Mezitlábas Katlan

Mezitlábas Katlan

Nem vagyunk normálisak! – hirdeti az Ördögkatlan Fesztivál jelszava. Talán tényleg nem. Idén tizenegyedik alkalommal bont zászlót a Villányi-hegység közepén a sok művészeti ágat felvonultató rendezvénysorozat. Bérczes László és Kiss Móni, a két alapító szervező minden évben üres a kasszával indul. Aztán lassan telik. Néha nem eléggé. A szponzori pénzek megszerzése a legnehezebb.

Az Ördögkatlan fesztivál nem az üzletről szól, hanem a sokszínűségről, az igényes együttlétről. Két megszállott kultúraszervező, színházi ember szerelemgyereke: Bérczes Lászlóé és Kiss Mónié. 2008-ban a Művészetek Völgyében találkoztak. László akkor már hat éve lelkesen szervezte a Bárka Kikötőnek nevezett 10 napos művészeti zsongást Pulán. Móni a pécsi Művészetek Házában dolgozott programszervezőként. Az Európa Kulturális Fővárosa felvezetéséhez pályázati pénzt nyertek arra, hogy Pécs bemutatkozzon a Művészetek Völgyében, a Bárka pedig Pécsen. Másfél hónappal a Völgy indulása előtt kiderült, hogy kellő támogatás hiányában elmarad a fesztivál. „Azt mondtuk egymásnak, akkor csináljuk meg mi a magunk fesztiválját. Ez lett az Ördögkatlan” – meséli az indulásról Bérczes László. AZ EKF-től kapott ötmillió forintot sikerült átirányítani három baranyai falut, kezdetben Palkonyát, Nagyharsányt, Kisharsányt érintő fesztiválba. Később negyediknek belépett Beremend, majd Palkonyát felváltotta Villánykövesd. „Az Ördögkatlannak köszönhetően ezek a falvak az elmúlt tíz évben felkerültek a térképre. Ma már nem csak a cement jut az emberek eszébe Beremendről, hanem inkább Haydn Teremtése, Verdi Requiemje, Bartók Concertója a katlanos koncertek révén.”

Megoldó emberek
Az első év két és fél napos happeningje ötnapos rendezvénysorozattá bővült, 20-25 helyszínen több mint 500 programmal, ötvenezer látogatóval, 150-160 millió forintos költségvetéssel. „2010 óta, ahogy ’kipipálták’ az EKF -t, egyetlen fillért sem kaptunk se Pécstől, se Baranya megyétől. Létrehoztuk az Ördögkatlan Egyesületet, ami formailag lehetőséget biztosít arra, hogy pályázzunk, tao támogatást szerezzünk” – jegyzi meg László a Katlan anyagi hátteréről.
Minden évben nulláról indulnak. Az Ördögkatlan költségvetésének mintegy 60 százalékát állami támogatásból szerzik az EMMI-től, az NKA-tól, de a települések, a helyi önkormányzatok is hozzájárulnak jelképes összegekkel. Az elmúlt három évben miniszteri keretből is kaptak mintegy 30 milliós támogatást. A jegybevétel fedezi a költségvetés 30 százalékát, a fennmaradó 10 százalékot a szponzori pénzek adják. „Kezdettől tudjuk, hogy három lábon kell állnunk. Az állami támogatás és a jegybevételek mellett a szponzori pénzek megszerzése a legnehezebb. Magyarországon még nem alakult ki a mecenatúra, a mostani, első generációs újgazdagok nem a kultúrára költik a pénzüket. Évi 50 pályázatból végül mégiscsak összejön valami. A gazdasági vezetőnkkel, Petz Annamáriával hármasban írjuk a pályázatokat. 15-20 fős csapattal dolgozunk a műszaki vezetőtől a szállás intézőjén át a sajtósig. Tavaly 150 önkéntes segítette a munkánkat. Emellett minden faluban van egy-egy ún. megoldó ember, ha éppen kell egy matrac, világítás, szállítás, mi egyéb. Érdekes módon mindenütt nők végzik el ezt a feladatot. Az is nagyon fontos, hogy a polgármesterek is egytől-egyig magukénak érzik a Katlant, és maguk is velünk dolgoznak az öt nap során. Mély baráti kapcsolatok alakultak ki, igazi csapatunk van, már rég nem kettőnkről szól az egész.”

„Boldogan bőgtünk”
Annak idején Cseh Tamás nyitotta meg az első fesztivált, a halála óta minden évben megidézik a szellemiségét. Törőcsik Marit többnyire telefonon szokott bekapcsolódni, tőle származik a fesztivál jelszava, „Nem vagyunk normálisak”. Cseh Tamásra és Törőcsik Marira, mint az Ördögkatlan védnökeire ösztönösen esett a fesztiváligazgatók választása. „Ez a két makulátlan név rangot ad a Katlannak, mércét jelentenek abban, hogy nem csinálhatunk olyat, amit szégyellnünk kellene előttük.”
A legkedvesebb Katlan emlékek között tallózva László felidézi, hogy Cseh Tamás halálának a napján, órájában, percében, augusztus 7-én 17 óra 4 perckor minden faluban megszólalnak a harangok. „Az egyik évben kitaláltuk, hogy gyűljünk össze a nagyharsányi focipályán, tanuljuk meg együtt a Csönded vagyok című dalát, és énekeljük el. Iszonyatos vihar volt, szakadt az ég, ennek ellenére több százan összegyűltünk, a megfelelő pillanatban elénekeltük a dalt, és ahogy a végére értünk, gyönyörű, tiszta idő lett. Arra gondoltunk, hogy Tamás a felhők mögül kinéz ránk. Hihetetlen közösségi élmény volt, ahogy egymásnak ismeretlen emberek álltunk ott, és boldogan bőgtünk.”

Tovább a kalappal!
Móni és László a személyességben látják az Ördögkatlan sikerének a titkát. „Olyan időket élünk, amikor ez a legnagyobb hiány. A tömeg századában, a személytelenség korában. Én sem nézek másokra a metrón, nem ismerem a szomszédomat, noha harminc éve ott lakom, az emberekkel Facebookon érintkezem” – mondja László ellenpéldaként felidézve egy szabadtéri katlanos előadást a 40 fokos hőségben. „Úgy alakult, hogy a nézők egyik fele árnyékba került, a másik fele meg a tűző napon ült. Egyszer csak valaki továbbadta a szalmakalapját a napon ülők felé, aztán mindenki elkezdett továbbadni valamit, sapkát, kendőt, kinek mije volt, hogy a másik nyolcvan emberen segítsen. Ezekben a cinikus, acsarkodó időkben az Ördögkatlan öt napig egy másik Magyarország.”
„Szívügyem az Ördögkatlan, mert végtelen kreativitást és szabadságot ad, másfelől annyi szeretetet, visszacsatolást kapunk, ami semmihez nem hasonlítható érzés, és amiért érdemes dolgozni” – veszi át a szót Móni. „Szerintem azért nem fogja elveszíteni a mezítlábas jellegét, mert olyan embereket vonzunk be és hívunk, mint amilyenek mi vagyunk. A fellépők leköltöznek a fesztivál idejére, Scherer Péter, Mucsi Zoltán, Beck Zoli és jön a 30Y csapat, családostul, kutyástul. Két éve Röhrig Géza volt a díszvendégünk a Saul fia szabadtéri vetítésén, részt vett színházi előadásokon, komolyzenei koncerteken, a katlanfutáson. Az emberek nagyon szeretik, hogy nem csak mi vagyunk megszólíthatóak Lacival. Odajönnek hozzánk, kérdeznek valamit vagy csak megölelnek. És ugyanúgy megélik azt, hogy együtt állnak sörért Kapával, együtt néznek színházat Udvaros Dorottyával. Szükségük van erre a nyitottságra, szeretetre, összetartozásra. Ez az öt nap kihozza mindenkiből a jobbik részét. Egyből felveszik a stoppost, sorba fekszenek az infópont előtt a színházi sorszámért. Barátságok, szerelmek szövődnek a Katlanon.”

Tudatos egyensúlyozás
A társigazgató-szervező pár tudatosan egyensúlyoz a program összeállításakor, hiszen az alkotókat, a fellépőket akarva-akaratlanul besorolják az egyik vagy a másik oldalra „Törekszünk arra, hogy ne lehessen megmondani, hova tartozik a Katlan. Mert természetesen nem tartozik sehová, a minőség nem oldalfüggő. Néha odajön hozzám valaki, és azt mondja, figyelj, ez nem túl liberális. Majd másvalaki megjegyzi, ez nem túl konzervatív. Ilyenkor megnyugszom. A programok szervezése hetven százalékban rám esik” – meséli Móni. „A korosztályi különbségből adódóan jobban képben vagyok a könnyűzenei szcénában, az újdonságok felfedezésében, hiszen programszervezőként ez a foglalkozásom. A pénzügyeken, a szerződéseken, a technikai feltételek biztosításán inkább Laci tartja rajta a szemét. Kettőnk közül ő a praktikusabb. Jó mediátor, megvan hozzá a képessége, hogy összetartsa az infrastrukturális hátteret” – mondja Móni, aki Laci szerint szentimentálisabb, romantikusabb, érzékenyebb, ebből következően az összes finomság tőle származik.
„Álmodozásban nem vagyunk rosszak, sőt!” – ismeri el Móni. „Mindig az a célunk, hogy megugorjuk az előző évet, hogy valami újat találjunk ki. Ezért van egy csomó ősbemutatónk, kiállítások, komolyzenei koncertek, színházi előadások, amelyeket csak itt, csak nálunk lehet megtekinteni, eleve hozzánk születnek. A művészek leköltöznek, és hely-specifikusan hoznak létre előadásokat. Szerencsére mindig becsatornázódnak hozzánk a jó emberek, jó dolgok. A visszatérő fellépőktől kapunk ajánlásokat, felhívják a figyelmünket újdonságokra. Minden művészeti területen vannak szakértőink, tanácsadóink.”
Sok esetben a látszólagos véletlenek szövik a fesztivál programjait. Ennek köszönhető az idei év egyik legizgalmasabb össz-művészeti találkozása is. Kiss Móni meghallgatta a Várkonyi Csibészek egyik dalát, és megkereste őket. „Tőlük függetlenül szólt nekünk Révai Sára fotóművész, hogy van egy kiállítása a Várkonyi Csibészek brüsszeli útjáról, amit szeretne a Katlanra hozni. Kiderült, hogy a Budapest Bár, Kollár-Klemencz László és Kiss Tibi is mentorálja az ózdi roma fiúkat, a Várkonyi Csibészeket. Így állt össze ez a szerencsés kombó kiállítással, koncerttel, közös fellépéssel. Vagy egy másik példa. Nagyon jóban vagyunk a Beck családdal. Sikerült rávenni Zoli zseniális hangú lányát, hogy életében először színpadra lépjen az Ördögkatlanon. Úgy énekel, hogy mindenkinek le fog esni az álla.”

Profivá kell válni
Móni és László lényegében az év 365 napján szervezik a fesztivált, ami úgy is érvényes, hogy kiléptek az öt nap fesztiválozásból a színház irányába. Az Ördögkatlan produkciók létrehozása úgy kezdődött, hogy Bérczes László ki akarta menteni a megszűnt Bárka Színházból két rendezését, a Mulatságot és a Nehéz című Háy János darabot. Az azóta született előadások között szerepel az Ördögkatlanon bemutatott Bartók Concerto a Forte Társulattal, a Bárka szellemiségét megidéző Majdnem húsz, a Szkénében futó A halott ember. Az idei Katlanon mutatják be ifj. Vidnyánszky Attila új csapatának, a Sztalker Csoportnak az első előadását és a K2 Társulat új produkcióját, ősszel pedig a Nézőművészeti Kft-vel hoznak létre két ősbemutatót. Ezek a független előadások 5- 6 millió forintba kerülnek, pályázati pénzekből és a fesztivál keretéből hozzák őket tető alá.
Az Ördögkatlan büdzséjét meghaladná a nagy volumenű zenés-táncos produkciók finanszírozása, ezeket többnyire más intézményekkel együttműködésben valósítják meg. A legköltségesebb produkció listáját kétségkívül a Nemzeti Filharmonikusok 70 fős nagyzenekarával és a Forte Társulattal közösen kivitelezett Bartók Concerto vezeti a maga 18-20 milliós költségével. A Budapest Caféval és a Nemzeti Táncszínházzal hármas koprodukcióban jött létre. A tavaly bemutatott Cseh Tamás- Leonard Cohen közös emlékestre szerettek volna a Müpával szövetkezni, de ez végül meghiúsult. Partneri elkötelezettségen múlt, hogy a Francia Intézet öt- hat éve még felvállalta a kortárs cirkuszi előadásokat finanszírozását ötven százalékban. Idén a Flamand Kulturális Intézet segítségével kerülhet sor egy belga cirkuszi produkcióra. Európai Uniós pályázat pénzből sikerül immár harmadik éve felállítani Both Miklós ukrán udvarát, ami az egyik legnépszerűbb hely a Katlanon. Kelet-Ukrajna falvaiból hoznak gyönyörűen éneklő idős ukrán embereket, akik még soha életükben nem mozdultak ki az otthonukból.
„Bármennyire is mezítlábas fesztivál vagyunk, profivá kellett válnunk az infrastruktúra, a szállás, a szolgáltatások terén” – avat be László a szervezés buktatóiba, nehézségeibe. A körülmények megteremtése, a sátorozás, a parkolás, a mobil vécék, a zuhanyozók, a vendéglátás folyamatos fejlesztésre szorul. Siklóstól Harkányig a környező települések biztosítanak szálláshelyeket a látogatóknak. A sok ezer fellépő elszállásolása évről-évre komoly fejtörést okoz a szervezőknek, amit úgy oldottak meg, hogy például Harkányban egy teljes szállodát kibérelnek. „Az a néni, aki öt éve még kiadta a házát nekünk, már nem teszi, mert a látogatóktól több pénzt tud elkérni” – meséli László. Egy tavalyi felmérés szerint a 150-160 milliós költségvetésű fesztivál településein 250-300 millió forint körüli összeget hagynak ott az emberek. A helyiek jelképes összegért – 2 ezer forintért – jutnak az amúgy is olcsó bérlethez. A hátrányos helyzetű gyerekekről sem feledkeznek meg: évről-évre kiválasztanak egy-egy nagyon szegény baranyai falut, ahonnan vendégül látják a gyerekeket a Katlanon.
Szentgyörgyi Rita

Bérczes László / 67 /
A Kossuth Lajos Tudományegyetem angol-német szakán szerzett diplomát. Egy ideig nyelvtanárként dolgozott, neves színházi szakmai folyóiratokat szerkesztett. A Bárka Színház egyik alapítója, művészeti tanácsadóként és rendezőként is tevékenykedett a színháznál 1996–tól 2011-ig. 2011 és 2017 között rendező-dramaturgként a kaposvári Csiky Gergely Színháznál dolgozott. 2008-ban Kiss Mónival megalapította az Ördögkatlan Fesztivált.

Kiss Móni / 37 /
A Pécsi Tudományegyetem magyar- színház specializáció és alkalmazott nyelvész szakán szerezte diplomáit. A Pécsi Művészetek Házában kezdett programszervezéssel foglalkozni. Művészeti szervezőként dolgozott a Világörökségnél, majd a Zsolnay Örökségkezelő nonprofit kft.-hez került. Létrehozta és hat évig vezette a Zsolnay Színház sorozatot. 2008-ban Bérczes Lászlóval megalapította az Ördögkatlan Fesztivált.

Szentgyörgyi Rita képe

Kérjük, mondja el a véleményét