Kis hal egy nagy tóban, vagy nagy hal egy kis tóban?

Kis hal egy nagy tóban, vagy nagy hal egy kis tóban?

Új lendületet kaphat a Tungsram-márka, vagy ahogy az új tulajdonos-vezérigazgató mondja: restart-up kezdődik e vállalatcsoportnál. Jörg Bauer közel tíz évig volt itt felső vezető, amikor GE az eladásról döntött. Ő megvette.

Kis hal lenni egy nagy tóban, vagy nagy hal lenni egy kis tóban? – ez a kérdés járt Jörg Bauer fejében, amikor a GE Lighting 2017 őszén eldöntötte, hogy eladja európai, közel-keleti, afrikai és törökországi üzletágát, valamint a globális autólámpa-ágazatát. Ekkor már közel tíz évet töltött ennek a globális cégcsoportnak az „óriás tavában” felső vezetőként, de „kis halként”. Amikor az üzletág értékesítési folyamata során nyitottá vált a pálya, és a menedzsment vásárlóként is felléphetett, döntött. „Inkább nagy hal leszek egy kis tóban!” – mesél a cégvásárlás alapvető indítékáról Jörg Bauer. Hálás a GE-nek ezért a lehetőségért. Megtette ajánlatát és 2018 februárjában döntés született. Az eladás első mérföldköveként a Tungsram Csoport tulajdonába került a Tungsram Operations Kft., a GE Lighting magyarországi egységeivel, vagyonával és szerződéseivel együtt. Ez a cégértékesítés nagyobb hányadát jelenti. A további lépcsőkben még húsz, főként értékesítéssel foglalkozó külföldi leányvállalatot vesznek át.

Restart-up, Tungsram módra

A magyarok visszakapták az újpestiek által „Tunginak”, „Áramgyárnak” nevezett márkájukat, vállalatukat, ahol sok-sok család több generációja töltötte aktív életét. Sokan még óvodába is idejártak, itt voltak tanoncok, itt váltak mesterré is.
Ezzel a tranzakcióval egy több, mint 122 éves világhírű magyar márka indul újra, „restart-upként”, fogalmaz a németországi gyökerű, de a nagyvilágot bejárt, a részvények száz százalékot birtokló új tulajdonos. Világpolgárként Magyarországon telepedett le, itt választott feleséget és most befektetésével „Örökségünk az innováció” jelszóval éleszti újjá és viszi tovább a magyar kreativitás történelmi hagyományát, folytatja az elnök-vezérigazgató. Jörg Bauer mindent elolvasott a cég történetéről, mélységesen tiszteli és értékeli azt az utat, melyet az alapítók elindítottak, amit a cég az elmúlt több mint százhúsz évben bejárt. Lelkesen említi a nagy elődöket, többek között Aschner Lipótot, Bródy Imrét, Bay Zoltánt. Ők és utódaik a Tungsramot, mint nemzeti márkát, az elmúlt évszázad leginnovatívabb magyar ipari vállalatává fejlesztették ki. Az új tulajdonos szerint a cég öröksége és nemzetközi ismertsége megalapozza, hogy az innováció a vállalat tervezett új jövőjének legfőbb sarokköve maradjon.
A GE 1989-ben vásárolta meg a Tungsramot, amely a legtöbb európai piacon több mint egy évszázadig egyet jelentett a világítással. De nem csak ott, hanem például az arab világ országaiban is, ahol nem egy izzót, villanykörtét kérnek a boltban az emberek, hanem egy „tungsramot”. Ezt saját tapasztalatából is tudja beszélgető partnerem, mert ezekben az országokban is dolgozott vezetői posztokon, a nyolc éves, Audi -cégcsoportnál befutott karrierje alatt. Érdekességként említi, hogy ebben a térségben a lokomotívokat is a magyar „mozdony” szóval említik, utalva a vasúti technika területén elért világszínvonalú magyar fejlesztésekre.
„Húsz évig dolgoztam nagy, multinacionális konszernekben. Ez alatt az időszak alatt fokozatosan megérett bennem a vágy, hogy saját cégem legyen, hogy döntéseimmel saját magam alakítsam egy vállalat életét!” – kanyarodik vissza Jörg Bauer a cégvásárlás indítékaihoz. „Nem éreztem elég erőt ahhoz, hogy zöld mezős start up vállalkozásba kezdjek. Így, amikor adódott a lehetőség, hogy a tízéves »vezetői befektetéseimet« szakmai-pénzügyi befektetőként a már ismert terepen kamatoztassam, a »restart-up « mellett döntöttem. Bíztam vállalatszervezői képességeimben, változáskezelési tapasztalataimban, szakmai-üzleti kapcsolat rendszeremben. És amikor napirendre került a GE döntése a cég értékesítéséről, felébredt bennem a felelősségtudat azokért a munkavállalókért, akiknek a vezetője voltam közel tíz éven keresztül!” – folytatja a nagy döntés hátterének megvilágítását. Természetesen közrejátszott a közép-kelet európai és ezen belül a magyarországi kötődése is, mely már egyetemi évei alatt kialakult. Szakmai pályafutása során pedig közel tizenöt évet töltött itt.
„És hát döntésemnél sokat nyomott a latba a magyar feleség, a magyar otthon és a magyar történelem, melynek lelkes tanulmányozója vagyok!” – teszi hozzá mosolyogva. A történelem számára több mint hobbi. Az egyetemi tanulmányai alatt egy ideig párhuzamosan hallgatta ezt a diszciplínát is, de aztán döntenie kellett és maradt a gazdasági irány. „A történelmi témájú könyveket most is folyamatosan olvasom, melyhez párosul a jövő kutatással foglalkozó irodalom is. A történelem fontos a jelen megértéséhez, a jövőre pedig fel kell készülni. Akit a jövő változásai felkészületlenül érnek, az óhatatlanul lemarad, gyorsan eltűnik a színről.” – fejti ki e területre érvényes hitvallását, azaz a „múltban gyökerezve a jövőbe nézni” üzenetet.

A múlt kötelez

Visszakanyarodva a Tungsram cégcsoportban rejlő üzleti potenciál jellemzőire, felidézi, hogy a II. világháború előtt a világítástechnika a Tungsramban az innováció miatt az exponenciálisan növekvő iparágak közé tartozott. A wolfram szálas izzók iránti kereslet az indulástól kezdve olyan ütemben nőtt, hogy ezt csak folyamatos kapacitásbővítéssel lehetett kielégíteni. Ez a növekedés még a két világháború közötti gazdasági válságban sem torpant meg. „Bizonyos visszaesés a szocialista időkben következett csak be. A háborút követően a szovjetek a gépek egy részét leszerelték, elvitték. A piac ettől kezdve erősen a keleti blokkra koncentrálódott. Az abban az időkben működő menedzsmentnek még e körülmények között is sikerült a nemzetközi márkanevet megőrizni, a kapcsolatokat életben tartani, komoly innovációs fejlesztéseket elérni”– beszél elismerően a privatizációt megelőző negyven évről is az új tulajdonos.
A Tungsram a fényforrásüzletágában Magyarországon termelt áruinak 95 százalékát exportálja. Öt gyárat üzemeltet Magyarországon: a Budapesti Fényforrásgyárat, a Nagykanizsai Fényforrásgyár és Logisztikai Központot, a Kisvárdai Halogén- és Autólámpagyárat, a Zalaegerszegi Alkatrészgyárat, valamint a Hajdúböszörményi Alkatrészgyárat.
„A cég átvétele óta valamennyi gyárat végiglátogattam, beszéltem az ottani vezetőkkel, dolgozókkal. Jelenleg négyezer embernek adunk munkát, 1500 aktív beszállítóval dolgozunk együtt. Őszintén beszéltem a vállalatra vonatkozó jövőbeli elképzeléseinkről, terveinkről. Rendkívül fontos a dolgozók lojalitása, bizalma. De ahogy azt mondani szokták: a bizalom kötelez!” – beszél a jelenről Jörg Bauer. A jelenlegi 300 millió dolláros éves forgalom 90 százalékát a hagyományos égők teszik ki. Ezen termékek iránti kereslet folyamatosan csökken, előállításuk viszont rendkívül munka intenzív. A LED fényforrások iránti igény viszont növekszik, ennek kielégítéshez azonban komoly fejlesztések szükségesek.

Innováció, több lábon

„Új ágazatokat kell kialakítani a termelésben. Egy stabil cég, mely stabilan fenntartja a munkahelyeket, több lábon állást igényel” – beszél az új tulajdonos a kialakulóban lévő stratégia alapjairól. „A hagyományos izzók gyártása kapcsán jelentős kapacitásaink és tapasztalataink alakultak ki a kerámia, üveg és műanyag megmunkálás területén. Ezekre építve új gyártmányokat tervezünk előállítani, például alkatrészeket az autóipar számára. A GE időkben a hatalmas konszern szélén, kvázi kisvállalatként helyezkedtünk el. Önálló csoportként most már közepesek lettünk. A német cégértékelési szempontok szerint egy családi vállalatnak 1 milliárd eurós éves forgalmat kell elérnie ahhoz, hogy a nemzetközi piacon bejusson a vezető ligába. Ehhez meg kell határoznunk, hogy milyen területeken tudunk új, saját vezető termékekkel piacra lépni” – folytatja a célok felvázolását. A stratégiai irányok kimunkálásán együtt dolgoznak egy tanácsadó céggel. Az elemzések eredményeként döntenek arról, hogy mely termékek kerülnek a fókuszba a következő tíz év távlatában.

Az Aschner Lipót idejében alapított világhírű kutatólaboratóriumot, azaz fejlesztő központot tovább szeretnék bővíteni, mégpedig partnerekkel együttműködve. „Szándékaink szerint létre hozunk egy úgynevezett Open Innovation Centert. Ebben a nyílt innovációs központban infrastruktúrát biztosítunk start-up cégeknek, és amennyiben az általuk kifejlesztett termékek számunkra vonzóak és megfelelőek, akkor a továbbiakban befektetésekkel is támogatjuk integrálásukat a mi rendszerünkbe. Egyetemekkel is bővíteni kívánjuk innovációs együttműködésünket” – körvonalazódnak a kutatás-fejlesztésekre vonatkozó elképzelések.

A terveket hallva ráterelődik a szó a minőségi munkaerő megtartására, megszerzésre, a jól képzett fiatal munkaerő külföldről való vissza hozatalának eszközeire. Jelenleg százötven be nem töltött álláshelyük van. „Attraktív, de még attraktívabb munkahelyeket szeretnénk nyújtani a hozzánk csatlakozóknak. Idősebbeknek, fiataloknak, fiatal anyáknak egyaránt. Kelet-Magyarországon tartalékot jelenthetnek a határ túloldalán élők” – fogalmaz a vezérigazgató. „ A munkaerő megtartásának és a külföldre távozók vissza hozatalának fontos tényezője, hogy innovatív munkahelyeket és olyan vállalati kultúrát teremtsünk, melyben minden egyes dolgozó érzi befolyását a cég működésére, arra, hogy a vállalat erős nemzetközi pozíciót foglalhasson el.” – hangzik a tömör válasz.
Jörg Bauer egy blogjában JFK-t (John Fitzgerald Kennedy)nevezi meg példaképeként. A néhai amerikai elnökről van egy történet, mely szerint a houstoni űrközpontnak a célkitűzéseként azt jelölte meg, hogy embereket juttassanak a világűrbe és egészségesen hozzák őket onnan vissza. Amikor egy delegáció e központba látogatott és egy takarítót kérdeztek a munkájáról, a válasza egybeesett az egész cég küldetésével. Az új Tungsram-tulajdonos is így képzeli el a „befolyással bíró munkahelyet”.

Kultúrák ötvözése

„A Tungsram vállalati kultúrájában ötvöződik 122 év magyar és 29 év amerikai kultúra. Továbbra is globális cég maradunk, ahol a sokszínűség jegyében dolgoznak együtt magyar és külföldi kollegák” – mondja. Úgy látja, hogy a kiváló magyar képzési rendszeren alapulva rendkívül kreatív, innovatív munkakultúra alakult ki az évtizedek során a vállalatnál. De hozzáteszi: a megvalósításban viszont fontos az ebben sikeresebb amerikai, nyugat-európai kultúra ötvözése.
További terveikben nagy szerepet szán a „Smart City” projektekben intelligens világítás technikai termékekkel való részvételnek. Korábban már lehetőséget kaptak a XII. kerületben, a MOM Parkban és Balatonakarattyán pilot projekt keretében ilyen korszerű világítási rendszerek telepítésére. „Ezek őszi bemutatására meghívtuk külföldi partnereinket is, hogy prezentálhassuk a Tungsram e téren elért eredményeit. Hadd lássák, hogy a helyi polgármesterek bizalmat szavaztak nekünk!”
És saját tapasztalatai miként látja, a külföldi befektetőknek milyen lehetőségei vannak még az országban. „Az itteni képzettségi színvonalra, munkakultúrára alapozva hozzanak fejlesztést, teljes termelési folyamatokat Magyarországra. Kár elpazarolni ezt a szellemi kapacitást csak összeszerelésre! A hozzáadott értékkel előállított komplett termékekkel sokkal nagyobb gazdasági eredmény érhető el. És nem csak a befektetőknek jó, de kiemelkedően fontos a magyar GDP növekedése szempontjából is” – tanácsolja Jörg Bauer, a Tungsram csoport új tulajdonosa, elnök-vezérigazgatója.

Skonda Mária

Jörg Bauer (48)

A Tungsram Csoport tulajdonosa, elnök-vezérigazgatója. Korábban a GE Magyarország Kft. elnöke, ügyvezető igazgatója volt, nyolc évig az Audi cégcsoportnál dolgozott, különféle vezetői szinteken. Bonnban, Kölnben, Oxfordban és Budapesten tanult. Üzletvezetés (Diplomkaufmann), illetve Master in International Management (CEMS MiM) tanulmányokat folytatott. Emellett képzett kereskedelmi bankár, és okleveles coach. Német anyanyelve mellett magyarul és angolul is beszél. Nős, felesége magyar. Három fia van. Hobbija: a történelem, a testedzés, s magán pilóta jogosítványt is szerzett.

.

Tungsram-kronológia
1862. Egger Béla és Bernát megalakítja Tungsram elődjét Bécsben
1896. Egger Bernát és a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank létrehozza az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt-t.
1901. Az újpesti gyár felépítése 1904. Just Sándor és Franjo Haneman feltalálja a wolframszálas izzólámpát, ez lesz a gyár fő terméke
1921. Aschner Lipót lesz a cég első vezérigazgatója; ő volt a Tungsram név kitalálója, több gyár és a világhírű kutatólabor létrehozója; a márka világpiaci tényezővé válik
1922/1923. Megalakul a Tungsram világhír kutatólaborja, amely az első ilyen Európában, és számos találmány, felfedezés otthona lesz
1934. Bródy Imre, az Egyesült Izzó laborjának munkatársa feltalálja a kriptontöltésű izzólámpát
1936-tól Világhírű kutatócsapat áll össze, köztük például Selényi Pál, a „fénymásolás atyja” és a fotózási fénymérés feltalálója
1937. A Tungsram televíziós kutatólaboratóriumot hoz létre 1946. Bay Zoltán, a vállalat műszaki igazgatója egy kísérlet révén megalapítja a radarcsillagászatot
1989. A GE megvásárolja a Tungsramot
1998. Magyarország első szervezeti szolgáltató központja (SSC) a GE/Tungsram magyarországi székhelyén jön létre
2018. Megalakul a Tungsram Csoport