Eredetileg a „Goldberger ICA” nevet szerettük volna adni intézetünknek, így emlékezve a gyár alapítójára, aki maga is jelentős művészetpártoló volt. Fel is vettük a kapcsolatot a Franciaországban élő dédunokával, Shasa Goldberger neves fotóművésszel, aki kezdetben örült az ötletnek, nyitott volt, sőt, még a műveit bemutató nyitókiállítást is elvállalta. Aztán néhány hónap múlva egy szigorú, francia nyelvű ügyvédi levelet kaptunk, melyben visszautasítják a kérést és az elkobzott vagyon visszaszolgáltatására szólítottak fel minket. Elképedtünk. Vajon miből adódott ez a teljes pálfordulás? A területnek talán, ha egy százalékát birtokoljuk, az államosításhoz pedig nemcsak nekünk, de a felmenőinknek sem volt semmi köze. Lemondtunk hát e névről. Mi jót akartunk – de nem minden áron.
Boldogok voltunk, hogy erre a területre ráakadtunk. Szerencsénk volt. Jókor voltunk jó helyen. Jelentős beruházással 2019 év végén megnyithattuk a Godot Kortárs Művészeti Intézetet (Godot Instutute of Contemporary Art – GICA). A legtöbb a magyar mértékadó galéria inkább a külföldi képzőművészeti vásárokat járta az elmúlt években, mi viszont úgy döntöttünk, erőforrásainkat a hazai piacra összpontosítjuk. Aztán alig ocsúdtunk fel az év végi ünnepek elcsendesedéséből, berobbant a COVID-19 járvány, ami mindenkit bezárkózásra kényszerített, a képzőművészeti piacon is. Ám ebben az időszakban hamar megmozdultak a szereplők, az on-line térben számtalan kiállítás, árverés szerveződött, számos remek alkotás született.
A digitális térben jól mérhető a látogatók száma. Ezek az adatok és a külföldi bizonytalanság a galériákat stratégiaváltásra késztette. Ők is felfigyeltek a hazai piac lehetőségeire. És mi hirtelen azt tapasztaltuk, hogy sűrűsödtek körülöttünk a versenytársak. Ez is azt jelezte, jól döntöttünk, amikor pár évvel ezelőtt itthon kezdtünk építkezni. Ugyanakkor kihívást is jelent, hogy megtartsuk a megszerzett versenyelőnyt, mely egyrészt a négy-ötszázas vevőkörből, másrészt a tizennégy-tizenöt hozzánk kötődő, szerződött hazai fiatal művészből, három galériánkból áll.
„Jókor, jó helyen, jó időben” kezdtünk e munkába, talán most lazíthattunk volna. Ám a szaporodó konkurensek miatt inkább gyorsítanunk kell a tempót. Néhány tízezerre tehető azon családok száma, ahol a közös jövedelem havonta eléri a hat-hétszázezer forintot, így időnként ötven-hatvan ezer forintot is elkölthetnek „boldogságra”, azaz műalkotásvásárlásra. Őket próbáljuk újabb kreatív ötletekkel megnyerni. Nem vitás, a hazai képzőművészeti piac most újrarendeződik. Olyan ez a folyamat, mint egy handicap-verseny, ahol a korábbi döntéseink nekünk adnak előnyt. Legalábbis, a mi reményeink szerint.