A privatizáció idején a magyar papíripari vállalatok többnyire versenyképtelenek voltak nemzetközi környezetben. Mára gyakorlatilag el is tűntek, néhány kivétellel. Az egyik sikersztori a dunaújvárosi Hamburger Hungáriához (korábbi Dunapackhoz) fűződik.
Dunaújvárosban már negyven éve van papírgyártás. Volt idő, amikor még a régi egység bezárása volt a tét, most viszont Európa legmodernebb gyára van itt. Ehhez 2007-2017 között több mint 150 milliárd forint beruházásáról kellett meggyőznie az osztrák tulajdonost a magyar menedzsmentnek. Ennek része volt egy saját vegyestüzelésű erőmű megépítése is. A nemzetközi versenyképességünket ugyanis jelentősen rontotta, hogy Magyarországon az energia ára lényegesen drágább volt, mint tőlünk nyugatabbra. Ezt nem tudtuk befolyásolni, viszont magunknak megteremtettük az olcsóbb energiát. A papírgyártás rendkívül energiaigényes ágazat, költségeink majdnem harmadát ez teszi ki. Korábban ez nem volt lényeges kérdés, ám mára az energia költségek a versenyképesség meghatározó elemévé váltak.
Ha már saját erőművet építünk, akkor az legyen a legmodernebb a világon, és a lehető legkörnyezetkímélőbb. A teljes beruházás 45 milliárd forintba került, aminek 5-10 százalékát tették ki a környezetvédelmet szolgáló egységek. Kezelhető mérték. Viszont ennek fejében a füstgáz portartalma szinte nulla. Majdnem minden hulladékot fel tudunk használni, ami a papírgyártásnál már nem hasznosítható! Érdemes körbenézni a környéken: kéménydzsungel vesz körül bennünket, ahonnan szinte folyamatosan sötét füstoszlop áramlik felfelé. Csak nálunk nem. Szabad szemmel szinte észre sem lehet venni, hogy működik az erőmű, vagy sem.
Sokszor panaszkodnak: a környezetvédelmi szempontok érvényesítése túl drága. Mi bebizonyítottuk, hogy ez nem igaz. Az 5-10 százalékos többletköltség bőven megéri azért, amit cserébe kapunk: a tiszta levegőért, az élhető környezetért. És nem mellékesen, a hulladék hasznosításáért. Húsz évvel ezelőtt a térség vállalatai, beleértve a mienket is, inkább egy állatorvosi lóhoz hasonlítottak, annyi minden akadályozta a racionális gazdálkodást. Előbb-utóbb valószínűleg a világ bármely részén tönkrementek volna. Váltani kellett. A Hamburger Hungária így ma már inkább egy környezetipari Unicornishoz hasonlítható, ahol minden gazdasági érdek egyben környezetvédelmi érdek is: 100% hulladékból minőségi csomagolási alapanyagok készülnek, a Dunából „kölcsönvett” víz hasonló tisztasággal kerül vissza,a szennyvíztisztításnál keletkező biogázból zöldáram lesz, az anyagában nem hasznosítható hulladékokból energia.
Ez a tevékenység mintája lehet a „körforgásos gazdaságnak”, miközben versenyképessége oly módon javult, hogy a világ bármely részén eredményes lehetne.