Jelenlegi hely

Min múlik a győzelem?

Lippner Tamás, a Sell&Speak Kft. tulajdonos ügyvezetője
Lippner Tamás, a Sell&Speak Kft. tulajdonos ügyvezetője
„Minden a vezetőn áll vagy bukik…”

 

2005-ben még a Citibanknál voltam régióvezető. Élénk verseny zajlott az egyes területek, bankfiókok vezetői között. Minden hónapban megjelent a lista, ki hogyan teljesített az adott időszakban.

Egy idő után mégis furcsa helyzet alakult ki. A Westendben lévő fiókunk rendre a legjobb lett. A kollégák egy idő után cukkolták az ottani fiókvezetőt, Zsoltot, hogy könnyű neki, oda csak besétálnak az ügyfelek, ha semmit sem tesz, akkor is első lesz. Zsolt próbálta magyarázni, hogy azért ahhoz a kiemelkedő teljesítményhez az ő munkájának is köze van. Mivel a vélemények ezután sem változtak, Zsolttal találtunk egy módot arra, hogy bizonyíthassa, kétségkívül ő a legjobb vezető. Mi lenne, ha átvenné a budapesti régió leggyengébb fiókját?

Ez a fiók Csepelen volt, annak is egy eléggé eldugott szegletében. Oda aztán biztosan senki nem sétált be az utcáról, az ügyfeleket más módszerekkel kellett megszerezni. Zsolt is meglepődött, amikor először szembesült ezzel az adottsággal. A fiók szép volt, akárcsak a többi, jobb helyen lévő egység, ám egy kocsma mögött „bújt meg”, amit mi csak Taknyos Varjúként emlegettünk. Az ottani csapat lehangolt, demotivált emberekből állt, hiszen már sok hónapja mindig utolsó helyen álltak. Az új vezető első döntése az volt, velük próbál nyerni, azaz senkit nem küld el. Azt is elhatározta, hogy ugyanazokkal a technikákkal dolgozik majd, mint máshol, legfeljebb az arányokon változtat, a helyi adottságoknak megfelelően. Intenzív akciókba kezdtek, amelyek mindegyikében aktívan részt vett Zsolt is. Leveleket küldtek a meglévő ügyfeleknek és újabb szolgáltatásokat kínáltak fel. Feltérképezték a terület összes vállalatát, akiknek ugyancsak levelek mentek, személyes találkozókkal megspékelve. Szórólapoztak is az utcán, hogy a járókelőkkel tudassák, van ott egy bankfiók, még ha nem is tudnak róla…

Az intenzív munka hatásaként lassan emelkedett a forgalom. A sikerélmény a munkatársakat is felrázta, a lehangoltságot bizakodás, jókedv váltotta fel. A versenyszellem láza elkapta az egész csapatot, és egy emberként azon dolgoztak, hogy bizonyítsanak. Nemcsak az új főnöknek, hanem saját maguknak is. És jó volt egy győzelemre hajtó csapatban tag lenni. Úgy 6-8 hónap telhetett el, amikor a csepeli fiók a havi teljesítménylistán az első helyre került. Stabilan, onnan kezdve sokszor.  Zsolt bizonyított: egy csapat teljesítménye bizony nagymértékben függ a vezető minőségétől, motiváltságától is. Nekem is tanulságos volt e történet: minden a vezetőn áll vagy bukik.

… Egyébként az utcáról továbbra sem sétáltak be ügyfelek a fiókba. Talán csak egyszer fordult elő, amikor valaki berohant. Éppen ott voltam. Annyit mondott, hadd maradjon ott, mert üldözik…