Ha valahol, hát a reklámszakmában nélkülözhetetlen a kreativitás, az adott helyzethez illő ötletek kitalálása, megvalósítása. Két kis történetem arról szól, hogyan lehet egy szituációból kihozni a legjobbat, vagy legalábbis olyat, ami sokaknak jó.
1. A koronavírus bezárta az embereket, az otthonokba kényszerítette őket. A home office-nak sok előnye van, de nyilvánvaló hátránya, hogy a személyes kapcsolatokat számítógéppel helyettesíti, ami persze hasznos lehet, de hamar kiderült, ez azért mégsem ugyanaz. Élveztük, hogy a napi utazások mellőzésével időt takarítottunk meg, de azt már nem, hogy a barátokkal, kollégákkal távkapcsolatba kerültünk. Március közepén jött az ötlet, hogy álljunk ki esténként az erkélyre és tapsoljunk. Tetszett, de szerettem volna ennél élményszerűbbé tenni az estéket. Ezért pár nap elteltével zenét kezdtem sugározni az erkélyünkről. Olyanokat, melyeknek üzenete van, melyek illenek e kor hangulatához.
Budán, egy kisebb társasházakkal teli környéken lakom, a házak nincsenek szorosan egymás mellett. Először csak kevesen figyeltek fel e kezdeményezésre, aztán szokássá vált: minden este 8-kor felcsendült néhány magyar szám, s azt vettük észre, hogy már nemcsak az erkélyekről hallgatják, többen lementek az utcára is. Volt, aki a környékről sétált ide minden este. Később egy papírt helyeztünk el házunk bejáratánál, amire fel lehetett írni, milyen számot adjunk aznap, vagy a következő estéken.
Általában egy-egy ilyen program nagy lendülettel szokott indulni, ám az idő múltával abba marad a lelkesedés, és lassan megszűnik a projekt. Nálunk nem így volt. Egyre többen jöttek este 8-kor, és felemelő közösségi élménnyé vált az esti zenehallgatás. A koronavírus bezárta az embereket, mi viszont paradox módon, nyitottá tettük őket. A közös zenehallgatás egészen addig tartott, míg a korlátozások.
2. A legutolsó – Magyarországról is látható – napfogyatkozás emlékeim szerint 1999-ban volt. Meglepődtünk, amikor azt tapasztaltuk, hogy a jelenség figyeléséhez szükséges napszemüveget az USA-ból hozták be, nagy számban. Mi ismertünk egy olyan fóliát, amely ugyancsak alkalmas volt erre a célra, s a szükséges szakvéleménnyel is rendelkezett. Megszereztük még az európait is, és akkor teljes gőzzel ráálltunk a papír szemüvegek gyártására. Rányomtuk a cég logóját, így nem kis büszkeséggel tapasztaltuk, hogy rengetegen ezt használták, amikor eljött a nagy esemény. Nem csoda, hiszen akkor Magyarországon mi gyártottuk a legtöbb ilyen eszközt. Üzletnek sem volt rossz, ám ami ennél talán többet ért, sok ezren ismerhették meg a cég nevét, logóját.
A találékonyság nem nagy hókuszpókusz. Csupán egy olyan pici ötlet, amivel jobbá tehetjük az életet, az üzletet.