2003-ban a tavaszi árverésünkön Munkácsy Mihály A baba látogatói című képe 160 millió forintért kelt el, karácsonykor pedig újabb aukciós rekorddal, 220 millió forinton cserélt gazdát a szintén Munkácsy festette Poros út című kép. A hír ismert, ám hogy mi zajlott a kulisszák mögött, az már nem.
A két festmény eredetileg Vida Jenőé volt, aki a két világháború közti magyar pénzügyi világ egyik meghatározó személyisége volt, 1944-ben Auschwitzba hurcolták, ahonnan nem tért vissza.
1944-ben, Munkácsy születésének 100. évfordulóján a Szépművészeti Múzeum kiállítást rendezett, amelyre Vida Jenő kölcsön adta a képeit. A kiállítás egy nappal a német megszállás előtt zárt be, a képek a múzeumban rekedtek. Megpróbálták Nyugatra menekíteni. A szállítmányt Linznél az amerikaiak lefoglalták, majd a háború után visszaszolgáltatták a magyar államnak. Így került a két Munkácsy kép közgyűjteménybe, majd a Magyar Nemzeti Galériába. A folytatás regénybe illő. Vida Jenő Dél-Amerikában élő unokái a nyolcvanas évek végén Budapestre látogattak, és meglátták gyermekkoruk kedvenc Munkácsy képeit. Elhatározták, hogy visszaszerzik meggyilkolt nagyapjuk festményeit.
Bonyolult és hosszú jogi tárgyalássorozat kezdődött, majd Görgey Gábor kulturális miniszter személyesen döntött: visszaadták Vida Jenő unokáinak a képeket. Csakhogy azonnal védetté is nyilvánították, vagyis az idős örökösök nem vihették ki az országból, eladni kényszerültek.
Így került hozzánk árverésre ez a két fantasztikus darab. Megkezdtük az árverés előkészítését. Boldogok voltunk: ilyen lehetőség csak egyszer adatik meg egy galéria életében! Ugyanakkor hétről hétre, napról napra, majd az aukció közeledtével óráról órára változott a Kincstári Vagyoni Igazgatóság és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma állásfoglalása arról, hogy helyes volt-e a képeket visszaadni. Folyamatos fenyegetések és elmarasztaló újságcikkek kereszttüzében dolgoztunk. Lehetséges, hogy hiába volt a nagy munka, a sajtótájékoztató, a sikeres árverési kiállítás, a felfokozott érdeklődés?! Rettegtünk, ha egy postás lépett a galériába: hátha nála van a képek aukcióját megtiltó határozat. Ehhez a magyar államnak nem lett volna joga, de ki licitált volna olyan képekre, amelyek tulajdonviszonyai ismét megkérdőjeleződtek?
A futárral kézbesített ajánlott levél az aukció kezdete előtt két órával megérkezett. Az állt benne, hogy a kormányzat szerint jogos volt a képek visszaszolgáltatása, ezzel azonban az Állami Számvevőszék nem értett egyet. Ezért csak saját felelősségünkre árverezhetünk, vállalva az ügy előre nem látható kimenetelét.
Vállaltuk. A történetnek szerencsére nem lett folytatása. Hosszú, izgalmas licitharc után árverési rekordokkal adtuk el a képeket.