Egyszer fent, egyszer lent. Rég volt ilyen változatos évünk, mint a 2020-as. És bár a járvány bennünket is sújtott, nyerésre állunk… Igaz, kellett ehhez az én „hatodik érzékem” is…
Áruhiányunk volt 2019 utolsó negyedévében. Bosszantott, hogy bár stratégiai partnereink számai alapján jól kalkuláltuk a növekedést, mégsem rendeltünk elegendő raktárkészletet. Az utolsó hónapokban elúszott a tervünk. Még egyszer ezt a hibát nem követjük el! – mondtam és kollégáimat arra utasítottam, hogy évindításra rendeljenek 15-20 konténerrel több árut. Ez többszöröse volt a szokásos mennyiségnek. Persze, ez a döntés extra likviditási terhet jelentett a Sanimixnek, de a 26 év tapasztalata elég biztonságot adott ahhoz, hogy ne engedjek meg újabb készlethiányt.
Mintha megéreztem volna a még nagyobb bajt… Termékeink ugyanis szinte kizárólag Kínából érkeznek. Jó áron, megbízható minőségben. A Holdújév 2020-ban januárra esett. Rendeléskor figyelembe kellett venni, hogy emiatt a gyártásban 3 hetes leállás várható. 2019 decemberében még semmit nem sejtettünk a januárban hirtelen feltűnő COVID-ról. Akkor vesztegzár alá került több kínai város és sok üzemet leállítottak. Bár a nekünk dolgozó gyárak a vírus sújtotta térségtől néhány száz kilométerre voltak, de ott is karantént rendeltek el. Viszont a mi megrendelésünket addigra már legyártották, konténerbe rakták, és a hajók is le voltak foglalva… Konténereink márciusban megérkeztek. Nyertesnek éreztem magam.
Márciusban gyakran mondogattuk, némi nagyképűséggel, hogy kicseleztük a koronavírust. Beelőztünk. A mi hajóinkat nem érte utol! Persze, igazán akkor nyugodtunk meg, amikor jó másfél hónapos kényszerű szünet után Kínában újraindult a gyártás. Hirtelen, erőltetett ütemben. Sok európai cég léte, termelése függ a kínai termeléstől, az állandó utánpótlástól.
Örömünk, győztes-érzetünk nem tartott sokáig… Itt volt a sok termék, de eltűntek a vevők. Március közepén itthon több vállalat leállt, sokan elveszítették munkájukat, a kormány kijárási korlátozást vezetett be, a boltok rövidebb ideig tarthattak nyitva. Mindez zuhanó repülésbe vitte a keresletet. Az örömünk ürömmé változott…Csakhogy!
Február végén működésbe lépett a „hatodik érzékem”: nagy összegű határidős (forward) devizaügyletet kötöttem a bankom közreműködésével. Ennél jobban nem dönthettem volna: a forint gyengült, de mi annyit nyertünk az ügyleten, ami bőven ellensúlyozta a forgalom visszaeséséből adódó veszteségeinket. A létszámot így nem kellett csökkenteni, négy órás munkaidővel átvészeltük ezt a nehéz periódust.
Azóta a szaniterpiac is kompenzált, komoly forgalmú hónapjaink vannak. A jelenlegi prognózisunk alapján esély van egy kiemelkedő teljesítményű évre.