A londoni Master of Wine-nak első magyar nőként lettem hallgatója, sikeresen indítottam be a vállalkozásomat, több kiváló állásajánlatot is kaptam. Mégis úgy éreztem, egyedül semmit nem érek. Hogy mi okozta ezt? Minden összejött, nem sikerült első nekifutásra a záróvizsgám, magánéletem is a romokban hevert. Akkoriban nagyon magam alatt voltam, tele bizonytalansággal. Tudtam, hogy újra kellene definiálnom magamban és a vállalkozásban is sok mindent – de csak tipródtam, tipródtam, tipródtam. Így aztán az üzlet sem ment.
Lehet, hogy alkalmatlan vagyok vállalkozónak? Lehet, hogy vissza kellene mennem alkalmazottnak? Abban sikeres voltam és a vállalkozás felelőssége sem nyomasztott. Ilyen és hasonló gondolatok forogtak a fejemben éjjel és nappal. Ez lebénított.
Gondoltam egyet, elmentem egy személyzeti tanácsadóhoz, Ószabó Orsolyához az Egon Zehndernél. A rendkívül nyitott és őszinte beszélgetésünk végén határozott véleménye volt, hogy „vállalkozónak születtem, ne adjam fel azokat a hazai és nemzetközi ismereteket, tapasztalatokat, kapcsolatrendszeremet, amibe sok-sok munkát fektettem.” Majd elhívott az Egyenlítő Alapítvány egyik rendezvényére, amit női vezetőknek különösen ajánlottak. Hihetetlenül inspiráló volt.
Én addig ilyen eseményeket nem látogattam, nem igen forogtam női vezetők társaságában, nem kerestem ezeket a kapcsolatokat. Lenyűgözve hallgattam itt Kővágó-Laky Andreát, akit első nőként választottak meg akkor Az év menedzserének. Rendkívül inspirálóan hatott rám a története és főleg az a kijelentése, hogy „Mi nők rosszak vagyunk abban, hogy induljunk a megmérettetéseken, pedig mindig mindent meg kell pályázni!” Ez a kijelentése és példája lendületet adott. Amikor megjelent „Az év női vállalkozója” címre kiírt pályázat, leültem és kiírtam magamból az összes addigi eredményemet. Már ez az összegzés is sokat segített az önbizalmam helyrebillentésében, de amikor el is nyertem a díjat, akkor szinte szárnyakat kaptam. És ezután mintegy varázsütésre jöttek az üzleti eredmények, több nagy cégcsoport borszakértője lettem. A Lidl hazai borkérdésekkel foglalkozó stratégiai tanácsadója és márka nagykövete vagyok. A további elismerések sem maradtak el. 2019-ben megkaptam az első alkalommal odaítélt nemzetközi díjat, a „Future 50”-t, a közép-kelet európai pályázók közül elsőként.
Orsolya és Andrea példájának köszönhetem, hogy kikerültem a gödörből. Ha nem kapok két roppant hasznos mondatot a megfelelő időben ettől a két nőtől, valószínűleg feladom. Nagy kár lett volna elhagynom azt a pályát, amelyen sok erőfeszítéssel elindultam.