Paradigmaváltás, Budapest helyett Bécsben

Bécsben, mint egy forgószél, felkapott és magával ragadott az innováció – magyarázza Kelemen Attila, a ProSelf International Zrt. elnök-vezérigazgatója, amikor SOLA-ról, a social robotról beszél. Ez egy nyílt platformon programozott motivációs eszköz, amely interakciókból tanul, s az a feladata, hogy a munkahelyeken, majd később az otthonokban támogassa a munkatársak jóllétét, ezáltal természetesen növelve az egyéni és szervezeti hatékonyságot is. Ehhez felméri a mentális állapotot, amiből következhet a változtatás iránya is.

„Más célra vágytam”

Kelemen Attila 3 évvel ezelőtt döntött úgy, hogy Budapestről Bécsbe helyezi át az üzleti és magánéleti fókuszt. A magyar cég megmaradt, ennek a leányvállalatát alapította meg kint, s nekivágott a „paradigmaváltásnak”. „Szervezetfejlesztőként jelentős eredményeket értünk el több nagyvállalatnál is, ám egy idő után ez már nem elégített ki: úgy éreztem, ez nem az az értékteremtő munka, amit hosszútávon szeretnék végezni. Pénzt hoz a megrendelőnek, és nekünk is, de ezt már kevésnek éreztem. Más célra vágytam.  Most már tudom, hogy miközben több cégnek segítettem megtalálni küldetésüket, éppen a sajátomat kerestem. Bécsben tapasztaltam meg, milyen az, amikor egy jóléti társadalom dolgozik is a fenntartható JÓL-LÉT-en. Több olyan támogató programmal találkoztam, amely kifejezetten a szociálisan innovatív projekteket támogatja. Küldetésemhez társakat kerestem, akikkel együtt dolgozva esélyünk lehetett sikeres forrásszerzésre, pályázatokra. Ausztria legnagyobb kutató-fejlesztő cégével kezdtünk együtt dolgozni. Alig két év alatt „egyszer csak” tudatosult bennem, hogy része lettem az európai innovációs életnek. Ma már természetes, hogy reggel gender témában tárgyalunk a bécsi orvostudományi egyetemmel, délután videokonferenciánk van az olasz kutatóintézet és holland szoftverfejlesztő partneremmel az idősödő társadalom projekt kapcsán, majd előkészítünk a dán és svéd kutatókkal egy újabb pályázatot.”

Pszichológiát tanul a matematikus

 Az egyik jelentős projektjük az AgeWell, amely a még aktív de már nyugdíj előtt álló munkavállalók mentális egészségével foglalkozik. „Egy jóléti társadalomban – és Ausztria ilyen – sokkal inkább központi kérdés, hogyan érzik magukat az idősödő polgárok. Nem könnyű ez a váltás, hiszen a munka hiánya drasztikus vákuumot teremt sokak életében, amelybe belebetegedhetnek. A mi programunk ennek kezelésében segít. Ezt fejlesztjük tovább és terjesztjük ki más csoportokra is: a mentális egészség az iskolákban is fontos, vagy a kórházakban dolgozóknál is. Fontos, hogy a stresszes, lelkileg is megterhelő helyzeteket felkészülten fogadják az érintettek. A program mér, adatokat képez, és ebből von le következtetést a mentális állapotra, majd állít össze egyénre szabott megoldást.”

S ha egy „üzlet” beindul… Az osztrák szoftverfejlesztő partner is ráérzett a téma lelki vonatkozásaira, ezért matematikus létére pszichológiát kezdett tanulni. Az emberek érzéseinek, lelki állapotának programozott méréséhez ugyanis nem elég a matematikai, és programozói tudás: az objektív tényezők mellett a szubjektumot is érteni kell, ez megelőzi a programozást. Talán az sem véletlen, hogy éppen ez a szoftverfejlesztő javasolta, hogy a cég kapcsolódjon be a jól-lét és a gender összefüggésének témakörébe is, amelynek mérésére a bécsi orvostudományi egyetemmel közösen olyan koncepciót sikerült vázolni, amellyel első helyet szerzett a cég egy nemzetközi innovációs versenyen. Az AGEWELL projekt pedig elnyerte a lehetőséget, hogy 2020 márciusában a cég önálló standdal részt vehessen a Kutatók hete keretében tartandó hightech rendezvényen. „ A bécsi városháza báltermében 50 cég mutathatja be innovációját. Erős verseny volt, ezen választottak ki bennünket is. Mindenki kap egy standot a várostól, nekünk csak a tartalmat kell biztosítanunk. Ez az esemény is jól mutatja, hogy Bécs a hagyományok őrzése mellett minden erővel azon dolgozik, hogy az innováció európai fővárosa legyen. A múlt és a jövő egyszerre van jelen, és ez rendkívül inspiráló az ott működő vállalkozások számára is.”

„2019-ben ez már nem hókusz-pókusz, a mentális egészség támogatását kvantitatív elemzés alapozza meg”

Vagyis a paradigmaváltás valóban megtörtént. Míg az itthoni munkák főképp szervezetek átalakításához kapcsolódtak, a kinti feladatok mindegyike az emberek jól-létéről szól. „Eredetileg marketingstratégiát tanultam, véletlenül kerültem a szervezetfejlesztés közelébe. Megtanultam ezt a szakmát is. Tovább képeztem magam, coach és gazdasági mediátor is lettem, ami már közelebb van az emberközpontú programok készítéséhez. Egy coach azonban csak korlátozott számú csoporttal tud foglalkozni, tehát a tömeges eléréshez a technika segítsége is szükséges. Ezt adják a mi wellbeing-programjaink. Amióta erre az irányra álltunk át, jobban érzem magam. Olyan munkát végzünk, ami hasznos, társadalmi haszna is mérhető lesz, és üzletileg is működik. Tudom, hogy egy gazdag országban jobban van erre forrás, mint mondjuk Magyarországon. De erre megy a világ. A fejlettséghez hozzátartozik az is, hogy a polgárok hogyan élnek, miként érzik magukat. Lehangolt, rosszkedvű, fásult emberekkel nehéz komoly teljesítményt elérni. S mivel minden ország javítani akarja versenyképességét, nem kerülheti el, hogy törődjön polgárai jóllétével is. Egy mentálisan, lelkileg kiegyensúlyozott ember csodákra képes”- összegzi tapasztalatait Kelemen Attila. És hozzáteszi: „2019-ben ez már nem hókusz-pókusz, a mentális egészség támogatását kvantitatív elemzés alapozza meg. A szubjektum mérhetővé vált és objektív kép alkotható róla, ha megvan a megfelelő szoftver hozzá. Mi most ilyeneken dolgozunk.”

Kocsi Ilona