Hogy mi az erdőfürdőzés? Hát a sinrin-joku, egy japán módszer! Csökkenti a stresszt, a szorongást, a depressziót, a vérnyomást, a kortizol nevű stresszhormon szintjét, a pulzusszámot, és erősíti az immunrendszert. Erről beszélgettünk Horváth-Balogh Bernadettel, a Gosztola Gyöngye Wellness Hotel tulajdonos ügyvezető igazgatójával, aki ennek a koncepciónak a megvalósítását helyezte a vállalkozás pandémia utáni kilábalásának középpontjába.
„Friss levegő, erdőszeretet!” – így jellemzi Bernadett a Magyarország és Zala megye egyik legkisebb, húszfős falujában, az osztrák-szlovén határ közelében megbúvó Gosztolában működő szállodájának koncepcióját. Hogyan fogalmazódott meg benne az erdőfürdőzés gyakorlati megvalósításának terve? „Az elmúlt huszonkét évben én magam is mókuskereket hajtottam. A szállodát édesapám 1999. május 1-én nyitotta meg, a kezdetektől együtt dolgoztunk, 2001-től gyakorlatilag teljesen átvettem az irányítást, üzemeltetést. Szinte a nap huszonnégy órájában dolgoztunk, saját erőből fejlesztettünk folyamatosan, minden eredményünket visszaforgattuk a vállalkozásba. Két éve kezdtem érezni a kifáradás tüneteit és úgy döntöttem, hogy valamit másképpen kell csinálni, valami újat kell létrehoznom.”
A kiégés határán
A már második éve tartó járvány, a lezárások gazdaságilag talán a turizmust sújtották a leginkább. „Tavaly kaptunk némi támogatást a munkaerő megtartása érdekében, de azóta szinte semmit! Ahhoz, hogy talpon maradjunk, hogy a két évtized munkája ne váljon semmivé, újítani kell, olyan szolgáltatással, amivel a vendégeink megújulását, járvány utáni testi-lelki regenerálódását segítjük. Ehhez nem elég csak a kényelmes szállás, a szép környezet, a jó ételek, a családias légkör. Az első lezárások után tavaly két napig padlón voltam, aztán egy-két hét intenzív kiútkeresés következett. Magamra figyeltem, hiszen a kiégés határán, a válság folyamatos kezelésének stresszében élek. A körülöttünk elterülő csodálatos erdők, az itt található energia-vonalak adták a megoldást: eddig is sok programot kínáltunk a vendégeinknek, melyekben az egész családom részt vállal, mindig az arcunkat adjuk hozzá. Akkor ebbe az irányba kell tovább menni, gondoltam. És közben egy kedves kolléga, kiváló turisztikai szakember segítségével rátaláltam a szakmai megoldásra, a sinrin-jokura, egy japán módszerre, mely az erdőfürdőzés alapjait adja.”
Csing Li Sinrin-joku „A fák gyógyító ereje” című könyvében írja le a természet, a fák gyógyító erejét. Az erdőfürdő, azaz sinrin-joku olyan stresszcsökkentő, relaxációs program, amelynek segítségével megpróbálunk tudatosan jelen lenni a természetben, és érzékszerveink aktivizálásával kapcsolódni hozzá, eggyé válni vele. Az alkalmazott gyakorlatok szelíden, de hatékonyan terelik az embert a lelassulás és az éber jelenlét felé, anélkül hogy ezt bármilyen módon erőltetnénk.
Az erdőfürdőzés atyja szerint az erdő azért van ránk ilyen regeneráló hatással, mert szervezetünk az evolúció során, azaz évmilliókon át alkalmazkodott a természethez, csupán az iparosodás utáni évszázadoktól fogva élünk városi környezetben. A gének azonban két-háromszáz év alatt nem tudtak megváltozni, ezért a zöldhöz szokott testünk a közlekedési eszközökbe és a négy fal közé zártságot igencsak megsínyli.
A városi ember napjainak 90 százalékát fedett helyen, a lakásában vagy a munkahelyén tölti. Valljuk be, a tendencia az, hogy sokan, ha tehetnék, sem mennének ki a természetbe. Jelenleg az emberiség fele épített környezetben él, és a becslések szerint 2050-re ez az arány még ennél is többre, 70 százalékra rúg majd.
A pandémia ezt a trendet csak felerősítette. A lezárások, a karantén intézkedések, a home-office bezárta az embereket. Bezárva pedig a lelki és fizikai állapot könnyen megbillen, akár válságos helyzet is kialakulhat. De a génjeinkben lapuló természetközeli élmények, vágyak megmozdították az embereket, régen nem látott mértékben indulnak meg a szabadba. Nincs is máshova menniük…
Japánban a társadalombiztosítás is finanszírozza
Az erdőfürdőzés mintegy post-COVID terápiaként is működhet, összekapcsolva a vezetett gyakorlatokkal, az étkezéssel. A kezelés e módja a japánoktól indult. A természetben töltött minőségi idő az, ami a kutatások szerint csökkenti a stresszt, helyrebillenti a vérnyomást és erősíti az immunrendszert. Magát a kifejezést 1982-ben Japán akkori erdészeti és halászati minisztere találta ki marketingcéllal, hogy így csábítson turistákat az ország erdeibe, ám később egyre több kutató, köztük Mijazaki Josifumi, a Csiba Egyetem Környezeti, Egészség- és Tereptudományi Központjának igazgatóhelyettese kezdte el vizsgálni az erdők egészségre, az általános jóllétre gyakorolt élettani és pszichológiai hatását. Japánban ezt a terápiát ma már a társadalombiztosítás is finanszírozza…
A távol-keleti szigetországban gyakran végeznek orvosi kutatásokat azt illetően, hogy milyen hatást gyakorol az emberi immunrendszer működésére a növények fitoncid (illó olajok, melyek megvédik a növényeket) termelő képessége. A vizsgálatok arra derítettek fényt, hogy egy kiadós erdei séta után akár még egy hétig 50 százalékkal is megnőhet szervezetünkben az úgynevezett természetes ölősejtek aránya.
A fitoncidok megnövelik a szervezet immunválaszát a vírusok és a daganatos megbetegedések ellen. Tehát a természetben tett séta növeli az olyan sejtek számát, amelyek az immunrendszer részeként a rákos sejtek legyőzésért felelősek. Ez a megemelkedett ellenálló képesség egynapos erdei séta során egy hétig, háromnapos kirándulás után pedig akár egy hónapig is megmarad.
Egyik kutatás során a Chiba Egyetem 300 diákot vizsgált meg egy városi és egy erdei séta után. Az erdei kirándulás után az alanyoknak alacsonyabb volt a stresszhormon- és a vércukorszintjük, illetve a pulzusszámuk, mint amikor a városban sétáltak.
Készül a mintaprojekt
„Az új fejlesztési koncepciónk középpontjába tehát az erdőfürdőzést, mint prevenciós és gyógyászati lehetőséget helyeztük. Egy olyan mintaprojekt megvalósításán kezdtünk el dolgozni, amely, amellett hogy segíti a hozzánk érkezők COVID-időszak utáni regenerációját, azt is megmutatja, hogyan regenerálhatunk egész közösségeket és térségeket, azaz hogyan lehet innováció révén újra megteremteni és fenntartani a természet, az emberi közösségek és a gazdaság egyensúlyát úgy, hogy egyik se sérüljön. A járvány időszakát arra használtuk, hogy szakemberek bevonásával kidolgozzuk ennek az átfogó koncepciónak a részleteit. A koncepción a napokban végezzük el az utolsó finomításokat. Amint megkezdjük a megvalósítást, szívesen árulok el többet is a részletekről.
Annyi már biztos, hogy az egész szállodánk ezt a módszert reprezentálva új arculatot fog kapni. Terveink szerint szobáink is megújulnak, még a bútorok is olyan fákból készülnek majd, melyek ezt a jótékony hatást kifejtik. Az egyes szobákat is így nevezzük majd el, lesznek bükk szobák, tölgy szobák, stb… A büféasztalunkra is az egészségre jótékony hatást kifejtő ételeket készítünk, mindegyik mellé egy táblácskával, mely leírja azok egészség megőrző hatását. Megnöveljük a kinti területeinket is, hogy vendégeink a lehetőségek szerint minél többet tartózkodjanak a szabadban. Már az idei program ajánlatainkban is szerepelnek az erdőfürdőzés keretében a vezetett séták, gyakorlatok a környező erdőkben öt pihenő ponttal és egészségmegőrző gasztro-kínálattal. Reményeink szerint az erdőfürdőzés hamarosan eléri majd a jóga népszerűségét.” Bár Magyarországon egy-két helyen foglalkoznak az erdőfürdőzés gyakorlatának bevezetésével, de ilyen komplex program nemigen létezik. Nemzetközi szinten Japánon kívül Bernadett Észak-Németországban tud egy szállodáról, amelynek kínálatában szerepel ilyen program, az USA-ban pedig már megvan a pszichológiai kezelés lába is.
Túl a mélyponton
„Készülünk a nyitásra. Úgy érzem, a mélyponton túl vagyunk. Májusra, júniusra már számos foglalásunk van. Vendégeink bizakodóak, mi is azok vagyunk. Sikerült a kipróbált munkatársi gárdát egyben tartani, senkit sem küldtünk el, az az egy-két ember, aki távozott, önszántából váltott, vagy a jelentős többlet keresetért külföldre ment – ezzel nem tudunk versenyezni. Még a pandémia előtt elkezdtünk egy szervezetfejlesztési projektet, reméljük,hamarosan folytathatjuk.
Az erdőfürdőzési komplex projekt egyetlen jelenleg futó, kiírt pályázati témába sem fér bele. Így elkészítettünk egy nagyon részletes dokumentációt, mely alapján megkísérelünk külön keretből speciális támogatást kapni. Ha nem sikerül, akkor is belevágok, kisebb lépésekben, hosszabb idő alatt, saját forrásból fogom megcsinálni!"
Bernadett most már kizárta magát a médiumokból áradó hírözönből, negatív energiákból. Már csak a kitűzött cél megvalósítása lebeg a szeme előtt. Nem csupán a gazdasági megfontolásból, hanem mert meggyőződése is, hogy a természet központú projektje rengeteg embernek tud majd segíteni a pandémia utáni regenerációban.
Skonda Mária
