Több mint egyéves külföldi távollét után Orgován Katalin, a Pátria Nyomda korábbi vezérigazgatója visszatért korábbi munkahelyére, a főnöki székbe. „Egy évvel ezelőtt követtem férjemet Kínába, feladva a nyomdában betöltött pozíciómat. Hogy miért? Egyrészt kalandvágyból, másrészt tizenegy évet töltöttem első számú vezetői munkakörben, kicsit már belefáradtam! Bátor lépés volt a váltás!”
Kínában a Canon China–nál Senior Marketing Specialist munkakörben helyezkedett több mint hat hónap után, mivel az ottani hatóságok ennyi ideig vizsgálták, hogy van-e arra az állásra hasonló kvalitású helyi szakember. Ott ez a törvény. Végül mellette döntöttek.
Visszahívták, visszajött
Több évre tervezte a kinti életet, de a Pátriánál az utódja lemondott. Visszahívták – visszajött! „ Szívesen jöttem haza – szeretettel vártak. Feltöltődve érkeztem, kint nagyon jól éreztem magam. A legnagyobb tanulság, amit hazahoztam, hogy lehet úgy is céget vezetni, hogy a vezető ember maradjon, nem kell egy bezárt, rideg világban élni”
Meséli, Kínában az első perctől otthon érezte magát és szerinte ezzel mindenki így van, aki szereti a természetes dolgokat. Az ottani világ tiszta és manír mentes. Senkit nem érdekel például, hogy ki hogyan öltözik, sokan elég hóbortosan, mivel ez is egy lehetőség, hogy kitűnjenek a tömegből. „Nagyon sokan vannak, ezért kiválni ebből sokaságból nem egyszerű dolog. Ennek egyik legjobb módja a magas szintű tudás és képzettség. A kínai szülők hatalmas, akár évi öt-tíz millió forintnak megfelelő összeget is költenek gyermekeik taníttatására.”
A kommunikáció egyszerű és ingyenes – meséli Orgován Katalin. Csak egy közösségi platform van, a WECHAT, ezen történik a levelezés, a chatezés, a bankolás – még az utcai koldusnak is ezen keresztül, egy QR kód használatával adnak alamizsnát.
„…aki kiválasztódott egy vezetői posztra, az felelősséggel és jól teszi a dolgát.”
Az emberek itthoni és ottani mentalitása között az egyik legnagyobb különbségnek azt érzékelte, hogy a magyar ember individualista, folyamatosan megkérdőjelezi a vezetői döntéseket lokálisan és globálisan egyaránt. „Kínában ez nem így van. Ott a mai napig visszanyúlnak a Konfucius által, még az i.e. negyedik-ötödik században lefektetett alapelvekhez. Elfogadják, hogy aki kiválasztódott egy vezetői posztra, az felelősséggel és jól teszi a dolgát.”
Tapasztalatai közül kiemeli Katalin, hogy Kínában a gazdaság területén semmi sem esetleges. Sok mindent központilag, viszonylag gyorsan döntenek el. A döntések előtt viszont komoly mérnöki - gazdasági előkészítés, tervezés van. „A sok ember közül ki tudják választani a legrátermettebbeket, akik aztán kiválóan valósítják meg a terveket.” Katalin úgy tapasztalta, hogy Kínában jól keresnek az emberek, alacsonyak az adók, a vállalkozókat is hagyják kiteljesedni, üzletüket jövedelmezővé tenni. „Az emberek szeretnek dolgozni, valamennyi szolgáltatás hét nap huszonnégy órájában elérhető, csak kétszer egy-egy hétre, a nagy ünnepeken áll le az élet. Sokkal stressz mentesebben dolgoznak a kínaiak azzal, hogy a környezetük szabályozott, rendezett és ezt el is fogadják!”
Magyarországon minden projektnek van elő-és utóélete – hangsúlyozza Katalin. Az emberek a munkahelyükön már egy-egy változás előtt jó előre izgulnak, hogy „jaj, valami történni fog…” Kínában, ha valami elkészül, azt lezárják, azt az emberek elfogadják. Ott nincs szükség változásmenedzsmentre. Természetesnek tartják a változást, rugalmasan kezelik, gyorsan elfogadják, beilleszkednek az új struktúrába. „Ebben rengeteg, másra mobilizálható energia van!” – összegzi a tanulságokat.
„Nagyon jól éreztem magam Kínában, feltöltődve, rengeteg tapasztalattal és örömmel jöttem haza. Már a napokban indítok beszélgetéseket cégen belül és kívül is ezekről a „lessons learned” témákról.”
„A munkában nincs és nem is lehet különbség férfi és nő között”
Orgován Katalint évek óta erősen foglalkoztatja a nők vezetővé válásának kérdései, és hogy a magas pozícióikban milyen kihívásokkal találják szembe magukat. „Elutazásom előtt még az is felmerült bennem, hogy erről könyvet is írok. Valahogy Kínában ez a téma „kiment” belőlem. Ott a családokban a nők dominálnak, a nők nem viselkednek annyira „nőként” és a férfiak annyira „férfiként”, mint Európában. Ezeket a modelleket is sokkal természetesebben kezelik, így ezen a területen is sok minden átértékelődött bennem.”
Hazatérve még világosabban látja, mennyire sok falba ütközhetnek a nők a karrierjük útján. Rengeteg társadalmi beidegződéssel kell megküzdeniük. „Azt is számba kell vennünk, hogy mi nők mit csinálunk rosszul. Véleményem szerint a munkában nincs és nem is lehet különbség férfi és nő között, és máig nem megoldott az „egyenlő munkáért egyenlő bért” kérdése sem. Nem vagyok feminista, habár volt, hogy annak neveztek! Ez egy nyomdaipari szakszervezeti tanácskozás férfi hallgatósága előtt tartott, „nők a csúcson” című előadásom után történt. ”
Nyomdaipari mérnökként a nyomdaiparban eltöltött évek alatt zömében férfiak között dolgozott. Ez sokszor előny volt, gyakran tiszteletet kapott kemény és jó munkájáért. Tapasztalta viszont, hogy ha egy nőnek önbizalma van, akkor ezért sok esetben erőszakosnak hiszik. Értekezleteken másként figyelnek egy nőre, mint egy férfire, gyakran javaslatát negligálják, míg ugyanazt a felvetést egy férfi hozzászólásánál elismerik.
Hogy milyen hibákat kerüljenek el a nők, ha érvényesülni akarnak? „Ne kompenzáljanak túl agresszív módon, ne legyenek nyomulósak. Ne legyenek gátjai, inkább szövetségesei női pályatársaiknak. Mondandójukat fogalmazzák meg tömören, mi nők hajlamosak vagyunk a terjengősségre. Ha érdekesen adjuk elő a témát, akkor elnyerjük a férfiak figyelmét. Figyeljenek a hangszínre, még felfokozott idegállapotban is, mert a magas női hangtól a férfiak kvázi „megőrülnek”.” Végül megállapítja, hogy ha okos egy nő, akkor arra felfigyelnek a férfiak.
A nemzetközileg is napirenden lévő női kvóta kérdésében az a véleménye, hogy annak alkalmazása ösztönző lehet abban, hogy tudatosabban keressenek és emeljenek ki tehetséges nőket egy-egy magasabb pozícióra.
„Közel tizenegy éve töltök be első számú vezetői posztot. Már a harmincas éveim elején, fiatalon vezetővé neveztek ki. Még szemüveget is csináltattam, hogy idősebb beosztottaim komolyan vegyenek…” Példája mutatja, hogy hasznos korán elindulni a vezetői úton. „Először hibázunk, ebből tanulunk – végig kell járni az utat felfelé, meg-megpihenve a csúcs előtt az egyes állomásokon, különben belerokkanunk, ha felkészülés és tapasztalat nélkül repítenek fel a magasba.” – összegzi Orgováni Katalin, női vezető karrierjének tapasztalatait.
Skonda Mária
Orgován Katalin (46)
A Pátria Nyomda vezérigazgatója 2014 óta, némi megszakítással. (2018.június -2019. október között Kínában élt, dolgozott). Nyomdaipari mérnök, marketing menedzser, MBA diplomáját a Budapesti Műszaki és Közgazdaságtudományi Egyetemen szerezte, a York St John University –n mester diplomázott innováció és változásmenedzsmentből. 2013-2015
