Jelenlegi hely

Segítség! Ellopták a vonatot!

Dr. Kovács Imre, a Rail Cargo Hungária elnöke, a Rail Cargo Austria AG igazgatósági tagja
365 üzleti történet, dr. Kovács Imre,Rail Cargo
"A környező országok vasúti vonalai akkor érnek sokat, ha egymást kiegészítve, támogatva működtetik. Úgy, ahogy még a Monarchiában ezeket vasúti üzemviteli egységként kezelték. Bár azóta önállóak az országok,  az üzleti ésszerűség azért működhetne..."

 

A vasúti liberalizáció kezdeti szakaszában minden megtörténhetett. És annak az ellenkezője is. Egyik évben az osztrák állami vasúti társasággal – akkor még nem volt a tulajdonosunk – leszerződtünk arra, hogy egy Graz felöl érkező szerelvényüket eljuttatjuk Pozsonyba. Ők elhozzák a magyar határig, ott mi átvesszük a feladatot. Hogy, hogy nem, egy akkor alakult konkurensünk is úgy gondolta, ezt a munkát ő kapta meg. A vonat megérkezett, az osztrák mozdonyvezetők kiszálltak. A mi embereink ugrásra készen álltak, így azonnal elfoglalták az irányító pozíciót. Jöttek a versenytárs emberei. Hangos szóváltás, vita, a mozdony sípolt, a mieink elhúztak a rakománnyal. A konkurencia hoppon maradt. Másnap az újságban nagybetűkkel megjelent, hogy „ellopták a vonatunkat”, és segítséget kértek, hogy ilyen máskor ne fordulhasson elő.

Ha ilyen nem is fordult elő, sok minden más igen, míg szép lassan kialakult az új liberalizált rend. Mi előnyben voltunk, a régi kapcsolatok, a szakmai tapasztalat, tudás sokat segített a hirtelen megváltozott környezetben. Nekem mindig meggyőződésem volt, hogy e területen többre megyünk együttműködéssel, baráti kapcsolatokkal, mint  harccal. A környező országok vasúti vonalai akkor érnek sokat, ha egymást kiegészítve, támogatva működtetik. Úgy, ahogy még a Monarchiában ezeket vasúti üzemviteli egységként kezelték. Bár azóta önállóak az országok,  az üzleti ésszerűség azért működhetne.

Hellyel-közzel működik is, bár most nehezebb, mert több vasúti társaságot éppen privatizálnak. De úgy 10 évvel ezelőtt remek kapcsolatom volt a román vasúti társaság vezérigazgatójával. Nagyon jól dolgoztunk együtt. Olyannyira, hogy az már a román nemzetbiztonság érdeklődését is felkeltette… Pedig csak felismertük a kölcsönös előnyöket, s kihasználtuk. A román mozdonyok egészen Szolnokig eljöttek, mi meg a határ menti Kürtösre helyeztünk ki egy csomó karbantartási munkát. Ez még mindig így van, a román mozdonyvezetők viszont a határnál már átadják a vezetést a magyaroknak. Pedig szükségünk lenne rájuk… Amikor román vasútvállalati kollégáinkkal tárgyaltunk, előfordult, hogy ők helyezték a helyszínt egy igazi székely kisvárosba, Homoródfürdőre.. Apró gesztus? Igen! De sokat segített a kölcsönös bizalom kialakításában.

Sokszor eszembe jut a III. Frigyes, német-római császár korából származó mondás, Míg mások háborúznak, te boldog Ausztria házasodj!”. Ez akkor sikeres taktikának bizonyult. Akár ma is működhetne! A „házasodj” helyett a „barátkozz” szót használnám, és persze, Magyarországra vonatkoztatva.  Nekünk ez bejött. Külföldi üzleti vállalkozásaink kiépítésénél első lépésként mindig helyi partnert keresünk. Ha nincs, akkor leányvállalatot alapítunk. Az üzletnek mennie kell. De együttműködve könnyebb.