát, ami főleg olyan területet fed le, amelyet a kereskedelmi bankok nem igen hiteleznek, és ahol piaci alapon nem feltétlenül megtérülő finanszírozásokról van szó.
Szeredi Gábor, a Takarékbank Hálózat Irányítási és Lakossági Értékesítés Támogatási Osztály igazgatója szerint a vállalati hitelezés további bővülésének egyik fő gátja, hogy a kkv-k 40 százaléka nem hitelképes, vagyis nincs olyan múltja, jövőképe vagy fedezete, ami a hitelezhetőségét alátámasztaná. Kiemelte: a vállalkozásokat olyan programokkal kell megtámogatni, amely a hitelképességüket javítja. A vállalkozások pénzügyi edukációjának szükségességével kapcsolatban elmondta: a kkv-k döntő többségének annyi a pénzügyi tevékenysége, hogy negyedévente vagy legfeljebb havonta találkoznak a könyvelővel, és így nincsenek teljesen felkészülve a hitelkérelmük bemutatására.
Nyitva vannak még népszerű uniós kiírások
A pályázati tanácsadással és projektmenedzsmenttel foglalkozó Vanessia Kft. ügyvezető igazgatója, Lukács János elmondta: a 2020-ig tartó időszakban folyamatosan csökkennek majd a vállalkozások számára elérhető vissza nem térítendő források, így fontos, hogy a még nyitva lévő konstrukciókat – a népszerű informatika, munkahelyi képzés, kutatás-fejlesztés és technológiafejlesztés témakörökben – mind teljesebben kihasználják a cégek. Megfontolandónak nevezte, hogy a beruházásaik tervezésekor a cégek ne csak a jelenlegi fejlesztési elképzeléseiket mérlegeljék, hanem a következő 2-3 év igényeit is vegyék figyelembe.
A tinédzserkort a hazai cégek fele éri el
Egy adott vállalkozás megítélésben, vagy hitelképességének meghatározásánál az adatokon alapuló cégértékeléseknek kiemelt szerepük van – mondta Csorbai Hajnalka, az Opten Informatikai Kft stratégiai igazgatója. Modelleket lehet építeni arra, hogy az adott cég tulajdonost fog-e váltani a közeljövőben, vagy menyire fenyegeti a fizetésképtelenség. Hozzátette: a 10 éves életkort csak a hazai cégek fele éli meg, míg az újonnan létrejött vállalkozások 77 százaléka korábbi cégekhez köthető. A mostani adatokból az látszik, hogy az építőipart tömeges cégalapítás jellemzi, de ez elmondható róluk a cégtörlésekkel kapcsolatban is. A vendéglátóipar esetében jelenleg szintén magas a cégtörlési ráta, míg az energetika terén 20 százalék feletti alapítási index jellemző.
