Az ember általában dühös, ha egy üzlet nem jön össze. Én nem voltam az, amikor kiderült, hiába utaztunk Grúzába, hiába tárgyaltunk reggeltől estig, kár volt oda mennünk.
Kár volt? Nem. Most is azt gondolom, jó hogy megismertük az ottani tárgyalási kultúrát, ennek egyszer még hasznát vehetjük. Csak nem most. A Magyar Nemzeti Kereskedőház közvetítésével kerültünk kapcsolatba egy azeri üzletemberrel, akit érdekelt a mi VARIQ moduláris építési termékcsaládunk. Ők üzlethelyiségeket akartak nagyvárosokba telepíteni. Mivel Azerbajdzsánba nekünk vízum kellett volna, ezért Grúzia fővárosában, Tbilisziben találkoztunk, ahol helyi üzletemberek is csatlakoztak hozzánk.
Tbiliszi engem Budapestre emlékeztetett, csak minden kisebb. Folyó, dombok, szép épületek. Szinte otthon éreztük magunkat, ez jó előjel volt. Reggel elkezdtük a tárgyalást egy szálloda bérelt tárgyalótermében, ami meghatározott „koreográfia”szerint zajlott. Három órán keresztül tárgyaltunk, vetítettünk, ismertettük, mi mire vagyunk képesek, hogyan tudnánk szállítani. Bólogattak, elismerték, nagyon korszerű, hasznos, költségtakarékos az elemekből gyorsan összeszerelhető üzlet és buszmegálló együttes. Úgy éreztük, nyert ügyünk van. Délben egy jó ebéd következett, nagyon elegáns helyen, nagyon megadták a módját. És mindenki nagyon kedves volt.
Délután elvittek minket a városvezetés egy tekintélyes tagjához, akinél újra tárgyaltuk. A légkör kedélyes, baráti volt. Egyre biztosabbak voltunk, hogy lesz valami üzlet.
A tárgyalásról már nem is mentünk vissza a szállodába, a vacsora következett. A várostól 20 kilométerre, hegyek-völgyek között megbújó, négyszintes tóparti öreg malomban. Csodálatos környezet, különleges, kősziklába vájt épület. El voltunk varázsolva. A legalsó szinten volt a legnagyobb, s legelegánsabb terem, mi oda mentünk. Este 10-kor vendéglátóink még egy éjszaki törökfürdőbe is elvittek volna, de mi arról már inkább lemondunk, mert másnap hajnali 4-kor a repülőtérre kellett mennünk.
Csodálatos napunk volt, kedves, vendégszerető emberekkel. Úgy éreztük, ott az üzletek még nagyon emberi módon köttetnek, nincs kapkodás, rohanás, nem gépiesedett el az üzleti világ. Megbeszéltük, hogy a részleteket majd elektronikusan tisztázzuk, intézzük.
Ez nem sikerült. A VARIQ moduláris építménycsalád az én szabadalmam, levédettem, vigyázunk rá. Ott nem sikerült jogi garanciát kapnunk arra, hogy tiszteletben tartják szellemi tulajdonomat. Így túl nagy kockázat lett volna a helyi gyártás. Lemondtunk róla. De ezt a napot mégsem sajnáljuk. Egy más világot fedeztünk fel. Ha valaki ott boldogulni akar, ezt ismernie kell. Nincs rohanás, csak kedélyes beszélgetés, kellemes étkezésekkel, szemtől szemben. Mert az üzlet emberek között köttetik.
Kiemelés: