Herczeg Ágnes, a Wine Treasury Kft. alapító-tulajdonosa az idén első alkalommal odaítélt „Future 50 ” nemzetközi díj egyik nyertese lett, Közép-Kelet Európa országaiból egyedüliként. A magyar bor jövőjéről és a hazai borpiaci stratégáról is beszélgettünk vele.
A bor logikus és nagy szellemi kihívás? „ Igen! Gordon Shepherd professzor a borral kapcsolatos agyi működés vizsgálata során állapította meg, hogy akik a borok kóstolását végzik, azoknak az agyműködése a folyamat során intenzívebb, mint a matematikusoknak.” – mondja Herczeg Ágnes nemzetközi borszakértő, aki ezt a megállapítást már több, mint két évtizedes tapasztalatból is igazolja. Tehát lehet, hogy egy alapos borkóstolás után nem is a bortól fájdul meg a fejünk, hanem az erős koncentrációtól? „ Lehet, hogy így van, de az is lehet, hogy csak kevés vizet ittunk Az viszont biztos, hogy a bor izgalmas szellemi kihívás. A kóstolás során az érzékszervek által küldött információkat az agynak dekódolni kell. Egy 200 tételes kóstolás, ízlelés után nem csoda, ha bekívánkozik az ember az ágyba…és nem az alkohol miatt, hiszen azt sosem nyeljük le! Az eredményt pedig sokszor még meg is kell szövegezni – nagy kihívás egy-egy ilyen szakmai esemény!” Hatalmas lexikális tudást, egy folyamatosan bővülő borlexikont épít Ágnes elmondása szerint a fejében. Ha jön egy újabb bor, azt el kell helyeznie ebben a koordináta rendszerben.
A házasítás a kedvenc
„Így aztán nem kis feladat a fogyasztó számára leírni, megmagyarázni tömören, köznapi nyelven, miért érdemes neki pénzt kiadni, milyen bor illik hozzá legjobban. Bár sok az érzékelésben a szubjektivitás, nekem objektívnek kell maradnom.” Ágnes leginkább a különböző borok házasítását szereti. „Ez hasonló, mint a főzés. Alapokból hozunk létre valami újat, már 1-2 %-os különbség is hatalmas eltérést eredményez. Nagy élmény, amikor hárman-négyen házasítunk borokat és az enyém lesz a legjobb!” – mondja nem kis büszkeséggel. Nagyon precízen kell dolgozni, pontosan kell tudni az adagolást, hogy az az elvárt eredményt hozza.
Herczeg Ágnes több nagy cégcsoport borszakértője, köztük talán a legjelentősebb a Lidlnél betöltött pozíció. A társaság hazai borkérdésekkel foglalkozó stratégiai tanácsadója és márka nagykövete. „Missziómnak tartom, hogy a magyar borok eljussanak a nemzetközi piacokra. Meggyőződésem, hogy úgy kell kommunikálnom a fogyasztók felé, hogy kvázi az ’anyukám’ is megértse”!” Ez a Lidlnél sikerült. A magyar borexport huszonhét százaléka ezen az áruházláncon keresztül jut el a külföldi fogyasztókhoz. Ágnes dolgozik a Danubius szálloda láncnak is, és a minőségi vizeiről ismert San Pellegrino-nak. A jó borhoz jó víz kell, ehhez pedig ugyancsak komoly szakértelem a minőségi vízből minőségi ízvilág megtalálásához.
Outsiderként érkezett a szakmába
Ágnes több mint két évtizeddel ezelőtt amatőrként, a győri egyetem hallgatójaként kezdett a borokkal foglalkozni a Bortársaságnál. „ Alapítottam egy bor klubbot az egyetemistáknak, a TDK dolgozatomat is boros témából írtam. Így kezdődött. Egyre jobban magával sodort a borokkal való foglalkozás izgalma. Aztán rengeteg tanulás, képzés, munka következett! Győrben a nemzetközi kapcsolatok szakon diplomáztam, majd jött Londonban a WSET (Wine and Spirit Education Trust) diplomájának megszerzése, ugyanott a Master of Wine képzésen való részvétel, Ausztriában a Fine and Rare Wine Specialist képzés, itthon a szőlész-borász és a biogazda képesítés”. És sorolja még a képzéseket, mint az „Agilisvezető a digitális korban”, „Intelligens marketing”, marketing mesterképzés és rengeteg szeminárium, workshop, konferencia… Több éve ő is tanít a Metropolitan Egyetemen. Hogyan van minderre ideje a rengeteg szakmai munka és a tizenkét éves kislánya, Blanka nevelése mellett? „Nagyon jó időbeosztó vagyok – a time menedzsment az erősségem, és bizonyítanom kellett, kell nap mind nap. Outsiderként érkeztem a szakmába, mögöttem nem áll egy tradíciókkal és hírnévvel rendelkező borász dinasztia.” Tíz évvel ezelőtt még sok előítélettel kellett megküzdenie. „Nem értették sokan a szakmai körökben, mit is akarok csinálni, de ma már az eredményeim, a tények önmagukért beszélnek. Mára már elfogytak az un. „mondások”! Értéket akarok teremteni, a magyar borok értékét akarom kommunikálni itthon és külföldön.”
Jönnek az elismerések
Herczeg Ágnes munkájára, eredményeire külföldön is felfigyeltek. Nemrégiben vette át az alapításuk ötvenedik évfordulóját idén ünneplő cégek, a Wine and Spirit Education Trust (WSET), és az International Wine and Spirit Competition (IWSC) által alapított és első alkalommal odaítélt díjat, a „Future 50”-t. Ezt az elismerést több körös pályáztatáson keresztül ítélték oda a nemzetközi piac ötven, negyven év alatti bor, párlat és szaké szakemberének. Több, mint hatszázan indultak, pályázatot kellett benyújtani, három körben történt a zsűrizés. Ágnes egyedüliként kapta meg Közép-Kelet Európa országaiból ezt a díjat. Nem ez volt az első elismerés, amiben a közel múltban részesült: 2015-ben elnyerte idehaza az Év női vállalkozója elismerést.
Ütős üzenetek kellenek
A „Future 50 ” díj a nevében hordozza az üzenetét – a jövőről, a bor, párlat és szaké ágazat jövőjét meghatározó szakemberekről szól, számukra alapították. Adódik tehát a kérdés: mi kell a nemzetközi piacra? Milyen ajánlásokat tenne a magyar bor stratégiájához? „ A nemzetközi piacra nincs általános recept. Attól függ, hova akarjuk eljuttatni borainkat. Különböző piac, különböző fogyasztói szokások, különböző íz- és ízlés világ, különböző gasztronómiai hagyományok – tehát különböző trendek. Nem tudunk és ne is akarjunk mindennek megfelelni, és ne akarjunk olyat csinálni, amit nem tudunk, vagy mások már régóta nálunk sokkal jobban csinálnak. Határozzuk meg a saját, egyedi értékeinket és ezekhez keressük meg a leginkább hasonló ízléssel, irányultsággal rendelkező országokat, piaci szegmenseket – erre kell fókuszálni. Tömegversenybe nem szabad és nem érdemes beszállni. Az összes hazai szőlő terület nagyságrendileg hatvanötezer hektár, a bordeaux-i több mint százhúszezer…” Ütős üzenetekkel kell meghatározni és megfogalmazni, hogy milyen a magyar bor. Ezt az üzenetet Ágnes szerint leghatékonyabban történeteken keresztül lehet eljuttatni: ma már a viselkedés közgazdaságtan évtizedeit éljük, ez hat a gazdaságban, a fogyasztók vásárlási és még a politikai döntéseiben is. Tehát az érzelmekre kell hatni – aztán jön a racionalitás…
Mesék a borok világából
„Emocionálisan sok lehetőségünk van, meríthetünk történeteket a rendkívül színes magyar népmesék és mondák világából is!” – mondja mosolyogva Ágnes, és rögtön bele is kezd egy mesébe:
„Magyarország borkirályság, melyet egy bölcs uralkodó, a borok királya, és a királyok bora, vagyis az Aszú igazgat. A királynak három fia van. Hárslevelű, Muskotály és a legkisebb Furmint. Ez a legkisebb fiú nem akart aszú lenni, ezért elindult a világba szerencsét próbálni száraz borként…” És aztán folytatná a történetek sorát „Kadarkáról, az érzékeny hercegkisasszonyról”, „Irsai Olivérről, a léhűtő popsztárról, a borok Justin Bieberéről”, mert ő a nyár és a bulik bora. A vulkanikus borok mellett bölcsen elmélkedünk, ahogy azt Hamvas Bélától is tudjuk. A történetekkel el lehet juttatni a borkultúra üzenetét az emberekhez. „Így elérhetjük, hogy a borkultúra a mindennapok és az általános műveltség részéve váljon. Rendelkezzen ezzel az alapműveltséggel legalább minden felsőfokú végzettséggel rendelkező ember. Ez a nyugati világban természetes – ehhez idehaza fel kell nőni. Ennek általános elterjedése pozitív, fellendülő keresletet eredményezhet a jövőben a hazai minőségi borok piacának is.”
Skonda Mária