Forgács Barna: Csak lassan, fokozatosan, átgondoltan szabad csinálni

Forgács Barna: Csak lassan, fokozatosan, átgondoltan szabad csinálni

Egy német szakember tanácsát követte Forgács Barna, a debreceni Agrárgazdaság Kft. társtulajdonosa, ügyvezetője, amikor gyermekeit arra bíztatta, előbb szerezzenek tapasztalatot máshol, majd a sokrétű tudás birtokában térjenek vissza a hozzá kötődő vállalkozáshoz. Eljött ennek az ideje, fia is, lánya is dolgozik a cégnek. Ez azonban még nem generációváltás – hangsúlyozza az apa, addig még sokat kell az utódoknak teljesíteniük.

Forgács Barna neve mindig is közismert volt agrárkörökben, részben közéleti szerepvállalásai miatt, részben pedig azért, mert túl a hatodik X-en ifjúkorában alapított zenekarával időnként még mindig a húrok közé csap. Mostanság azonban, nemcsak a kollégák és konkurensek emlegetik sűrűn Forgács urat, hanem más meghatározó üzleti-gazdasági körök is. E nem feltétlenül kívánt népszerűség oka pedig nem más, mint BMW debreceni megjelenése. Az autóipari cégóriás ugyanis, annak a Debrecen észak-nyugati határában elhelyezkedő területnek egy részét nézte ki új beruházása helyszínéül, amin a Forgács Barna cége gazdálkodik. A BMW-beruházás a tervek szerint jövő év végén indul, így természetes, hogy az érintett területek kisajátításáról már javában folynak tárgyalások, ám azok állásáról egyelőre semmit nem tudni. A megművelhető terület csökkenése a növekvő állatlétszám miatt okoz némi fejtörést a társaságnak, de a kisajátítási folyamat állásáról üzleti titoktartásra hivatkozva Forgács Barna nem nyilatkozik.

Megtudhatjuk viszont tőle, hogy cége teljesítményéhez néhány éve a tulajdonos lánya és fia is hozzá teszi a magáét. Forgács Barna azonban erőteljesen hangsúlyozza, hogy ez az ő esetükben nem jelent még generációváltást. Azt is kifejti, hogy miért. „A birtokátadás kérdése az utóbbi időben kissé túl van feszítve. Én ezt kicsit erőltetettnek tartom. Előfordulhatnak olyan esetek, amikor rövid idő alatt összeállnak a sikeres váltás objektív és beérett feltételei, de ez a ritkább. Szerintem, ezt is csak lassan, fokozatosan, átgondoltan szabad csinálni.”
Amint mondja, a birtok családon belüli gazdacseréjének elnyújtott módjára vonatkozó meggyőződése nemcsak saját kútfejéből pattant ki. Jó húsz éve egy német vetőmagcég tulajdonosa, Jürgen Böhm mesélte el neki, hogy Németországban, aki megteheti, igyekszik a szülői cégtől távol tartani, és világcégekhez irányítani egyetemet végzett gyerekeit. Teszik ezt azért, hogy az új generáció nyelvtudással, sokrétű tapasztalattal térjen vissza a családi vállalkozáshoz, amikor eljön az ideje. „Böhm úr nemcsak beszélt, de meg is mutatta, hogyan megy ez. Magam láttam, hogy az alapító nagyszülők rendszeresen bejártak dolgozni, szilárdan kézben tartották a stratégiai döntéseket, felnőtt korú gyermekeik vitték a napi dolgokat, vagyis, dolgoztak a boltban és a földeken. Az unokák pedig, az iskolapadban készültek arra az időre, amikor majd nekik kell kézbe venni a gyeplőt” – mondja.

A generációváltás forgácsi modellje

„Én ezt a modellt tartom működőképesnek, és ezt követte a lányom, Bea is. Jogi végzettséggel mintegy tíz év államigazgatási gyakorlat jött, majd egy takarékszövetkezetnél helyezkedett el, ahol annak bankká alakulása után workout igazgató lett. Ez idő alatt szerzett angol nyelvből felsőfokú nyelvvizsgát. Mivel cégünk növekvő számú jogi ügyletei szükségessé tették, nemrégiben fél állásban belépett az Agrárgazdaság Kft.-hez, ahol jelenleg a jogi igazgatói munkakört látja el.”
Hasonló utat járt be Forgács Barna fia, Barnabás is. Az apa az ő útját is hasonló logika mentén próbálta egyengetni, mint nővére esetében tette. Először mezőgazdasághoz kapcsolódó államigazgatási területen helyezkedett el különböző beosztásokban. Időközben PhD. doktori címet szerzett és a gödöllői egyetem címzetes egyetemi docense lett. „Néhány évvel ezelőtt láttam elérkezettnek az időt arra, hogy a cégünk Bödönháti kerületének irányításával megbízzuk. Úgy vélem, ezek után nem meglepő, hogy közigazgatásban szerzett tapasztalatai valamint a mezőgazdasági irányításban eltöltött 6-7 év gyakorlat alapján idén az Alföldi Tej Kft. tulajdonosai – köztük én is – alkalmasnak ítélték arra, hogy rábízzák debreceni gyáregységénél folyó 12 milliárd forintos beruházás felügyeletét.

Bödönháti kezdet

A tejtermelés az Agrárgazdaság Kft. egyik fő tevékenysége. A mintegy 1200 tejelő tehén által megtermelt tejet egy az egyben az Alföldi Tej Kft-nek értékesítik. E társaságnak az Agárgazdaság Kft. a második legnagyobb beszállítója, és a harmadik legnagyobb tulajdonosa. Az Alföldi Tej mintegy ötvenmilliárd forintos árbevételűcég jelenleg is, ám a nagy ugrás a tervek szerint még csak most jön, amikor a jelentős részben Debrecenben és Bödönháton előállított tejből jóval magasabb hozzáadott értékkel bíró termékeket fognak előállítani. „Úgy véljük, jelentős versenyelőnyt tudunk kovácsolni a nagyobb volumenek miatti kiszámíthatóság, a közös beszerzés, és a közös értékesítés előnyeiből és rövidesen tényező leszünk a sajt-, és tejpor piacon is. A jelentős állami támogatást magáénak tudó és kiemelt állami beruházásnak számító fejlesztést is azért kezdtük el, mert stabil vevőink igényelték a termékbővítést” – summázza a piaci elképzeléseket a beruházás felügyeletével frissen megbízott Forgács Barnabás.
Bödönhát emlegetése emlékek egész sorát indítja el a családi üzletet megalapozó Forgács Barnában, ugyanis ebben a gazdaságban kezdte a pályáját 1976-ban, majd ő is vezette a gazdaságot azt követően is hogy beolvasztották Debreceni Egyetemi Tangazdaságba. Így az állami gazdaságok 1992-ben meghirdetett privatizációja már gyakorlott topvezetőként érte. „Végül is, az állami gazdaság akkori 360 dolgozójának sikerült megvásárolni ezt a két tagban lévő, együttesen ötezer holdas gazdaságot, ám ez koránt sem volt egyszerű mutatvány. Először ugyanis abba a kategóriába soroltak bennünket, aminek tagjait, mivel genetikai értékekkel rendelkeznek, illetve, oktatási intézményhez tartoznak, egyáltalán nem lehet privatizálni. Mi viszont, átkérezkedtünk a 80 százalékban privatizálható körbe – gumi szabályok voltak, nyílott erre lehetőség – sőt, még azt is elértük, hogy öt éves részletfizetést kapjunk a vételárra. Az ötéves fizetési kötelezettségnek egyébként, három év alatt eleget tettünk. Méghozzá úgy, hogy alkalmi munkások helyett mi magunk – úgy értendő, hogy az összes dolgozó, a traktorostól, a főkönyvelőn át az igazgatóig mindenki– végeztük el a hibridkukorica előállítás leginkább kézimunka igényes részét, a címerezést. Az 25 év szükségessé tette a tőkekoncentrációt. A többségi tulajdonosi létszám 25-re csökkent, a legnagyobb tulajdonos én vagyok.”

Marketing gitárra hangolva

A tőkefelhalmozás fortélyaira nem az Agrárgazdaság Kft. ügyletein keresztül érzett rá Forgács Barna. Már fiatalon megtanulta, hogyan lehet a tudást és a rendelkezésre álló eszközöket a pénzszerzés szolgálatába állítani. A középiskolás korában alapított Creepys – vagyis Hátborzongatók – nevű bandájában ugyan még csak néhány akkordot bírt lefogni gitáron, de máris aprópénzre váltotta tudását: szaxofonos nagybátyja zenekarával – aki Hajdúviden lakott – a falusi lakodalmakban haknizott, és közreműködéséért pénzt is kapott. „Elsőéves egyetemista koromban tízezer forintért vettem egy használt Warsawát, hogy tudjunk vidéki fellépéseket is vállalni a Túlélők nevű új zenekarommal. Nem vetett fel a pénz, úgyhogy az autót özvegy édesanyám – apám ugyanis, 1964-ben közúti szerencsétlenségben meghalt, így anyám egyedül nevelt – kézfizető kezessége mellett felvett hitelből tudtam csak megvenni. Sokáig azonban nem tartoztam, mert a naposcsibe keltetéssel foglalkozó Tóth József barátomnak Kelet-Magyarország szerte jó pénzért fuvarozást vállaltam éjszakánként. Közben monopóliumra tettem szert a tánciskolákban: Pocsajtól Debrecenen át Tiszacsegéig mindenüvé én fuvaroztam a tánctanárnőt és a zongoristát a táncórákra, amelyeken én doboltam, a tánciskolai záróvizsgákon pedig, mindig a Túlélők játszott.”

A bevételekből előbb egy hosszított Wartburg modellt szerzett be, s így már a felszerelés meg a zenekar is el tudott utazni a fellépések helyszínére, majd ötödéves korában egy vadonatúj Zsiguli Combival is növelni tudta a Túlélők technikai nívóját. „Pontosan emlékszem, 88 ezer forintért vettem a Zsigulit. Óriási dolog volt, hiszen összesen három egyetemi hallgatónak volt akkoriban rajtam kívül autója: az egyik volt Ináncsy Miklós, a másik Kettessy László, híres szemész Kettessy professzor fia, a harmadik meg, Kövér Béla, a Gyermekklinikát igazgató Kövér prof. fia. Mindezen „melléktevékenységek” mellett összesen két vizsgaismétlésem volt, jeles eredménnyel végeztem el az egyetemet rendesen, öt év alatt. Utána azonnal beiratkoztam öntöző-vízgazdálkodó szakmérnökire, majd ennek elvezése után már, mint a bödönháti gazdaság ágazatvezetője rizstermesztésből doktoráltam.”

Vetőmagnevek autórendszámokban

Forgács Barna az Agrárgazdaság Kft. mindkét területi egységéhez erősen kötődik, s ezt az erős kötődést a szakmai hagyományok, a kutatások folytatásával is igyekszik erősíteni. Bödönhát esetében az Egri Káptalan igényességét tartja követendő példának. „A húszas-harmincas években ott dolgozott az a Vezekényi Ernő, aki a hazai talaj megmunkálási eljárások kutatását megalapozta, takarmánynövényeket nemesített, később pedig, megalapította az azóta is fennálló Karcagi Kutatóintézetet.”
A vetőmagtermelést a debreceni területen alapozták meg. A Pásztor Károly nyugalmazott egyetemi professzor által kinemesített, és Forgács Barna gazdaságában letesztelt vetőmagok közül öt fajtát sikerült államilag elismertetni. Ezek ma is forgalomban vannak, elnevezésük pedig – amely a debreceni jelzővel kezdődik, és három-három számmal folytatódik – mint sajátos kukorica marketing köszön vissza az Agrárgazdaság Kft. vezetőinek autórendszámaiban.

Dombi Margit

Dr. Forgács Barna (66)
Az Agrárgazdaság Kft. meghatározó tulajdonosa, ügyvezetője. Agrármérnöki diplomáját 1976-ban szerezte a Debreceni Agrártudományi Egyetemen. Alapításától 2010-ig volt a Hajdú-Bihar megyei Agrárkamara elnöke, 2006-2010 között a Magyar Agrárkamara alelnöke, illetve elnöke. Alapítása óta elnöke a Hajdú-Bihar Megyei Vadászkamarának. Címzetes egyetemi tanár, cégénél kihelyezett egyetemi tanszék működik, ahol évente több száz egyetemi hallgató végzi gyakorlatát térítésmentesen.

Dombi Margit képe

Kérjük, mondja el a véleményét