Trend
Menni vagy maradni?
Munkaerőhiány van Magyarországon. Sok szakmában, sok ágazatban. A magyar vállalatok 47 százaléka szakemberhiánnyal küzd. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a kecskeméti közgazdász vándorgyűlésen jelezte: hogy az ország előtt álló új kihívás a munkaerő-piaci gondokból fakad. Közel 100 ezer betöltetlen állás van az országban, ebből 50 ezer a versenyszférában – tette hozzá. Vajon miért alakult ki ez a helyzet? S mi a megoldás?
„Úgy szocializálódtunk az elmúlt harminc évben, hogy ha van üzlet, lesz gép, épület, ember. Az elérhető munkaerő korlátaival korábban nem kellett számolnunk. Mára napi téma lett. Az sem megoldás, ha holnaptól minden cég megduplázza a dolgozók fizetését, mert attól nincs több ember a piacon. És miután a magyar vállalatok nyeresége nem horribilis, végesek a tartalékok a béremelésre. A megoldás az automatizálás. Hatékonyabb munkával kevesebb ember kell, viszont jóval magasabb lehet a reálbér. Emellett a hatékonyabb közszféra alacsonyabb elvonást jelentene, ami szintén a reálbérek emelkedését hozhatná, és ez alacsonyabb elvándorlást” - fogalmazott Lakatos Péter, a Videoton Holding vezérigazgatója. Az egyik legnagyobb magyar magáncég közel 10 ezer embert foglalkoztat, árbevétele 2009 óta megduplázódott, a múlt évben elérte a 150 milliárd forintot. Tavaly mégis egy korábban ismeretlen helyzettel szembesült a vállalat: nem tudott felvenni annyi új dolgozót, amennyire szükség lett volna, noha 150-200 új - elsősorban szakképzett - munkaerő révén jöhetett volna létre az optimálisan elérhető hozzáadott érték. A helyzetet csak túlórákkal lehetett megoldani. A munkaerőhiány annak ellenére következett be, hogy tavaly 7 százalékos bruttó béremelést hajtott végre a nagyvállalat, a mozgó béreknél ennél is nagyobb mértékű volt a növekedési ütem.
Az egész gazdaságot jellemzi
A Videoton helyzete az átlagosnál biztosan jobb, legalábbis, ha az elmúlt hetekben megjelenő cikkekre, elemzésekre gondolunk. A következő mini „sajtószemle” jól jellemzi a helyzetet.
A takarítók is elfogytak Magyarországról. (Súlyos munkaerőhiánnyal küzdenek a takarítócégek: a szektorban a statisztikák szerint 8 500 betöltetlen állás van, de a valós szám még ennél is jóval magasabb lehet. Aki teheti, külföldre megy dolgozni. Index)
Alig lehet informatikust fogni 400 ezres kezdő fizetésért. (Legalább 22 ezer informatikus hiányzik a munkaerőpiacról, és már akkora a baj, hogy 400 ezer forintos kezdő fizetésért sem lehet szoftverfejlesztőt találni. Világgazdaság.)
A Lidl 300 ezer fölötti fizetéssel keres főpénztárost. A nyugat-magyarországi boltba beálló munkaerő fizetési csomagja pótlékokkal és az esetleges adókedvezményekkel együtt 300 ezres havi nettó juttatást jelent. Válasz.hu)
Ingyen szállást ad a Meki Magyországon (A McDonald’s Magyarország újsághirdetésekben reklámozta idén, hogy a munkavállalóknak ingyen szállást kínál, csak a rezsiköltséget kell a dolgozóknak vállalni. Portfolio.hu)
A szakemberhiányról a ManpowerGroup évente végez teljes körű felmérést, globálisan közel 42 ezer, Magyarországon 750 vállalat HR szakemberét bevonva. Az idei vizsgálat (amely a 2015. évet dolgozta fel) megállapította, hogy ”a szakemberhiány sokkal inkább sújtja a magyar vállalatokat, mint számos európai társukat. Mégis a probléma súlyosságát évről évre alacsonyabbra értékelik a magyar vállalkozások és közöttük kevesen mondhatják el magukról, hogy stratégiai szinten, hosszú távú megoldásokon dolgoznak a szakember utánpótlás biztosítására.”
Magyarországon a vállalatok 47 százaléka küzd szakemberhiánnyal, a globális átlag 38 százalék. Németországban a mutató 46, Romániában 61, Lengyelországban 41, Csehország 19, Ausztriában 39, Szlovákiában 28 százalék.
TOP 10 hiányszakma
Magyarországon
Az EMEA régióban*
Globálisan
1.
szakmunkás
szakmunkás
szakmunkás
2.
sofőr
mérnök
értékesítő
3.
mérnök
értékesítő
mérnök
4.
könyvelő és pénzügyi szakember
sofőr
technikus
5.
informatikus
cégvezető
sofőr
6.
csoportvezető
technikus
cégvezető
7.
orvos
könyvelő és pénzügyi szakember
könyvelő és pénzügyi szakember
8.
gépkezelő
informatikus
irodai asszisztens
9.
értékesítő
irodai asszisztens
informatikus
10.
vendéglátóipari dolgozó
segédmunkás
gépkezelő
*Európa, Közel-Kelet és Afrika.
Forrás: ManpowerGroup Magyarország
A táblázat önmagáért beszél. Az viszont kissé meglepő, hogy Magyarországon a sofőrök szerepelnek a második helyen. Az egyik legnagyobb magyar fuvarozó, a Nyíregyházi központú Révész Csoport 500 sofőrt foglalkoztat, tavalyi árbevétele elérte a 23 milliárd forintot.
A Nyíregyháza mellett született, most 42 éves Szurovcsák András, 1999-ben szerezte meg a hivatásos jogosítványt, 13 éve dogozik a Révész Csoportnál. Negyven tonnás, egy éves, EU6-os, 460 lóerős ponyvás DAF kamionnal járja Európát. Gépi forgácsoló szakmunkás képzettsége mellett érettségije is van, általában angolul kommunikál.
Amikor a fizetéséről faggatom, azt válaszolja:” arról nem szeretnék beszélni, inkább a főnököt kérdezze.” Azt viszont elmondja, hogy egy kamionsofőr sokszor három hétig van úton, távol a családtól, folyamatos stresszben. „Állandóan topon kell lenni, egy pillanatig sem lehet kiengedni. A látszólag igen jó fizetésnek nemcsak az említett árnyoldalai vannak, hiszen egy kamionosnak gyakorlatilag két háztartást kell fenntartania. A második háztartás a kamionon van.” Igennel felel arra a kérdésre, hogy itthon, vagy külföldön gyakran csábítják-e új munkahelyre. „A parkolókban állandó téma a fizetés, nemcsak osztrák és német fuvarozókhoz, hanem angolokhoz is csábítanak –teszi hozzá, 15-17 fontos órabérért (ami szeptember vége felé 5400-6120 forintot jelent. A szerk). De aki ezt vállalja, annak azt is tudomásul kell vennie, hogy olyan munkákat - túlórákat - fognak rábízni, amelyeket az angol sofőrök már nem vállalnak, azaz rendesen csicskáztatják a kelet-európaiakat. Arról nem is beszélve, hogy az élet is jóval drágább Nagy-Britanniában.”
Sofőrhiány már 2004-ben is
A nemzetközi fuvarozásban már régen, az Uniós csatlakozás után bekövetkezett az, ami most Magyarországot jellemzi, azaz a képzett, intelligens, önálló munkára képes szakemberek, sofőrök hiánya – fogalmaz Székely Zsolt. A Révész Csoport vezérigazgatója szerint a nemzetközi sofőr piacon mindenki mindent tud, hiszen a kamionosok a parkolókban állandóan kommunikálnak egymással, s a pénz az elsődleges téma.
„Fluktuáció nálunk is van, néhány sofőrt még fel tudnánk venni, de komoly munkaerő problémánk nincs. Ez részben annak köszönhető, hogy az elmúlt öt évben euróban számolva 25 százalékkal emeltük e béreket, így 400-500 ezer forint nettót keresnek az európai utakat járó munkatársaink (ebben természetesen benne van a külföldön töltött idő után járó napidíj). Mi fontos munkatársaknak tekintjük őket, úgyis bánunk velük, hiszen legfőbb célunk, hogy megtartsuk őket.” Székely Zsolt természetesnek tartja, hogy minél globálisabb egy szakma - a nemzetközi árufuvarozás az -, annál gyorsabb a bérfelzárkózás a legtöbbet fizetőkhöz.
Az előzőekben már idézett, a szakemberhiányt vizsgáló ManpowerGroup felmérés megállapítja, hogy Magyarországon 2014-2015-ben megduplázódott azok száma, akik a jelentkezők hiányában látják a legfőbb okát annak, hogy üres munkahelyeik betöltetlenek. Érdekes fejlemény annak az indoknak az említési gyakorisága, hogy egy jelölt magasabb fizetést kérne, mint amit a cég nyújtani tud, évek óta változatlan, közel 30%. Jelentősen nőtt viszont azok száma, akik szerint a vállalat kedvezőtlen földrajzi elhelyezkedése miatt nem találnak megfelelő szakembereket. A részletek: jelentkezők hiánya 52%, szaktudás hiánya (hard skills) 39%, magasabb fizetési igény a jelölt részéről 28%, tapasztalat hiánya 22%.
Amikor a hiányzó munkaerő felvételéről beszélünk, akkor tudomásul kell venni, hogy ma már sok esetben nem a cég, hanem a munkát kereső van kedvezőbb helyzetben, hiszen a piac működik –mondja Dalányi László, a ManpowerGroup Magyarország ügyvezető igazgatója, a TrendFM műsorában. Hozzátette: „a jelöltek minden információt meg tudnak szerezni, amikor egy-egy vállalkozáshoz (a mi közvetítésünkkel) munkára jelentkeznek, és sok esetben nemet mondanak, ha az illető cég nem nyújt olyan perspektívát, amilyet elképzelnek. Ezt néhány cég ma még nehezen fogja fel. Amíg a szakképzetleneknél a közvetlen bérnél elérhető néhány ezer, vagy tízezer forint számít, a magasan képzetteknél a fizetési csomag a döntő, benne a cafetériával, az előremeneteli lehetőséggel. Ma már igen érzékeny kérdés, hogy az alkalmazott a teljes fizetésre legyen bejelentve, a fekete-szürke foglalkoztatást el kellene felejteni, mert ez Európában abszurdnak számít.”
Dalányi László úgy látja, hogy Magyarországnak szüksége lenne egy-két olyan szektorra, amelyről „világhíres” lesz. Ilyen lehetne az információ technológia, azaz az IT, vagy a szolgáltató központok. Tehát ha valaki Európában ezeken a területeken a legjobb tudást és munkát szeretné, akkor ide jöhetne, feltéve, hogy olyan infrastruktúra alakul ki, amely vonzóvá teszi Magyarországot. Lehet, hogy itt kevesebb lenne a bruttó bér, de az olcsóbb megélhetési költségek miatt a munkavállaló elkölthető jövedelme esetleg több lenne, mint például Írországban.
A munkaerőpiac néha egészen furcsa dolgokat is produkál. Dalányi arra utal, hogy olasz és spanyol kőművesek dolgoznak Magyarországon, akik itt többet tudnak keresni, mint az otthoni 900 eurós minimálbér. Lehet, hogy a megugró lakásépítés miatt olyan jövedelemhez lehet jutni itthon, hogy a Németországban dolgozó magyar kőművesek közül többen hazatérnek – teszi hozzá.
Így fizetik ma a munkavállalókat
A legjövedelmezőbb állásokat ma az energiaszolgáltatás, az infokommunikáció, a bányászat és a pénzügyi szektor kínálja. Az Opten céginformációs szolgáltató elemzése szerint közel ötszörös a különbség a legjobban és a legrosszabbul fizető ágazatok között a bérezési statisztikában. A bruttó átlagkeresetek a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágban voltak a legmagasabbak, 526 ezer forint, a szociális ellátás területén a legalacsonyabbak, 110 ezer forint.
Az információk a vállalati beszámolókból származnak, de ezek nem mindig pontosan fedik a valós foglalkoztatási viszonyokat, ezért célszerű korrigálni az adatokat a munkáltatói gyakorlattal, az alkalmazotti jogviszony elterjedtségével, illetve a szürke- és feketefoglalkoztatás gyakoriságával.
Az infokommunikációs és a tanácsadó szektor a szervezeti kultúrát tekintve egyáltalán nem homogén - az előbbiben 483, míg az utóbbiban 309 ezer forint a havi átlagbér. Mindkét ágazatban szép számmal vannak nagyvállalatok és multik, ahogy mikro- és kisvállalkozások is. A hazai mikro vállalkozásokra nem jellemző a magas munkabér, a cégben dolgozó tulajdonosok például előszeretettel veszik ki a pénzüket osztalékként vagy egyéb módokon. Éppen ezért az infokommunikációs és a tanácsadói szektor felbukkanása a legmagasabb bérkategóriákban - az Opten szerint - kifejezetten örvendetes fejlemény, ám egyúttal azt is jelzi, hogy ezekben az ágazatokban a tényleges jövedelem még magasabb is lehet a mérlegadatokból számított értéknél.
Az oktatásban 268 ezer, míg az egészségügyben 231 ezer forint a havi átlagbér, ugyanakkor a közigazgatásban dolgozók átlagosan 297 ezer forintot vihetnek haza havonta. Érdekes módon az ingatlan szektorban az átlagbér 233 ezer, az építőiparban csak 195 ezer forint, de ez feltehetően a magas szürke és fekete foglalkoztatási arány miatt van.
A lista végén a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátóipar van, a többi ágazattól messze lemaradva a bérlistán: a 165 ezer forintos átlagos havi bruttó bér csak részben magyarázható a szezonalitással. Az elemzés szerint súlyos üzleti és etikai gondok vannak a szektorban. Figyelembe véve az ágazatra jellemző magas felszámolási rátát, azzal összevetve, hogy egy egyébként fellendülőben levő szektorról beszélünk, arra lehet következtetni, hogy a szürke- és feketefoglalkoztatás aránya itt kirívóan magas. Az Opten szerint ezt alátámasztja az is, hogy a vendéglátás valamennyi céginformációs mutató tekintetében átvette a legfertőzöttebb ágazatnak járó nem túl hízelgő címet a megtisztulóban levő építőipartól.
Az Eurostat adatai szerint a 28 tagú EU-ban az ötödik legkevesebbe a magyar emberek dolgoztatása kerül a cégeknek. A magas adók és járulékok miatt viszont a magyar állam még meg is drágítja a magyarok foglalkoztatását. A munkáltatóknak 2015-ben is Bulgáriában (4,1 euró) és Romániában (5 euró) voltak legalacsonyabbak az ilyen költségeik, a legmagasabbak pedig Dániában (41,3 euró) és Belgiumban (39,1 euró).
Magyarországon 7,5 eurót kellett fizetni egyórányi munkaerőért az Eurostat szerint 2015-ben, ami 0,2 euróval több, mint 2014-ben, és az ötödik legalacsonyabb érték az unióban. A visegrádi országok közül Szlovákiában tavaly 10,1 eurót fizettek egy munkaóráért, Csehországban 9,9, Lengyelországban 8,6 eurót.
A magyar adóék az egyik legmagasabb Európában
Az elemzésekben visszatérő téma, hogy a Magyarországon a jövedelmet terhelő elvonások kiugróan magasak. Az OECD-országok között a negyedik helyen állunk Belgium, Ausztria és Németország mögött, a régióból pedig nagyon kiemelkedünk az adóék (tax wedge) 49 százalékos mértékével. Az EU-ban átlagos adóék 34 százalékos. (Az adóék azt mutatja meg, hogy a teljes munkaerőköltségnek összesen hány százalékát vonja el az állam különböző adók és járulékok formájában, beleértve a munkavállaló és a munkaadó terheit).
A magas adóék következtében, ha egy munkaadónak jelenleg 100 ezer forintos bruttó bért kell fizetnie egy dolgozónak, akkor az a járulékok miatt valójában 128 500 forint, miközben a dolgozó csak nettó 65 500 forintot kap kézhez. Ez azt jelenti, hogy egy forint nettó bérhez csaknem egy forint állami elvonás párosul. Tehát a dolgozó egy forint nettó bére a munkaadónak két forintba, pontosabban 1,98 forintba kerül. Romániában 1,76, Szlovákiában 1,75, Csehországban 1,74, Lengyelországban 1,69 a megfelelő arány, csak a belga, a francia és az osztrák munkaadóknak kerül a magyarnál többe egy egységnyi nettó bér.
A közoktatás, a szakképzés és a felnőttoktatás sem megfelelő
Ha a magyar munkaerőhelyzetről diagnózist készítünk, akkor először a demográfiai korfát kell vizsgálni – mutat rá a Videoton Holding vezérigazgatója. Lakatos Péter emlékeztet arra, hogy a Ratkó korszakban, például 1953-ban 206 ezer gyerek születetett, míg 1998-ban csak 124 ezer. Mivel a Ratkó korszak gyerekei mostanában mennek nyugdíjba, könnyű kiszámolni, hogy csak ennek következtében 50-60 ezerrel kevesebben dolgoznak. A nők negyven év utáni nyugdíjba vonulási lehetősége először több tízezer embert, majd évente további tízezreket visz ki a munkaerőpiacról. Bár a külföldön munkát vállalókról nincs olyan megbízható statisztika, mint az onnan hazatérőkről, nettó alapon számolva évente legalább 30-40 ezerrel csökken a Magyarországon munkát vállalók száma. Ha ezt a három tételt összeadjuk, akkor már aligha csodálkozhatunk azon, hogy mi okozza a drámai változásokat a munkaerőpiacon – vezeti le a folyamatot Lakatos Péter. Hozzáteszi azt is, hogy ha egy fontos nyersanyag, például az olaj ára két-három százalékkal elmozdul, akkor megbolydul a tőzsde. Tehát logikus, ha a munkára foghatók száma 3-4 százalékkal csökken - márpedig a versenyszféra kétmilliós munkaerő bázisát alapul véve erről van szó - akkor mindenki vészharangot kongat.
Nem szabad magunkat azzal áltatni, hogy a jól képzettek külföldre vándorlása a munkaerőhiány legfőbb oka – állítja Pogátsa Zoltán. A Nyugat-magyarországi Egyetem docense szerint a közoktatás és a szakképzés folyamatosan romló minősége mellett a felnőttképzés megszűnése is hozzájárult ahhoz, hogy ma mindenki keresi a szakképzett munkaerőt. Korábban, 2010-ig évente 300 milliárdot fordított az állam felnőttképzésre, ezt az összeget most elviszi a közmunka. A nyugat-, és észak-európai országok példája azt bizonyítja, hogy ott magas a foglakoztatás, ahol jól működik az iskolarendszer és jelentős összegeket fordítanak a felnőtt oktatásra – fejtette ki Pogátsa a TrendFM műsorában, hozzátéve, hogy az magyar munkaerő-helyzet égető problémái elsősorban az említett tényezőkre vezethetők vissza.
Csodaszer-e a járulékcsökkentés?
A krónikus munkaerőhiány középtávú megoldására az utóbbi napokban, hetekben számtalan javaslat látott napvilágot. (A rövid távú megoldás, azaz a munkaerőimport nem reális, hiszen magyarul nem tudó szakemberek aligha vágynak Magyarországra, a Kárpátaljáról pedig inkább Nyugat-Európa, vagy Lengyelország felé veszik az irányt a munkát keresők. Itt érdemes megemlíteni, hogy évtizedekkel ezelőtt a német (autó)iparban fellépő munkaerőhiányt milliónyi török és jugoszláv vendégmunkással oldották meg, akik közül ma már jó néhányan német állampolgárok)
A munkaadói érdekképviseletek mellett az elemzők is a járulékcsökkentést jelölték meg az első és legfontosabb lépésnek. Az okokról az írás korábbi részében már volt szó, például a magyar adóék 49 százalékos mértékéről.
Egy táblázat mutatja meg, hogy a bérre rakodó terhek hogyan drágítják magyar munkavállalók foglalkoztatását. A táblázat jelzi, hogy egy minimálbéres foglalkoztatása a munkaadónak 143 ezerbe kerül, a versenyszférában pedig egy átlagos bruttó bérért alkalmazott 347 ezerbe.
Minimálbér (2016)
Versenyszféra átlagbér (2016 I.né.)
forint
százalék
forint százalék
Teljes vállalkozói bérköltség
142 635
128,5
346 950 128,5
Szociális hozzájárulási adó
29 970
27,0
72 900 27,0
Szakképzési hozzájárulás
1 665
1,5
4 050 1,5
Bruttó bér
111 000
100,0
270 000 100,0
Személyi jövedelemadó
16 650
15,0
40 500 15,0
Munkavállalói járulékok
20 535
18,5
49 950 18.5
Nettó bér
73 815
66,5
179 550 66,5
,5%
forrás: KSH
A járulékcsökkentést szorgalmazók legfőbb érve, hogy a drága munkaerő nem jelent relatíve magas kézhez kapott fizetéseket. A minimálbérnél és az átlag szintjén is a nettó alig több a teljes bérköltség felénél (51,75 százaléka).
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) elnöksége már 2010 októberében azt javasolta az Orbán-kormánynak, a kormányzati ciklus négy éve alatt évente 2,5 százalékkal mérsékelje a béreket terhelő munkáltatói terhet – eleveníti fel az ajánlást Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára. Ha ezt megfogadta volna a kormány, ma jóval versenyképesebbek lehetnének a gazdaság szereplői, s talán a bérekben sem következett volna be az a lemaradás, ami még a régiós versenytársakkal szemben is jelentős – teszi hozzá.
Bár hivatalos számításokat még nem tett közzé a kormány, elemzők szerint a 27 százalékos szociális hozzájárulás egy százalékpontos csökkentése nettó hatásként a költségvetésnek 54 milliárd forintos kiesést jelenthet, (de olvasni ennél jóval nagyobb összegről is).
A legkeményebb járulékcsökkentési javaslatot Zsiday Viktor, a Plotinus Holding elnöke, befektetési bankár fogalmazta meg blogjában. „Ha nem csökkentjük – méghozzá drasztikusan, aprólépéses, maszatolásnak sok értelme nincs! – a járulékokat, akkor tovább tart majd a munkaerő elvándorlása, még szűkebb lesz a munkaerőpiac, a bérinfláció nagyon gyorsan erős árinflációt fog okozni és sokezer/tízezer munkavállalót örökre elveszít Magyarország. Az egységes Európában a bérfelzárkózás elkerülhetetlen. Azonban az, hogy egyfajta egyensúlyi állapot (ahol nem vándorolnak ki többen) 8,5 vagy 9 millió, vagy 9,5 millió lakosnál következik be, egyáltalán nem mindegy hosszú távon. A fejlett Európában is versenyképes nettó bérek elérését a kormányzat az adók és járulékok drasztikus csökkentésével tudja elérni, ennek fedezeteként természetesen jelentősen csökkenteni kell saját fenntartásának költségeit.”
Mikor lapunk az olvasó kezébe kerül, már valószínűleg megindulnak a tárgyalások a kormány és az érdekképviselet között a tervezett járulékcsökkentésről. A kormány által kiszivárogtatott információk alapján a szaktárca olyan javaslatot tesz, amely szerint a béremelést nem terhelné munkavállalói és munkaadói járulék. (Abban az esetben tehát, ha a munkavállaló bruttó 100 ezer forintot keres, de a munkaadója felemeli a fizetését 150 ezer forintra, akkor az 50 ezer forintos különbözet után már nem kell egyik félnek sem járulékot fizetni.)
A magyarországi munkaerőhiány tartós megoldására ma még kevés használható ötlet került elő. Vízió azonban akad. Kelemen Géza, az MGYOSZ alelnöke a szervezet lapjában, a Magyar Gyáriparban fogalmazott egy jövőképet. A sokat tapasztalt vállalkozó szerint a munkanélküliség szociális feszültséget kelthet, s emberi tragédiát okozhat. A munkaerőhiány pedig recessziót idézhet elő. Ha ugyanis nincs elég megfelelő munkaerő, elmaradnak a fejlesztések, kisebb lesz a növekedés, a bérek viszont megnőnek. Ez ugyanakkor technológiai fejlesztési kényszert idézhet elő, ami összességében jó hatással lehet a termelékenységre, hatékonyságra. Ez a kényszer végigkíséri az emberiség történetét: amióta létezik a számítógép, azóta létezik az igény az automatizálásra, vagyis hogy az emberi munka hatékonyságát gépekkel turbózzák fel.
Emőd Pál
---
Munkaerőhiány: bár nincs egységesen elfogadott definíció, általában akkor beszélünk erről a gazdasági állapotról, amikor az elégtelen számú és minőségű humán tőke miatt a vállalatok képtelenek betölteni bármilyen bérek mellett az üres álláshelyeiket.
---
