Egy borosgazda kalandjai a védjegyekkel

Egy borosgazda kalandjai a védjegyekkel

A jó bornak is kell a cégér, a jó címke – de milyen áron? Milyen buktatókkal kell számolnia annak, aki „kreatív” módon, nem elég körültekintően vág bele egyéni megoldásokba a „cégér” megválasztása során? Heimann Zoltán szekszárdi borosgazda, a Heimann Családi Birtok alapító tulajdonosa saját kárán, kellemetlen meglepetéseken keresztül tanulta meg a leckét.

 Superman sokba került

„Művészetet támogató borász! – így nevezett megnyitó beszédében Lévai Anikó, a miniszterelnök felesége, még 2001-ben, a Vajda Lajos Stúdió gyűjteményes kiállításán a Műcsarnokban, ahol ezt a mondást még a felirat is hordozta. Akkor a Vajda Lajos Stúdiót támogató alapítvány elnökeként szoros, baráti kapcsolatot alakítottam ki az ebbe a körbe tartozó művészekkel, többek között Bukta Imrével, ef Zámbó Istvánnal. Zámbó Öcsitől még egy festményt is kaptam ajándékba: melynek a címe Superman találkozása Miska kancsóval – meséli a történet hátterét Heimann Zoltán. A kép Supermant ábrázolja teljes öltözékében, de kackiás bajusszal és piros csizmával a lábán, mintegy a népi-urbánus vitát lezáró találkozást aposztrofálva. A képen még háttérben az akkor lerombolt World Trade Center sziluettjei is láthatóak. Az ajándék adta az öletet, hogy az éppen Fuchsli néven piacra készülő régi családi siller borunknak a címkéjére ezt a festményt tegyük. Ezzel érzékeltetve a művészet iránti elköteleződésünket, a régi és az új, a város és a vidék találkozásátl. Engedélyt kértem erre Öcsitől, az alkotótól, aki örömmel beleegyezett, támogatta kreatív ötletemet” – folytatja a történetet a borosgazda.
A bor a piacra került, az ital és a rajta lévő címke egyaránt sikert aratott a bort kedvelő közönség körében. Nem is volt semmi bonyodalom, mígnem Heimann Zoltán úgy döntött, ezt a márkát a címkével együtt levédeti. Ilyenkor beindulnak az interneten a kereső programok…
Egy szép napon levelet hozott a posta. Egy taljándörögdi ügyvédi iroda írt egy dörgedelmes levelet, amelyben felhívja a borászat figyelmét, hogy a Supermant ábrázoló címkével megsérti a DCOMICS szerzői jogait, védjegybitorlást követ el, mivel a címke használatával kereskedelmi hasznot húz.
„Megdöbbenve fordultam a cégünk ügyvédjéhez, aki először megnyugtatott, hogy boros címkére nincs levédve a figura. Aztán megváltozott az álláspontja, amikor egy újabb levélben az iroda 10 millió forintos büntetést helyezett kilátásba és pert indított. Végül négy ezer dollárban kiegyeztünk, az addig értékesített Fuchsli borokból befolyt bevétel messze nem fedezte ezt az összeget” – zárja a történetet Heimann Zoltán.

Barbár maradhatott

De a kalandok sora a védjegyhasználat területén ezzel a még nem ért véget!
„A következő esetem a védjegyekkel akkor történt, amikor az egyik boromat Csíkszentmihályi Róbert szentendrei szobrász barátom egy szarvast ábrázoló kiváló alkotásáról neveztem el: Cervus – azaz latinul szarvas került a címkére. Ezt Magyarországon bejegyeztettem. Az uniós csatlakozásunk után egy, a Magyar Szabadalmi Hivatal mellett működő ügyvédi irodától kaptam felszólítást, amelyben a következőről tájékoztatott: az osztrák Lenz-Moser cég ’Servus Österreich’ néven uniós védettséggel rendelkezik, a miénk csak Magyarországra szól. Első körben nyertek. Ilyen esetekre mondják Eszterházy Pétert idézve, hogy kis magyar pornográfia!”
Ezzel azonban még nem értek véget Heimann Zoltán próbálkozásai, hogy a művészetet és borászatot összekapcsolja, s megjelenítse.
„A jelenlegi zászlós borunk Barbár néven fut. Eredetileg Allegro Barbaro néven szerettük volna a piacra bevezetni, de ott probléma lehetett volna a Bartók -örökösökkel. Maradtunk a Barbár névnél, ám akkor felhívták a figyelmemet arra, hogy egy egri borász kollegám, Simon József Don Simon - Barbár zseni néven hozta forgalomba egyik borát, Aba-Novák Vilmosra utalva, akit Picasso nevezett így. Ez a nagy szellemek találkozásának esete volt! De ezt a helyzetet barátilag sikerült elintéznünk: küldtünk egymásnak egy-egy karton bort, ki-ki a saját Barbárából! A mi Barbárunk gyönyörű címkéjét Ipacs Géza grafikus tervezte.”
Heimann Zoltán így összegezte e történetek tanulságait: „1. Ha nem jelentjük be védjegyként, akkor nem figyelnek fel ránk. 2. Műalkotás felhasználása esetén légy nagyon óvatos a védjegyekkel! 3. Óriásokkal ne birkózz!”

Skonda Mária