Tanácsadó cég vezetőjeként sok tehetséges céggel, megannyi – gyakran kiélezett – helyzetben találkoztunk már, és nyilván a tanácsainkra, „válaszokra” van szükségük ügyfeleinknek. De nem mindig vannak kész válaszok.
A céges összejöveteleken szokta emlegetni első emlékezetes sztorijaként Iván kollégám – aki ma már tulajdonostárs is a cégnél – egy vidéki potenciális ügyfélnél tett látogatásunkat. Ő akkoriban csatlakozott hozzánk, még „zöldfülű” volt, de a vállalkozásunk is alig 1-1,5 éves. Éppen egy projektet próbáltunk megnyerni a meglátogatott cégnél. A találkozót én vezettem, kiváló beszélgetés kerekedett a cég céljairól, elképzeléseiről. Ám a lehetőségek elemzése nélkül nem akartak dönteni egy jelentős fejlesztésről. Egyfajta megvalósíthatósági tanulmányt szerettek volna tőlünk kapni, költség-haszon elemzéssel kombinálva. Kérdezték, hogy mielőtt belevágnának velünk a projektbe, tudnánk-e készíteni egy ilyen tanulmányt? És mibe fog ez kerülni? Persze, hogy tudunk, vágtam rá azonnal, másnapra ígértem az ajánlatot, és ha nekik tetszik, akár a következő héten kezdhetjük a munkát.
Kollégám nagyon örült a bíztató tárgyalásnak. Hazafelé az autóban rákérdezett, hogy pontosan mi is ez a tanulmány, amit kértek tőlünk, ki és mikor fogja megcsinálni. Nyilván azt is szerette volna tudni, hogy netán ez már az ő feladata lesz-e?
Nagyon meglepte a válaszom. Elmondása szerint ezt feleltem egy huncut mosoly kíséretében: „Fogalmam sincs. Kitaláljuk reggelig.”
Nem kételkedem, hogy így volt. Az ’entrepreneurship’ néha megkívánja, hogy még nem járt utakon induljunk el. Kockázatot kell vállalni, nagy levegőt venni, és igent mondani a lehetőségre. Ez nem jelenti azt, hogy ész nélkül kell az ismeretlennek nekivágni. Elemezni, gondolkodni fontos és kötelező a cselekvés előtt. Ma is rengeteg olyan feladat kerül elénk, melyekre nincsenek kész válaszok, nekünk kell kitalálni, hogyan oldjuk meg a problémát.
Ez a történet megnyugtatóan végződött: az irodában némi internetes kutatás, telefonos segítség és gondolkodás után reggelre összeállt az ajánlat. Az elmúlt közel 20 éves üzleti tapasztalatom alapján meggyőződésem, hogy annak idején nem voltam ésszerűtlenül vakmerő, hogy bevállaltam azt az aprócska döntést. Ma gyakran fajsúlyosabb kérdésekben is „vakmerőnek” kell lennünk.
A sikeres cégépítők, vállalkozók („entrepreneur”-ök) igen gyakran lépnek előre határozottan, néha a környezetük intelmeinek ellenére is. Gyakran e döntés miatt közel kerülnek ahhoz, hogy bezárják a boltot és örökre megbánják azt a lépést, aztán mégis igazuk lesz, jön a siker. De ez előre nem mindig borítékolható, mert a vállalkozásépítés kimenetele nem mindig happy end.