Jelenlegi hely

Apró célok nagy álmokért

Rábai Dániel, a Continental délkelet-európai régiós vezetője
Rábai Dániel, a Continental délkelet-európai régiós vezetője
„A vállalati eredményeken túl olyan dolgokra is szeretnék figyelni, amelyek más élménnyel és jó érzéssel töltenek el”

 

Tíz évvel ezelőtt, Ausztráliából tértem haza – erről írtam az első könyvben.  Tele ambícióval és motivációval, pedig aktívan soha nem kerestem a lehetőségeket a karrierépítésre. Mindig azt akartam a legjobban csinálni, amivel megbíztak. Amikor vezetőim izgalmas feladatot kínáltak, soha nem mondtam nemet. Így ma már 11 országért felelek a Continental életében.

Ugyanakkor, a ranglétrán előre haladva és egyre tapasztaltabbá válva, azt kezdtem felismerni, hogy a vállalati eredményeken túl olyan dolgokra is szeretnék figyelni, amelyek más élménnyel és jó érzéssel töltenek el. Egy újabb nagy üzlet megszerzése, egy hosszú távú vállalati stratégia kidolgozása, egy ügyes taktikai lépés persze még mindig izgalomba hoz, de valami mást is kerestem. Újszerű élményt.

Ekkor jött az ötlet: jó lenne átadni a következő generációnak mindabból, amit az elmúlt több mint 2 évtized szakmai- vagy még inkább élet tapasztalatként a nemzetközi nagyvállalati környezetben összegyűjtöttem.  Sok országban ennek már komoly hagyománya van, itthon még gyermekcipőben jár. Így jutottam el oda, hogy évente néhány alkalommal 14-16 éves fiatalokkal, az iskolai oktatás keretein kívüli beszélgetéseken veszek részt. 

Sokan vannak, érdekes témákkal, jó és nehéz kérdésekkel. Mindenről beszélgetünk. Sikerekről, kudarcokról, motivációról, álmokról. A lényeg, hogy az eszmecsere őszinte és nyílt legyen. És persze, érdekes. A kamaszok nagyon szigorúak. Ha nem sikerül lekötni a figyelmüket, azonnal mással kezdenek foglalkozni. Szerencsére általában kerek szemekkel lesik a történeteimet. Rengeteg téma foglalkoztatja őket és néha nincs kihez fordulniuk. Tőlem kérnek tanácsot: Hol tanuljak tovább? Mi kell ahhoz, hogy sikeres legyek az életben? Hogyan működik egy multi? Hogyan osszam be az időmet?

Egyszer az egyik beszélgetés végén, a szünetben odajött hozzám az egyik fiatal. Azt mondta, látja, hogy én sikeres vagyok, elértem az álmaimat, céljaimat. Neki is van egy álma, állatorvos szeretne lenni, de azt sem tudja, hogyan kezdjen neki. A szüleitől nem kérhet segítséget, mert nem támogatják ebben. Mit tegyen?  Hirtelen 2 dolgot tudtam mondani e váratlan kérdésre. Az egyik, hogy soha ne adja fel az álmát, bármi is legyen az. Tegyen meg érte mindent és gondolja végig, milyen apró célok kellenek ahhoz, hogy közelebb jusson hozzá. A másik egy történet volt egy német katonáról, aki a II. világháborúban 3 év alatt gyalogolt haza egy szibériai hadifogságból, telente -40 fokos hidegben, sokat éhezve, szenvedve. Hogyan? Volt nála 10 töltény. Minden 100 lépés után áttett az egyik tenyeréből a másikba egy töltényt. 14 000 km-t tett meg így, míg végül hazaért.

A lány elmosolyodott és azt mondta: apró célok...  Már értem!