Az elsőt, a 2008-as válságot kiválóan megoldottuk. Egy fejlődő réspiacon mozogtunk, nagy ügyfelek, jó üzleti modell, és csapat, nincs fluktuáció. A válság alatt, és utána is folyamatos növekedés.
Ezerrel robogott a bicikli, mikor valaki betette a pumpát a küllők közé. Utólag már pontosan tudom, a hibákért ki volt a felelős… Én.
Szóval: R E C C S ! Az egyes számú megrendelőnk tönkrement.
Vezetőimet leültettem: válság van, itt az idő, ébredjetek, hajrá! Nem nagy a baj, jó a hírnevünk. Hozzatok új ügyfeleket, emeljünk árat, csökkentsünk költséget. Aki fél, elmehet! – mondtam. Mindenki maradt… Akkor még.
De kiderült, hogy egy másik mozit néztek. Sorolták a jogaikat, fix fizetés, céges autó, szabadság, nyugodt munka, megyek a gyerekért, nem tudok bent maradni, nem tudok 6-ra jönni. Az értekezleten a problémáikat sorolták, nem a megoldásokat. A régi beidegződés erős volt. Az én tapasztalatom meg kevés…
Aztán vettem egy nagy levegőt...
Az összes komfortzónához ragaszkodó vezetőt lecseréltem, vagy elment magától. Így már lett fluktuáció. Az újakat már nem kötötték a szokások, közösen terveztünk, építettünk, és mértünk mindent. Áremelés. Költségcsökkentés. Nagy meló volt, álmomban is dolgoztam. Sokkal keményebb volt, mint a céget annak idején fölépíteni. Egy-egy vezetői posztra többedszerre sikerült csak a legkiválóbb embert megtalálni. Visszatekintve tisztán látom, családom, régi ügyfeleim, és a fiam segítsége nélkül nem sikerült volna. Köszönöm nekik.
És 2019 végére helyrejöttünk, újra megyünk fölfelé. Minden vezetői székben nálam jobbak ülnek. Sokat tanultam, nagyon élveztem, de kicsit el is fáradtam.
Saját tapasztalataim alapján, másoknak ezt tanácsolnám:
Hasonló helyzetben keress jó tanácsadókat. Olyanokat, aki már átélt ilyet, élesen lát, és megmondja az igazat.
Gondold át, amit építettél, mitől borulhat föl.
Nézd meg, válságálló-e a céged.
Lassulsz, gyengülsz, öregszel? Szállj ki! Olyan vezessen, aki éhes, szikár, gyors, akinek az élete függ tőle.
És ne dőlj hátra! Vagy csak úgy, mint a western filmekben. Kalap a homlokodon, fűszál a fogad közt, csend, nyugalom. De a szemed résnyire nyitva, és egy pillanat alatt ugrasz lóra, ha kell!
2019. november
Utóirat: És most itt az újabb válság, a harmadik. Itt a koronavírus. Nekem könnyű, már ismerem ezt, megszoktam, ütések puffannak, paripák nyerítenek, orrcimpáim kitágulnak, és harcolok megint. Te is harcolj a maximumon, „on the limit”, légy törhetetlen, légy te a gyorsabb hal, ne engedj, egy tapodtat se a minőségből. Amit látsz, nem probléma, hanem lehetőség.
Azután ha újra nyitnak a teraszok, majd kávézunk. Lesz miről mesélnem.
2020. április