Méntelekről is elérhető a világ

Méntelekről is elérhető a világ

Családi vállalkozások
Méntelekről is elérhető a világ

Egy biztos: Héjjas Gábor soha nem gondolt arra, hogy mezőgazdasági vállalkozó legyen. Multi cégek jól fizetett vezetője volt, menő autóval, jó karrierrel. Aztán egy váratlan esemény megváltoztatta az életét: 100 hektár szakadt a nyakába. Édesapja meghalt. Döntenie kellett.
A váltást nem bánta meg, azt azonban még most is sajnálja, hogy az apjával erről nem nagyon beszéltek. Más pályán haladtak. A zenetanár apa nyugdíjasként lett mezőgazdasági vállalkozó. Előtte sok éven át gyűjtötte a földet: először kárpótlásként szerzett vissza sok területet, majd később vásárolt is. Ebbe néha fiát is bevonta: szólt, ha alkalmi vételt látott, ő meg adta a pénzt. Elhitte, hogy megéri. Az apa ezután évekig cserélgette a földeket, hogy a külön helyeken lévő darabok egységgé álljanak össze. Laikus gazdálkodóként is látta, hogy ez így ésszerű. A birtok összeállt, ám a kezdeti örömöket elsöpörte egy infarktus. „Kezdetben azt hittük, meg fog gyógyulni. Otthagytam a munkahelyemet, s jó félévig csak az ügyek rendezésével foglalkoztam. Nem tudtuk pontosan, mekkora is a birtok. Erről nem tudtunk beszélni, mert valamiért nem jutottunk el eddig, csak a betegágyánál. ... Igyekeztem, hogy lássa, jó kezekben van a gazdaság. Boldog emberként mehetett el, hiszen imádta, amit csinált, s talán megértette, a fia folytatja…”
Hobbiból lehetőség
Először csak hobbiként foglalkozott Héjjas Gábor a gazdálkodással, naponta ingázott Kecskemétről a fővárosba új munkahelyére, a Microsofthoz. Ám a feladat egyre inkább beszippantotta. „ Egy idő után már kikapcsolt a természet közeli munka, tetszett a nyugodt életmód. Egyre rémesebbnek tűnt, hogy órákat töltsek a budapesti dugókban. „Beszélgettem kertészekkel, akik olyan jövőképet vázoltak, amiben megláttam a lehetőséget. Úgy gondoltam, modern üzleti gondolkodással, fejlesztéssel kialakíthatunk egy olyan gazdaságot, ami eltartja a családot. A kezdetben hobbinak induló ténykedés lehetőséggé vált.”
És elkezdődött az intenzív munka. A tervek elkészültek, s a Héjjas Farm 6 hektáron kertészeti növények termesztésébe fogott. Uniós pályázatokkal 5 év alatt 200 milliós fejlesztést hajtottak végre. Most újra pályáztak, a döntésre várnak. A hideghajtásos vándorfóliás kertészetet szeretnék továbbfejleszteni. „Ez egy alaptechnológia. Nem fűtjük a házakat, a szellőztetés manuális, nincs klimatizálás”- ismerteti e módszer lényegét Héjjas Gábor. A fejlettség következő fázisa a növényházak technológiájához hasonló termesztés, itt már elektronikus/automatizált szellőzés van, összekötve számítógépes irányítással, s az eddigi kordonos termesztésről kötözöttre, metszettre térnének át. „A hozamokat növelnünk kell, s az csak technológiai fejlesztéssel érhető le. Paprikánál most például 9-10 kilogrammot érünk el négyzetméterenként, ez felmehet 15 kilóra. Ma egy hektáron 4 emberre van szükségünk, a váltásnál 5-6 kell. Vagyis a korszerűsítés itt nem leépít munkahelyeket, hanem teremt. A hozam növelése nélkül egy idő után nem lesz gazdaságos a termelés.” E szektorban az üvegházi termesztés lenne a csúcs, de „erre belátható időn belül nincs esély”
A Héjjas Farm e pillanatban stabil alapokon áll. A kidolgozott üzleti modell működik, két ága van, de a tervekben már megfogalmazódott egy harmadik elképzelés is. Most kereskednek és termelnek, később falusi turizmusban gondolkodnak. Kb. 30 termelőtől veszik át a 80 féle árut 50-60 kilométeres körzetből, amelyet az Univer Coop boltokba szállítanak, 80 kilométeres távolságon belül. Vagyis ebben az üzletágban disztribútorként működnek közre. „Az Univer boltokban a termelők állítják elő az árualap nagy részét. A boltokban fényképeikkel is jelen vannak. A vásárlók szeretik ezt a megoldást, hiszen aki arcával vállalja a terméket, az felelősséget is vállal, s egyben bizalmat is ébreszt a fogyasztóban. Itt nem egyszerűen magyar termékek vannak, hanem a helyi termelők helyi, friss termékei. Ha valakinek több a termése a vártnál, szinte azonnal szervezünk egy akciót az értékesítésre. Ez működik, a 2014-ben beszállított volumen megduplázódott”
Ki viszi tovább?
A paprikatermelésben minden kezdeti siker ellenére a jövőben a fejlesztéseken kívül piaci szempontból a minőségi árualap mennyisége lesz a kritikus kérdés. Ezt többször hangsúlyozza Héjjas Gábor. Láthatóan izgatja a kertészet jövője. A debreceni egyetem kutatói által készített felmérés szerint a lengyelek céltudatosan fejlesztenek ezen a területen, látványosan növekednek, miközben itthon a kertészeti ágazat alig bővült az elmúlt 5 évben. Az előző EU-s pályázati ciklusban sok fejlesztés elmaradt,több termelői termesztő berendezés-, s felületbővítés elmaradt. Valamiért nem teljesültek az előzetes tervek. Talán a válság hatása miatt bizonytalanodtak el sokan, talán a munkaerőhiány nyomasztó. S ha valaki a túlélésért küzd, nem látja a perspektívát, így nem kezd beruházásba. Fejlesztés nélkül viszont nincs hozamnövekedés, enélkül pedig nincs versenyképesség. Családi vállalkozásoknál bejön még egy rizikófaktor: lesz-e, aki továbbviszi az üzletet. Ha nem, az újabb lehangoló tényező.
Héjjas Gábor e pillanatban még nem foglalkozik az utódlással. „Örülnék, ha egyszer a gyerekeim is beszállnának az üzletbe. Egyetemista mindkettő, egyik tájépítész lesz, másik élelmiszermérnök.. De ez még messze van. Van még legalább 10-15 évük, hogy döntsenek. Nem erőltetném rájuk a családi gazdaságot. Vagy beleszeretnek egyszer, ahogy velem is megtörtént, vagy más pályán is boldogok lehetnek. Azért üzenem, hogy a fél ötös felkelés nem csak teher, hanem egy csodálatos élmény lehetősége: ilyenkor nagyon szép a napfelkelte. Ez megérinti az embert, utána csak jó lehet a nap…” Héjjas Gábor persze, nem tipikus agrárgazdálkodó. Élvezi a természetet, de messzebbre is lát. A multis múlt kinyitotta előtte a világot, s megtanította arra, hogyan kell túlélni a válságot. Megtanult alkalmazkodni, váltani.
Szabadságon, nyáron
Sőt, egész pályája váltások sorozatából állt. Kezdődött azzal, hogy bár vendéglátó-ipari főiskolát végzett, de a vegyiparba ment értékesítőnek. Akkori cégét felvásárolta az Unilever, ő lett az új vállalat igazgatója. Huszonöt évesen két cég egyesítését kellett levezényelnie, mert az Unileveren belül is volt egy hasonló profilú vállalat. Megoldotta. Következő állomás a Matávnet volt, a későbbi Axelero, vagyis a vegyiparból a távközlésbe vezetett az út. Itt, illetve az anyacégen belül is csúcs közelbe jutott. A vezetékes telefonok visszaszorulását kellett lassítania, majd a mobil-vonalas integráció lehetséges stratégiáját előkészíteni. Élvezte ezt a munkát is, de ismét váltott. Nem bánta meg.
Mint mondja, ebben a szakmában is jól jött az értékesítői véna. Meg a nemzetközi tapasztalat. Van türelme végigjárni a fejlesztés különböző szakaszát. S közben már tervezi, milyen lesz a cég 3. lába, a vendéglátás. Az olasz farmturizmus lehet a példa, ahol a vendégek egy hét alatt megismerhetnek egy korszerű gazdaságot, tanulhatnak, pihenhetnek. Vonzó is lehet az ő kínálatuk, hiszen bár nem biogazdálkodást folytatnak, de vegyszermentesen dolgoznak. A farmon biológiai védekezés van, azaz hasznos bogarakat vetnek be a kártékonyak ellen, kemikáliát a kártevők ellen nem használnak. „Sokat láttunk már a világból, ismerjük a nemzetközi gasztronómiát, tudjuk, mi kell a fáradt vezetőknek, meg a kikapcsolódásra vágyó embereknek. Ha ebbe belevágunk, menni fog. De még nem tartunk itt. Most a szervezetfejlesztésen, meg a technológiai fejlesztés következő fázisán van a sor. A hat hektáros kertészetből még sokat ki lehet hozni”
Jelenleg 13 alkalmazott dolgozik a cégnél, Héjjas Gáborral és feleségével együtt. Csúcsidényben ötvenen is vannak. S 6 év után idén fordult elő először, hogy nyáron szabadságra is mehettek. Vagyis a cég nélkülük is működött. Ez már a szervezeti fejlesztés eredménye, már középvezetőik is vannak.
S hogy miért csak a hat hektáros kertészetről beszél, miért nem a teljes 100 hektárról? A föld gyengébb minőségű, homokos terület, úgy 5-10 aranykorona értékű. Szántóföldi növénytermelésre is csak egy része alkalmas. 30-40 hektárt ebből hasznosítanak, a többivel részt vesznek az agrárkörnyezet-gazdálkodási programban. Állattartóknak takarmányt termelnek, egy másik része megmaradt gyepnek. Fontos az ökoszisztéma. A családi vállalkozás teljes árbevétele idén elérheti a 400 millió forintot melynek nagy része a kereskedelem. A mezőgazdasági-kertészeti termelési ág árbevételének 90 százalékát a kertészet adja, azaz a 6 hektár, a többi 94 hektár pedig 10 százalékot. Hát ezért beszél szinte kizárólag a kertészetről Héjjas Gábor.
Visszavett gyeplő
Ha sikerül a technológiaváltás, a jelenlegi 400-500 tonna paprikatermesztés akár 50 százalékkal is nőhetne. Piac most is lenne ennyire, hiszen beszállítók több multi cégnek, s exportálnak is. A külföldi terjeszkedés gondolata sem új. A multis múltban természetes volt a napi külföldi kapcsolat. S Héjjas Gábor még jó időben dolgozott nemzetközi cégeknél. Akkor, amikor még csak alakították az itteni jelenlétüket, szükségük volt a helyi szakemberek kreativitására, vagyis nagy cégen belül is nagy volt az önállóság, az önálló ötletre való igény. De már nála is elkezdődött az az időszak, amikor példádul 10 százaléknyi árengedményért Írországból kellett engedélyt kérni. „Először átadták a gyeplőt, aztán meg visszavették. Amibe kezdetben beletanult az én generációm, a széles és önálló értelemben vett eredmény centrikus vezetés, az mára gyakran leszűkült és leegyszerűsödött végrehajtásra. Ezt már nem szerettem. Volt kollégáimtól is tudom, hogy ma sok helyen tovább romlott a helyzet..”
A mai fiataloknak sokkal nehezebb - mondja Héjjas Gábor. Nekik jó volt. Rendszerváltáskor szinte rájuk szakadt a sok lehetőség, szinte válogatni lehetett a jobbnál jobb munkahelyek között. Ma nehéz a kitörés. Ezért is reménykedik abban, hogy egyszer majd a gyerekei is felismerik, jó alternatíva lehet a lassan kiépülő családi vállalkozás. Ő mindenesetre feleségével – aki korábban marketinges, reklámszakember volt,– a kecskeméti lakásból fokozatosan átköltözik Méntelekre, ahol a kertészet működik, s ahol távlatilag a farmturizmust is elképzelik. Építkezni fognak, a rokonoktól már kaptak a múltra vonatkozó családi dokumentumokat. Az ősök is itt éltek, igaz, még kétlaki életmódot folytatva, azaz télen behúzódtak a városba. „Erre már nincs szükség. Méntelek Kecskemét külvárosa, 700-an élnek itt. Az informatika korában innen is elérhető a világ.” KI

Héjjas Gábor(48)

A vendéglátó ipari főiskola után a vegyiparban helyezkedett el. Egy felvásárlás után az Unilever leányvállalatának ügyvezetője, majd a Matávnet/Axelero vezérigazgató-helyettese, a Microsoft Magyarország nagyvállalati üzletág-igazgatója. 2011-tól a Héjjas Farm tulajdonosa, vezetője, felesége is e családi cégnél dolgozik. Két gyermeke egyetemista, tájépítésznek illetve élelmiszermérnöknek tanulnak. 

Kérjük, mondja el a véleményét