Jelenlegi hely

És a gyerek mesélni kezdett…

Szalóky Tóth Judit, a Boyden Executive Search Partnere
Szalóky Tóth Judit, a Boyden Executive Search Partnere
"Nem voltak számok, se halottak, csak emberi sorsok, szenvedés, kilátástalanság. Az maga az élet volt, érzelmekkel, sok gyötrelemmel..."

 

Gyakran kell prezentálnom, adatokat vázolnom előadásaimban vagy a napi munkám során. Meggyőződéssel vallom, hogy hogy a számok hatását fokozni lehet, ha valamilyen történet kapcsolódik hozzájuk.  A story telling mára divattá vált. Én pontosan értem, hogy miért. Úgy tíz évvel ezelőtt egy akkori kollégám példája világította meg számomra is a történetmesélés hatását. Így lett az ő sztorija az enyém is.

Ez a kollégám neves külföldi magazinnak dolgozott, haditudósító volt. Gyakran küldték a világ különböző pontjaira, ahol háborúk, harcok zajlottak, emberek kerültek veszélybe, vagy meg is haltak. Az otthon maradt család és barátok  figyelték a híreket, s azt látták, hogy mindig csak pársoros hír jelent meg ezekről a tragikus fejleményekről. Őt is zavarta, hogy csak ennyi jön át munkájából, pedig a helyszínen úgy érezte, a világ sorsát is befolyásoló eseményekről tudósít.

Egyik városban vízért állt sorban, mögötte egy kisgyerek. Hirtelen sziréna sivított fel, menekülni kellett. Ő a gyerekkel együtt futott, egy helyen találtak búvóhelyet is. Több órát vártak, beszélgettek. És akkor a gyerek mesélni kezdett. Életükről, szenvedéseikről, hogy azelőtt minden másként volt. Kollégám döbbenten, egyre nagyobb részvéttel hallgatta. Pedig szinte csupa olyan dologról mesélt a gyerek, amiről ő általában tudott, sőt, számokat is párosított egy-egy harci cselekvéshez. De ahogy a gyerek mesélte, az megrázó volt. Nem voltak számok, se halottak, csak emberi sorsok, szenvedés, kilátástalanság. Az maga az élet volt, érzelmekkel, sok gyötrelemmel, ami megérinti az embert. A beszélgetés során sokszor sírni tudott volna…

Amikor a légiriadó elmúlt, elhagyták az óvóhelyet. Ő még sokáig a gyerek történetének hatása alatt volt. Így írta meg legfrissebb tudósítását. És láss csodát! Másnap nem pársoros hír lett belőle, hanem nagy terjedelmű drámai beszámoló.

Ettől kezdve módszert, és stílust váltott: már nem annyira a számokat emelte ki a beszámolókban – persze, azok is benne voltak az írásokban –, hanem emberi történetekről írt. Főleg gyerekek szemszögéből mutatta be, mit jelent ott a háború, a szenvedés… Jelentősen megnőtt írásainak olvasottsága, és a szerkesztők sem akartak az emberi tragédiákból rövid híreket faragni. Annál sokkal többet értek…

Így vagyok én is az üzleti elemzésekkel. Jó ideje tudom – és volt kollégám példája megerősített ebben –, hogy a számok fontosak, ám a kapcsolódó sztori is lényeges. Hogy könnyű mesélni? Ebben nem vagyok biztos. A történettel magunkból adunk ki egy kicsit. Az életünkből. Ezt sokan nem vállalják. Inkább még néhány tucat számot a táblára vetítenek. Hadd lássa a közönség, mennyire felkészültek. Az már más lapra tartozik, érdekli-e ez a publikumot.