Ki hitte volna, hogy a magyar autógyártási álmok multi cégek közreműködésével valósulnak meg? Vagy ezek nem azok az álmok? Nekünk olyan kell, amit magyar tervezett, magyar tulajdonú vállalat gyárt, magyar munkásokkal, s ha lehet, magyar anyagokból? Ilyen is van. Igaz, még kicsi. Nagyon kicsit. És semmi garancia nincs arra, hogy nagyobb is lesz. De azért álmodozni jó… S a múlton nosztalgiázni. Micsoda magyar autókat terveztek akkor!... Igaz, a siker akkor is elmaradt. Most viszont nagyon jelentős járműipar van Magyarországon: három autógyár, két buszgyár, két motorgyár és több száz kisvállalkozást is magába foglaló beszállítói háttér. Tavaly már 550 ezer személyautó készült náluk, s 2,5 millió motor. Az ágazat – beszállítókkal együtt – úgy 150 ezer embert foglalkoztat. Exportrészesedése már 20 százalék körüli. Ez óriási teljesítmény. Talán túl nagy is. Ha csak egyetlen autógyár is gyengélkedik, vagy lemarad a nemzetközi fejlesztési versenyben, s ezért piacot veszt, azt a magyar gazdaság nagyon megérzi. Lehet tehát örülni és rettegni, egyszerre.
Magyar álmok, multi megvalósításban
Az 1980-as évek vége, 90-es évek eleje nemcsak a társadalomban, de az autógyártásban is rendszerváltást hozott: megjelentek a külföldi cégek, s új alapokra, multi közegbe helyezték a magyar autógyártási álmokat.
Magyarországon gyártott motorokkal szerelt modellek kapták a legrangosabb elismeréseket: az Év autója címet az Opel Astra, az AutoBest díjat pedig a Seat Ateca nyerte el, előbbi erőforrása a GM-nél Szentgotthárdon, utóbbié Győrben, az Audinál készül.
A hazai személyautóparkban az újkori magyarországi járműipar úttörői dominálnak, vélhetően azért is, mert honfitársaink értékelték azokat a beruházó márkákat, melyeknek köszönhetően viszonylag elfogadható áru modellre cserélhették a Daciákat, Trabantokat és Ladákat, melyekre a rendszerváltás előtt éveket kellett várni.
A nyolcvanas évek végén egy amerikai, 1991-ben egy japán konszernnel állapodott meg a magyar kormány autógyár felépítéséről. A General Motors először csak motorgyárat tervezett az osztrák határ közelében, ám végül belátták, hogy gesztusértékű lehet és több támogatást is remélhetnek a nagy magyar álom, a hazai személyautó megvalósításával. Ennek jegyében indult 1992 márciusában az akkor legújabb Opel modell, az Astra CKD-rendszerű összeszerelése. A mennyiség is jelezte, hogy inkább gesztusértékű, mint gazdasági volt a döntés, hiszen 1999 végéig, a termék kifutásáig összesen 85 ezer Opel készült Szentgotthárdon, ahol már az első években is a motorgyártásé volt a főszerep. A folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően évente több mint félmillió benzines és dízelmotor készül a magyarországi Opelnél, ezek bekerülnek a Vauxhall márkájú GM modellekbe is, de szállítanak hajtóműveket Ausztráliába és az USA-ba is. Szentgotthárdon 1992 és 1999 között 80 835 Opel Astra és 4404 Vectra, napjainkig pedig közel kilencmillió motor készült.
A japánok már eleve komplett autógyárat terveztek, már csak azért is, mert a Suzukinak még napjainkban is Esztergom az első és egyetlen európai hídfőállása. Nem indult könnyen a beruházás, mert a beruházásra a legveszélyesebb helyszínt jelölték ki és a területen hatástalanítani kellett a robbanószereket, hiszen egykor a Varsói Szerződés hadseregeinek harckocsija használták lőtérként. Az időre felépített üzemben 1992 októberében indult a Swiftek sorozatgyártása. Később Subaru, Fiat és Opel jelvényes kocsik is készültek a Magyar Suzukinál, ahol 2014 nyarán ünnepelték a 2,5 milliomodik esztergomi autót.
A két úttörő dominál a közel hárommilliós magyarországi személyautóparkban: a KSH adatai szerint a márkák listáját vezető Opelből 451 ezer, a második helyezett Suzukiból 407 ezer visel magyar rendszámot.
További cikkek a BOOM Magazin márciusi számában
