Jelenlegi hely

Lada Samara helyett vállalkozás

Bezzegh Attila, a Bezzegh Épületgépészeti Kft. ügyvezetője, tulajdonosa
Bezzegh Attila, 365 üzleti történet
„Valóban igaz a mondás, miszerint konkurencia nélkül jobban alszunk, de rosszabbul élünk.”

 

 

Nem tudom megmondani, hogy mennyi szerepe van a tudásnak, és mennyi a szerencsének abban, hogy a vállalkozásunkkal kapcsolatos minden döntésünk szerencsésen végződött. A titok talán abban rejlik, hogy mindig összetartó család voltunk, és szorgalmasan dolgoztunk.
Pedig kezdetben azt éreztük, kilátástalan helyzetbe került a családunk. Sorscsapásként éltük meg, hogy a privatizációval az addig főenergetikusként dolgozó édesapám munkanélküli lett. Szinte ezzel egy időben százalékolták le fodrász édesanyámat. Most már úgy látom, annak idején nem is volt más választásunk, minthogy vállalkozók legyünk. A vállalkozást abból a pénzből indítottuk el, amit a szüleim egy Lada Samarára gyűjtöttek.
A cégünk profilját tekintve, a családban senki nem szakmabeli. Az induláskor, mélyépítész végzettséggel, egy gázszerelő cégnél dolgoztam, ahol egyik pillanatról a másikra nagyon sok munka rám hárult, miután a kollégám felmondott. A saját helyzetemet is könnyítendő, kitaláltam, hogy családi vállalkozásban mi vegyünk gázkészülékeket, és ezeket szerelje be a cég, amelyiknek alkalmazottja voltam. Ekkor ugyanis még kevés hely volt, ahol a gázkészülékeket be lehetett szerezni. Gyorsan el is költöttük a Lada Samara árát a Lampart gyárban, ahonnan utánfutóval vittük haza a konvektorokat.
Az első üzletet a szüleim udvarán lévő garázsban nyitottuk meg. Óriási szerencsénk volt!  A környéken ebben az időszakban indult a gázprogram, nagyon sok háztartás váltott gázfűtésre. Közben testvérem is csatlakozott a családi vállalkozáshoz. Az ő feladata volt, hogy a környékbeli gázszerelőket meggyőzze, tőlünk vásárolják a berendezéseket, az alkatrészeket és az egyéb gázbekötéshez, gázfűtéshez szükséges eszközöket.
Soha nem bántuk meg, hogy az autóvásárlásra szánt pénzt vállalkozásalapításra fordítottuk.
A szüleink már nyugdíjasok, az öcsémmel ketten vezetjük a céget. Ő a páros oldal, én pedig a páratlan. Ugyanis az utca egyik oldalán van egy épületgépészeti szaküzletünk, építőanyag kereskedésünk és a fürdőszobai bemutatónk, vele szemben pedig egy kertészeti és iparos centrum kisgépszervizzel és gépkölcsönzővel. Az első szaküzletet 11 év munkája után tudtuk felépíteni, ekkor költöztünk ki a garázsból.
Az iparos és a kertcentrum kialakítását nem is terveztük, ezt a konkurencia hívta életre. Annyira jól ment ugyanis az épületgépészeti részlegünk, hogy erre más is felfigyelt, és „ránk nyitottak” egy hasonló profilú üzletet. Nem estünk kétségbe, más területre is terjeszkedtünk, felkészültünk arra, ha esetleg a vevők elpártolnának tőlünk. Nem pártoltak el, viszont az új üzlet is bejött. Így a mi esetünkben valóban igaz a mondás, miszerint konkurencia nélkül jobban alszunk, de rosszabbul élünk.