Jelenlegi hely

Hogyan lettem Trombitás?

Földvári Gábor, a Vadrózsa étterem tulajdonos ügyvezetője
Földvári Gábor, 365 üzleti történet, Vadrózsa étterem
„Vitatkozni nem lehetett, mert a közlés után letette a kagylót. Vissza már nem mehettem. Tehetetlen voltam.”

 

 

A rendszerváltás után felpörgő privatizációs időszakban a budapesti Trombitás éttermet üzemeltettem, amit béreltem az államtól. Arra készültem, ha módom lesz rá, megveszem. A földhivatali papírok láttán azonban meglepődtem: a Moszkva téri telekingatlanrész, vagyis a „Trombitás kert” maga nem az államé volt, hanem bizonyos Lucia Nunecke, korábbi nevén Pásztélyi Luca volt tulajdonosként bejegyezve. Ő akkor már San Franciscóban élt, a város legelegánsabb részén egy penthouse lakásban. Ezt onnan tudom, mert meglátogattam. 

Több levelet is küldtem neki, nem válaszolt.  Így hát nekiindultam, s bejelentés nélkül beállítottam hozzá. Nem vette túl jó néven ezt a váratlan látogatást, de beengedett. Éreztem, gyorsan el kell mondanom, mit akarok, mert sokáig nem fog megtűrni a lakásában. Megvenném a budapesti Trombitáskertet és a kapcsolódó ingatlanokat, mondtam, s rögtön egy igazán szép összeget ajánlottam érte. Ez már érdekelte, sokáig tárgyaltunk, végül meg is egyeztünk. Kezet adott az üzletre, az én dolgom lett volna a szükséges papírok előkészítése.

Másnap csengett a telefon. Egy ügyvéd volt a vonalban. Közölte, hogy Nunecke asszony mégsem adja el nekem a budapesti ingatlant, mert túl alacsonynak ítéli az árat. Vitatkozni nem lehetett, mert a közlés után letette a kagylót. Vissza már nem mehettem. Tehetetlen voltam. Többet nem is ajánlhattam volna, egyrészt mert nem volt több pénzem, másrészt mert akkor az volt a piaci ár.

Mikor itthon így keseregtem, találkoztam egy korábbi los angeles-i ügyvéddel, aki már Magyarországon élt, itt vállalkozott.  Megbíztam, hogy ügyvédként találja ki a módját, hogyan vehetem meg azt az ingatlant. Bevallom, cselhez folyamodtunk. Most ő jelentkezett be vevőként, és az általam kínált ár sokszorosát ígérte. Megegyeztek, aztán amikor fizetnie kellett volna, visszalépett az üzlettől, mondván, meggondolta magát, mert körülnézett a helyszínen, és úgy látta, nem lesz egyszerű kitenni onnan a bérlőt, aki egy kiállhatatlan erőszakos fickó. Neki meg nincs kedve ilyen zavaros ügyekbe keveredni.  Azt tanácsolta a hölgynek, hogy vetesse meg velem az ingatlant, neki is ez lenne a legjobb.

Így is lett. Nemsokára telefonon kerestek, vételi lehetőséget kaptam. A korábbi áron, vita nélkül. Hát így lettem én Trombitás. Életem egyik legszebb korszaka fűződik az akkor még Moszkva téri vendéglőhöz. De egy idő után elegem lett a vendéglátásból. Sok évtizedet töltöttem ott, besokalltam. Az éttermet így ma már egy bérlő üzemelteti.

Azt hittem, véglegesen otthagytam a vendéglátást Ám egyszer meghallottam, hogy eladó a Rózsadomb legelegánsabb villa-étterme, a Vadrózsa. Megdobbant a szívem: igen, mindig is erre a helyre vágytam... Idáig azonban szóba sem jöhetett a megszerzése. Ma pedig már az enyém. Immár két éve.