Vissza a multi világba

Vissza a multi világba

Egy határozottan kimondott „nem” alaposan megváltoztatja az ember életét. Ha Balassa Beatrix 2013-ban igent mond, talán ma is külföldön szolgálna, valamilyen vezetői pozícióban. Igen, „szolgálna”: annyira szerette az aktuális munkáját, a nemzetközi környezetet, hogy szinte „multi katonaként” hajtott éppen ott és abban a vezetői pozicióban, ahová vezényelték. Ám, úgy hozta a sors, hogy a sikeres transzformációs vezetőnek magát is transzformálnia kell.

„Dubaiban nagyon boldog voltam, Bécs a második otthonom, Prágában izgalmas a kulturális élet. Szerencsés vagyok, pályakezdőként az első munkatapasztalatom is nemzetközi környezethez kötődik. Ezt követően 13 évet dolgoztam multinacionális technológiai világcégnél, az IBM-nél. Regionális munkáimhoz több ország tartozott, sokat, és szívesen utaztam. Utoljára Prágában értékesítési igazgatóként a nagyvállalati programok és szolgáltatások tartoztak a feladatkörömbe, a közép-kelet-európai régióra, beleértve Oroszországot, a FÁK-országokat, és Törökországot is. A közép-kelet-európai felső vezetésnek is tagja voltam. Örültem, hogy Dubai után ide kerülhettem, hiszen egy ideje már szerettem volna újra Európában élni, minél közelebb Magyarországhoz. Amikor Bécsben dolgoztam, sok hétvégét itthon tölthettem. Prága messzebb van, ezért ott gyakran gondoltam arra, hogy a munkámat akár Budapestről is végezhetném. Családi okokból is már nagyon itthon akartam lenni: édesapám éppen beteg volt akkor, és már nem akartam egyedül hagyni. Azt hittem, tarthatok egy kis szünetet, majd ugyanazon a területen dolgozhatok tovább. Nem így történt. Én pedig a következő ajánlatra a szokásos gyors igen helyett gyors nemet mondtam. Ezután úgy döntöttem, hogy amíg adódik egy hozzám közelálló lehetőség, addig kipróbálom magam vállalkozóként. Vezetési tanácsadóként most a saját cégemet irányítom.”

Állandó készenlét
Az alkotói „szabadság” jó megoldás lehet, ám Balassa Beatrix már látja, őt a multi kultúra „beszippantotta”: élvezi a nyüzsgést, a nagy csapatokat, a sokféle munkatársat, az állandóan változó környezetet, a nagy piacban gondolkodást, a komplexitást, és a teljesítmény-nyomást. Igen, szeret teljesíteni. Hosszú éveken át iszonyúan hajtott. Büszke rá, hogy irányítása alatt az üzletág, a csapat Dubaiban az egész EMEA (Europe Middle East Africa) régióban, aztán világszinten is első lett a teljesítménymutatók, és ügyfél-elégedettség alapján. Itt regionális-üzletágigazgató volt. A nagy multicégek Közel-Kelet Afrika régiójának központjai az Egyesült Arab Emirátusokban, Dubaiban vannak.
Hogy nem volt-e nehéz nőként, egy arab országban vezetőként dolgoznia? „Az elején talán igen, de nagyon felkészültem a helyi szokásokból, ünnepekből, s mindig odafigyeltem az emberekre. Fegyelmezett vagyok, talán túlságosan is. Ha valamit elvállalok, mindenképpen befejezem, éjjel-nappal dolgozom. A telefonom hét napon át be volt kapcsolva, engem bármikor el lehetett érni. Így egy idő után éreztem, elfogadnak. Aki nemzetközi vállalatnál dolgozik, annak nyitottnak, rugalmasnak kell lennie, mindenfajta előítélettől mentesnek.”
Bejárta a világot, de mint mondja, Dubai volt vezetői pályafutásának csúcspontja. „Szinte állandó flow-ban dolgoztam, volt sikerünk, elismeréseket kaptam. Ám amikor 2011-ben felmerült a prágai munka lehetősége, elfogott a honvágy, hirtelen vissza akartam jönni Európába. Eszembe jutott, hogy Dubai előtt milyen jó volt Bécsben dolgozni, akkor regionális üzleti operációs vezetőként, majd utána az üzleti tanácsadás nemzetközi seniorvezetés tagjaként. Vagyis a szívem és a nosztalgia visszahozott Európába.”

Félig üres, félig teli
Ezt nem bánta meg, legalábbis egy darabig nem. Emlékezett arra, milyen nagy dolog volt fiatalon kikerülni Bécsbe, innen hetente két napra Zürichbe ingáznia. Folyamatos tanulás, kihívások, folyamatos pörgés, és jöttek a sikerek. Kb. 100 országot magába foglaló komplex, heterogén területet felölelő stratégiai transzformációs munka irányításában vett részt, ennek köszönhette aztán, hogy regionális vezetői munkára mehetett Dubaiba. Munka Prágában is volt, nem is kevés, de nem érzett rá igazán Prága „ízére”: „Talán azért nem tudtam magam ott jól érezni, mert relatíve közel volt ugyan Budapesthez, mégis messze. És a csapatszellem ott kimért volt. Dubaiban és Bécsben sokáig voltunk bent, észre sem vettük az idő múlását, mert szárnyaltunk, szerettük a csapatmunkát, igazi jó társaság volt mindkét helyen.”
Balassa Beatrix számára most félig teli van a pohár. Ha átgondolja, hogy mennyi mindent megtanult, s milyen messzire és magasra jutott kelet-európai nőként, akkor nagyon elégedett. Az IBM-nél a pénzügyi szektorért felelős tanácsadóként kezdte karrierjét a technológiai szolgáltatások területén, azután az üzleti tanácsadás üzletágban szinte minden lehetséges pozíciót végig járt, míg a nemzetközi regionális senior vezetés tagja lett. Ezután került át az értékesítési területre, ahol már a teljes portfólióval kiegészült feladata volt, software, hardware és üzleti és technológiai szolgáltatások, okos megoldásokkal foglalkozott. Vagyis mindent megtanult, amit az informatikai iparágban egy üzleti és technológiai innovációt vezető világcégnél, az IBM-nél tudni kellett. Cserébe karrierlehetőséget, elismerést kapott.

Hűséges multi katona
És ez a „flow”, az ilyen élmények hiányoznak. Ezért félig üres is a pohár, mert aki nemzetközi méretekhez szokott, nagy csapatokhoz, az nem tudja kisebb piacon igazán jól érezni magát. „Én nagypályás csapatjátékban tudom kiengedni az energiám. Az én igazi világom a nemzetközi mezőnyben van, ezért nem zárom ki, hogy újabb váltás következik az életemben.” Balassa Beatrix több kontinensen irányított üzleti és szervezeti átalakításokat, és digitális transzformációt. Elkötelezett, és hűséges, mint egy multi katona – mondhatnánk. Nem sértődik meg a „multi katona” kifejezésen. „Nemzetközi vezetőként, állandóan változó közegben valóban csak nagy lojalitással, sok munkával lehet célt érni. Ehhez alázat kell, nagy felelősségérzet és nagy munkabírás, de agilitás és kreativitás is. Fejlődni és növekedni csak úgy lehetséges, ha kilépünk a komfortzónánkból, és kockázatot vállalunk. És van úgy, hogy ennek megfizetjük az árát”.