Pesti Sándor, a Papír és Nyomdaipari Műszaki Egyesület ügyvezető igazgatója
„Eltévedtünk, egy ipari körzetben bolyongtunk. Felajánlottam a GPS-t, de nem fogadták el...”
Négyévente rendezik meg Düsseldorfban a nyomda- és papíripar legnagyobb szakvásárát. amin minden alkalommal részt veszünk. Így volt ez 2012-ben is.
Már napokkal a megnyitó előtt kint voltunk, hogy berendezzük a standot, és hogy beszerezzük a szükséges enni- és innivalót. Dél körül egy Köln melletti nagykereskedelmi áruházba mentünk, ami 50 kilométerre volt az Oberhausenben lévő szállodánktól. Ez így volt a legolcsóbb. És a leggyorsabb. Általában… Több bevásárlókocsit is teleraktunk. Először a chipseket, s egyéb rágcsálnivalókat vettük meg, ezek kerültek belülre a lehajtott háttámlás kombiba, majd legvégül az italok hátra.
Elindultunk. Alig tettünk meg pár kilométert, amikor egy rendőrautó jelzett, hogy kövessük. Kivezettek az első parkolóba, ahol két nagyon fiatal rendőr szállt ki, és mutatták, hogy a sárvédő és a kerék közé nem fér be egy kéz. Vagyis túlterhelt a kocsi. Én ezt vitattam, de felajánlottam, átpakolom a kocsit, a nehezeket a két tengely közé, a könnyűeket hátra. Nem fogadták el. Tengelyterhelést akartak méretni. Beszóltak a központba, hogy küldjenek ki egy mérő műszert. Vártunk, aztán kiderült, nem küldenek. Akkor a környéken próbáltak mérési lehetőséget keresni. Találtak is egy logisztikai központot, pár kilométerre, oda vettük az irányt. Ekkor már órák teltek el a megállításunk óta.
Eltévedtünk, egy ipari körzetben bolyongtunk. Felajánlottam a GPS-t, de nem fogadták lel. Hosszas keresgélés után odaértünk. Némi ügyintézés, és ráállhattam a kocsival a mérlegre. Nem volt túlsúly. Ezután a hátsó tengely terhelését mérték meg. Ott volt némi eltérés, 10 százalékon belüli. A két rendőr elégedetten sóhajtott. Mégiscsak jó, hogy intézkedtek! Egy papírt nyújtottak át, amin magyarul is rajta volt, hogy a mi vétségünk kis értékű büntetést von maga után, ami maximum 30 euró. Mire a nagyon fiatal rendőr 35-t mondott. Mutattam, hogy az nem lehet, de ő tovább számolt. Egy 2 oldalas nyomtatványt töltöttek ki akkurátusan, már majdnem zseblámpafénynél, mert közben este lett. Végül 70 eurós büntetés lett a vége. Én feladtam, szabadulni akartam, így inkább fizettem. De még taxit kellett hívnom, hogy az italok egy részét oda átpakoljam. A taxis is csak lesett. Én már csak arra vágytam, legyen vége ennek az abszurd történetnek.
Késő este, amikor éppen zuhanyoztam a szállodában, a portáról felszóltak, hogy a helyi rendőrök engem keresnek. Még nedves hajjal lementem. Ekkor már éjjel 11 óra is elmúlt. Kérték a büntetési papíromat, majd közölték, tévedés történt, rossz büntetési tételt szabtak ki, csak 5 euróra büntetnek. A többi pénzt visszaadták.
A szálloda portása csak bámult, amikor a kezembe leszámolták a visszajárót. Ilyet még nem látott. Én se. Bocsánatot kértek. És távoztak.