Hiányzik a korszerű menedzsmenttudás

Hiányzik a korszerű menedzsertudás

A rendszerváltás új helyzetbe hozta a magyar vállalatvezetőket: a piacgazdaságról általában csak közvetett tapasztalatuk volt, legtöbben csak a külkereskedelmen keresztül ismerhették, hogyan is működik. A gyakorlati tapasztalatokon kívül a modern menedzserismeretek is hiányoztak, a Corvinuson akkor éppen, hogy elkezdődött egy ilyen jellegű képzés.
A legjobbkor alakult meg 1992-ben a z MMI, ahol a működés fókuszában a menedzsertudás fejlesztése állt. Az 1990-es évek kedveztek a nemzetközi tapasztalatcserének is, mert sok nyugat-európai országban akartak a volt szocialista országoknak segíteni az átmenetben, kíváncsiak is voltak ránk, hogyan gondolkodunk, miként látjuk a világot. Az MMI több külföldi utat szervezett az EU-tagállamokba, az egyik legemlékezetesebb mindenképpen az írországi utazás volt, ahol piacgazdasági kudarccal, s nagy sikerrel is szembesülhettünk. Ez figyelmeztető lehetett, hogy az EU-tagság nem old meg minden problémát, az egyes országok kormányán, vállalatain múlik, hogy siker, vagy kudarc kíséri a belépést, hogy ki miként tudja kihasználni a megnyíló lehetőségeket.
Az elmúlt több mint 10 év azt jelzi, hogy a magyar gazdaság inkább a lehetőségek eltékozlói közé tartozik. A versenyképességi rangsorok figyelmeztetőek: nemzetközi összehasonlításban egyre gyengébb a teljesítményünk. Ennek sok oka van magában a politikai rendszer működésében és a gazdaságirányításban, de az is igaz, hogy a vállalati sikerekhez szükséges menedzserismeretekben még mindig nem állunk jól. Érdekes visszagondolni, hogy már az 1990-es években kiderült, hogy a közgazdász elemzők is, a cégvezetők is túlértékelték a magyar gazdaságban lévő tudást, köztük a sajátjukét is. Több kérdőíves felmérésből kiderült, szükség lenne a nyugati menedzsmentismeretek alaposabb elsajátítására, de kevés lehetőség nyílt erre. Az MMI ilyen hely volt, az akkori igazgató, Kósz Ágota állandóan pörgött, szervezte a programokat, egy sor olyan klub beindult, ahol az ismereteket szélesíteni lehetett. Az MMI már nincs, de most is szükség lenne ilyen helyekre. Lehetne ez akár a Budapesti Corvinus Egyetem is, de itt kevés a forrás az ilyen fejlesztésekre. A rendszerváltás éveiben volt egy nagy lehetőségünk: külföldi támogatással – Soros-ösztöndíjjal – az egyetemről több mint 50 fiatal oktató elmehetett az USA-ba, s elsajátíthatta a legújabb tudást, amit sokáig jól hasznosíthattak az oktatásban. Az ilyen önképzésnek-képzésnek azonban folyamatosnak kellene lennie.
Magam igazán sok külföldi konferencia, tapasztalás után is azt látom, hogy mindig tudnak újat mondani. Legutóbb például Balatonfüreden voltam egy ellátási láncokról szóló nemzetközi konferencián. Olyan témákról, megoldásokról is volt szó, amelyek a fejlett világban már mindennaposak, nálunk pedig alig beszélnek róla. Ilyen volt például, amikor a házi gondozásra, ellátásra szoruló emberek problémáinak megoldásáról volt szó, s kiderült, ehhez milyen komoly szervezési, informatikai és menedzserismeretek is kellenek, hiszen a fejlett országokban a növekvő élettartam miatt az igénylők egyre többen vannak. Csak jó logisztikával, a hatékonyságot is szem előtt tartó módszerekkel fedezhetők a tömeges igények. A külföldi konferenciákon mindig nézem, kik vannak ott Magyarországról, vagy a többi szocialista országból. Alig vannak… Itt még nem tudatosult, hogy milyen sokat ér a korszerű menedzsment-tudás.
Tudom, hogy most a digitalizáció korában élünk, a szoftverek átrendezik a vállalatirányítást, a menedzsmentet is. Mindenre lesz program, adattömeg, összehasonlító elemzés. De a gép nyújtotta lehetőséget valakinek értékelnie kell, s dönteni a stratégiáról. Tehát nem le, hanem inkább felértékelődik az ember. Nem véletlenül erősödött meg a magatartástudomány kutatása, oktatása. Kiderült ugyanis, hogy a versenyképességben a vállalatok közötti legfőbb megkülönböztető tényező a menedzsment-tudás, az emberi képesség. A magyar gazdaságra a tapasztalatok, a kutatások szerint ez különösen igaz, s bár nem feltétlenül a menedzsment tudás hiánya a legfőbb ok a nemzeti versenyképességi rangsorokban való lecsúszásban, de ez is benne van.
Tehát ha felmerülne az az ötlet, hogy a Magyar Menedzsment Intézetet fel kellene támasztani, én támogatnám. Akár úgy is, hogy a Corvinus Egyetem lehetne hozzá az egyik tudásbázis. Hátha megint lesz forrás a külföldi tapasztalatcserére, tudáspótlásra, azaz lesz elegendő legújabb nyugati tudással „felszerelt” oktató. És legyenek erre nyitott cégvezetők, ezt ösztönző üzleti légkör.

Anonymous képe

Kérjük, mondja el a véleményét