A jövő garanciája: egy nő

A jövő garanciája: egy nő

Különös vezetői helyzetet kell kezelnie a Hajdu Zrt. főnökének. Dedéné Novotni Anna e cégcsoport alelnöke. Együtt dolgozik testvéreivel és férjével, s emellett apjával, Novotni Lajossal, a cég elnökével kell megvívnia az esetleges szakmai vitákat. Őt ez különösebben nem zavarja. Élvezi a munkát, a cég fejlődik. Most nyáron többmilliárdos fejlesztést fejeztek be.
Egy hosszú, több lépcsős fejlesztési folyamat zárult le az 5 milliárdos beruházással. Új termékeket fejlesztettek ki az Ipari Zrt-nél, ehhez biztosították a szükséges gyártói kapacitásokat, ezzel egyidejűleg pedig egy új, 4500 négyzetméteres préscsarnokot hoztak létre az Autotechnika Ipari Zrt. számára, amelybe új, korszerű présgépeket telepítettek. Mindehhez az Ipari Park infrastruktúrájában is végrehajtották a szükséges fejlesztéseket. Most úgy tűnik, pár évre „beruházási nyugalom” lesz, s végig gondolható, mi legyen a következető lépés. Az biztos, fejleszteni folyamatosan kell. A kérdés, hogyan, miben? A jövő meghatározása a legnehezebb. Az elnök műszaki végzettségű, komplex műszaki megoldásokban gondolkodik, ami távlatosan jó, rövidtávon azonban megterheli a büdzsét. Az alelnök egy banktól igazolt át a családi céghez, tehát a pénzügyi szemlélet a vérében van, ő a szakaszos megoldás híve, ami anyagilag jobban kezelhető. Vagyis vannak, lesznek még viták…

Háromból a legkisebb
És voltak is? Egyáltalán: hogyan döntötte el a 65 éves cégcsoport majdnem 80 éves elnöke, hogy a gyermeki milyen pozíciót töltsenek be a cégcsoportnál? „Képzettségük, felkészültségük alapján kellett választanom. A két fiam agrárvégzettségű. István korábbi munkahelyei révén a kereskedelem területén szerzett gyakorlatot és tapasztalatot. A HAJDU Ipari Zrt-nél is évekig a kereskedelmi területet vezette, jelenleg pedig ennek a cégnek a vezérigazgatója. Péter érdeklődése maradt az agrár szektornál, a természetért rajong, minden olyannal foglalkozik, ami zöld és nem vas. Így az Infrastruktúra Zrt-ben az erdőgazdálkodásért felel. Ennek érdekében nemrég az erdészeti diplomát is megszerezte. Anna közgazdász, ért a pénzügyekhez, képes stratégiában gondolkodni. Ez fontos a cég jövője szempontjából. Ő a cégcsoport alelnöki pozícióját tölti be, illetve ideiglenesen az Autotechnika Zrt. vezérigazgatója. ” – indokolja a döntését Novotni Lajos.
Dedéné Novotni Anna, a három gyerekből a legfiatalabb, hárít minden olyan kérdést, ami arra vonatkozna, hogy e döntésből akár családi feszültség is lett volna. Ő nem úgy főnök, hogy ez zavaró lenne – állítja.
Anna 2003-ban kezdett a Hajdusági Iparműveknél dolgozni. Előtte egy debreceni banknál iparvállalatokat finanszírozott. Jó felkészülés lehetett ez a későbbi cégvezetői munkára. „Több iparágat megismertem, sok vállalat finanszírozási gyakorlatát tanulmányoztam, nagyon hasznos volt ez az időszak.” Aztán tudatosan váltott. Szükség volt rá a családi cégnél, amely 2005-ig egy vállalatként működött, utána holdinggá alakult, s a három, önálló profillal rendelkező vállalatot külön választották. Vajon ezt már ő kezdeményezte, vagyis a nevéhez kötődik ez a nagy szervezeti váltás? „Nem feltétlen, ez nélkülem is bekövetkezett volna. Az átlátható, ellenőrizhető, követhető működéshez volt erre szüksége. Az autóipari megrendelőink is ezt várták el tőlünk. Kezdetben mindhárom cégnek a vezérigazgatója voltam, de az első kisfiam megszületése után már úgy mentem el gyesre, hogy mindegyiknek külön vezetője lett. Amikor visszajöttem, már két kisgyerekkel, úgy döntöttünk, hogy a holdingban alelnökként dolgozom. Cégcsoport szintjén az adminisztratív területek – a gazdasági terület, a pr, a humán erőforrás – tartoznak hozzám, Aztán az alelnöki munka mellett ideiglenesen az Autotechnika Ipari Zrt. vezetője is lettem, de a tervek szerint egy idő után ezt másnak átadom, s akkor csak a holding ügyeire koncentrálok. ”

Beszállítók lettek
A Hajdu-cégcsoport árbevétele tavaly több mint 13,5 milliárd volt, 730 embert foglalkoztattak, a nyereségük majdnem félmilliárd lett. Van tehát mit megőrizni, továbbvinni. Novotni Lajos jól tudja, hogy nem árt az óvatosság, hiszen a rendszerváltás után egyszer már „megégette” magát. Akkor a piacvesztés miatt megingott vállalatot a bankok csak úgy segítették ki a bajból, hogy szoros felügyeletet gyakoroltak. Profilt tisztítottak, több termék gyártását abbahagyták, így például az automata mosógépét is, mert kiderült, nem versenyképesek, csak veszteséggel tudnák gyártani. A portfólió-tisztítás után viszont ott maradtak a kapacitások, a képességek, amihez valami terméket kellett találni. Ekkor döntöttek úgy, hogy beszállítóként is megjelennek a piacon, autóiparban próbálnak alkatrész megrendeléseket elnyerni. A szerencse ekkor melléjük szegődött: egy német gyártó partnert keresett ahhoz, hogy ki tudja telepíteni présgépeit és vele együtt az ezen folyó alkatrész gyártást is, tekintettel arra, hogy más technológia telepítésére kellett neki a hely. Létrejött a megállapodás, a présgépeket jelképes összegért megvette a HAJDU, amelyek a mai napig üzemben vannak. Mindenki jól jár, legfőképpen a téglásiak. Így ugyanis kialakult az az új cégprofil, ami ma is meghatározó.
Az Ipari Zrt-ben megmaradtak a hagyományos termékek, a vízmelegítők, a forróvíztárolók, ami kiegészült új épületgépészeti megoldásokkal, és a megújuló energia üzletággal, ám bejött az autóalkatrész-gyártás, szerszámtervezés, szerszámgyártás az Autótechnika Ipari Zrt.be. Ez utóbbi profilnál derült ki, hogy a vevők szeretnék, ha az alkatrészgyártás elkülönülne a többitől, ez vezetett el végül az újabb átszervezésig, a holding megalakításáig.
S hogy mennyire korszerű most a Hajdu-cégcsoport? Mindketten ugyanazt mondják: annyira, amennyire kell. „Van, ahol a régi gépek is jól működnek, mert a szerszámozás a lényeg, ami viszont korszerű. És van, ahol számítógépes irányítás ellenőrzi a minőséget, jelzi, ha az optimálisnál több a veszteség. Az adatokat folyamatosan gyűjtjük, meghatározzuk a veszteségforrásokat” – mondja Novotni Lajos. S hozzáteszi: „ A beszállítókról sokszor leegyszerűsített kép él az emberekben, mintha csak egyszerűen, robotszerűen végrehajtanák a megrendelő kérését”. Ennél bonyolultabb a helyzet: a megrendelőtől sokszor csak egy rajzot kapnak, a megvalósítást nekik kell kitalálniuk. Nekik kell a szerszámokat megtervezni, majd legyártani, s az egész gyártási folyamatot megszervezni. „Ehhez is nagyon jó mérnökök, időnként nagyon kreatív megoldások kellenek” – mondja Dedéné Novotni Anna. Az Ipari Zrt. egyedi termékeket gyárt, közvetlen kapcsolatban áll a felhasználókkal, a lakossági fogyasztókkal, tehát ott más képességek kellenek a sikerhez. Egyedi megoldások, megnyerő termékek. Az autóiparban a precizitás, az alkalmazkodás a lényeg. A technika-technológia nagy tempóban fejlődik, ezt követni kell. A HAJDU Autotechnika Zrt. Tier2-es beszállító, vagyis a beszállítók beszállítója. Előnyük, hogy több olyan alkatrészt is gyártanak, ahol az emberi munka még nem helyettesíthető robotokkal. Ezek gyártásánál több szakértelem, komplexebb gondolkodás kell.

„Megkeményítettem a szívemet”
De itt is nagy a verseny. Dedéné Novotni Anna egy példát idéz arra, hogyan kell újra és újra megszerezniük, ugyanazt a megrendelést: „Az első autóipari szerződést egy német családi céggel kötöttük. Ez alapozta meg a későbbi ilyen jellegű munkáinkat. Ezt a vállalatot eladták egy amerikai befektetőnek, majd onnan egy amerikai pénzügyi céghez került, végül egy francia szakmai tulajdonosnál kötött ki. Mi mindvégig szállítók maradtunk, de minden egyes váltásnál bizonyítanunk kellett, versenyezni másokkal. Ez részben rossz volt, mert mindig ott lebegett, hogy elveszíthetjük e munkát, részben viszont jó, mert állandó készenlétben tartott minket, folyamatosan fejlődni kellett. És a partnerünk növekedése a mi lehetőségeinket is bővítette.”
Ahol ennyi váltás, átalakulás volt, ott szükségszerűek a viták is – gondolhatja az ember. Ráadásul itt két generáció gondolkodása, életfelfogása is nehezítheti a munkát. Meg a családi kapcsolatok… Ez utóbbi megjegyzésnél mindketten tiltakoznak. Más a család, más az üzlet. Ha a cég működéséről van szó, akkor csak a szakmai megfontolások játszhatnak szerepet. Az, hogy mi szolgálja a vállalat jövőjét. Novotni Lajos azt mondja, gyermekei jelentik számára a biztosítékot, hogy a Hajdu-csoportnak van jövője. „Megkeményítettem a szívem a döntésnél”. Már ízlelgeti a gondolatot, hogy egyszer visszavonul, lánya erre mosolyogva csak annyit jegyez meg, „ez soha nem következik be.” Az apa is abba az embercsoportba tartozik, akinek élete a munka.

Éles viták
Azt mondják, sokat vitatkoznak a döntések előtt, meg a működés módjáról, részleteiről, ám nehezen derül ki, miről. Ők már megtanulták, vigyázni kell, hogy megmaradjon az összhang kettejük között. „Kezdetben sok volt a koccanás, de egyenesbe jöttek a dolgok. Fontos témákban mindig megegyezünk, kisebbekben meg elfogadjuk, hogy nem kell mindent ugyanúgy látnunk ” – mondja az elnök.
Hogy melyek ezek a kisebb dolgok? Novotni Lajos például ragaszkodik ahhoz, hogy a cég területén a főnökök se közlekedjenek autóval. Ő mindig gyalog jár. „Közben találkozom emberekkel, elbeszélgetünk, mindent jobban megfigyelhetek. Ha én behajtok autóval, onnantól mások is megtehetik. Van garázs, az autónak ott a helye. Mértéket kell tartani” –mondja.
Az alelnöknél nincs légkondicionálás. Ez a mostani nyáron elég „izzasztó” lehetett… Ő azt mondja, hogy „amíg a munkatársak szobájában nem oldjuk meg a légkondicionálást, addig nálam se legyen”. Tiszteletre méltó álláspont, de a többi igazgatónál azért ez nem így van. Az elnök azt mondja, hogy minden helység hűtéséhez már komplex, modern, energiatakarékos megoldás kell. Olyan, ami környezetkímélő, ami a jövőnek készül. Ez drágább, mintha egyedileg megoldanák a hűtést, de hosszú távon mégis ez térül meg. Idáig nem volt pénz erre, talán most, hogy túljutottak a nagy fejlesztéseken, ezen is elgondolkodnak, megtervezik.
Ennél nagyobb vita van azonban a két főnök között abban, milyen döntési jogköre legyen az egyes cégek vezérigazgatóinak az igazgatóságban. Ebben nagyon nem értenek egyet. Novotni Lajos azt mondja, tanácskozási jogkörrel vegyenek rész az igazgatósági üléseken, Dedéné Novotni Anna viszont szavazati jogkört adna nekik. (Lsd: külön anyag) Ilyenkor az elnök szava dönt. De ez nem okoz megoldhatatlan „lelki problémát” az alelnöknek. Az évek során ugyanis kiderült: apa és lánya nagyon hasonló természetű. Hevesen vitáznak, szenvedélyesen érvelnek, de kompromisszumkészek. „Egy-egy élesebb vita után mindketten békülékenyek vagyunk. Olyan még nem volt, hogy utána ne beszéltünk volna egymással” –mondja Anna.

Itt a harmadik generáció
És mit hoz a jövő? Hol lesz a Hajdu-cégcsoport 10 év múlva? „Nem tudjuk. Ha 10 évvel ezelőtt meg kellett volna jósolni a mai helyzetet, nagyon mellé fogtunk volna. A fejlődés túl gyors, és kiszámíthatatlan. Mi erre készülünk. Van képességünk, kapacitásunk, fejlődni tudunk, akarunk, s nyitottak vagyunk az újra. Aztán majd meglátjuk” – mondja az alelnök. De még hozzáteszi: „Már nemcsak a 2. generáció jelent meg a cégben, de az unokaöcséimmel a harmadik is. Vagyis: innen nézve is jók a kilátások”. Úgy tippel, hogy öt év múlva a ma 13,5 milliárdos cég árbevétele eléri a 20 milliárdot, s mindkét vállalat – az Ipari Zrt. és a Autotechnika Ipari Zrt. – nagyjából hasonló arányban járul hozzá a bevételekhez. Ezt egészíti ki még az Infrastruktúra Szolgáltató Zrt. „A múltból egy nagyon jó önálló energiarendszert örököltünk. Ezt az elmúlt években teljes körűen felújítottuk, ezzel lényegesen növelve a szolgáltatás biztonságát, és csökkentve a veszteségeket” – egészíti ki az elnök. Novotni Lajos a jövőről csak annyit mond: „Az a fontos, hogy a Hajdu-cégcsoport megmaradjon, boldoguljon. Biztos vagyok benne, hogy ez így lesz! A gyerekeim erre a garancia.”
Kocsi Ilona

Pro és kontra
Milyen hatáskört kapjon a vezérigazgató az igazgatóságban?
Egy kérdés, amiben nem ért egyet az elnök és az alelnök.

Novotni Lajos, az igazgatóság elnöke:
Az operatív munkát a vezérigazgató végzi, a stratégiai döntéseket az igazgatóság hozza. A vezérigazgató készíti az előterjesztéseket, a koncepciót, az igazgatóság ezt megvitatja, véleményezi. A vezérigazgató tanácskozási joggal vesz részt ezeken az üléseken. Szavazásnál az igazgató csak igennel szavazhatna a saját koncepciójára, ezért fontos, hogy olyanok döntsenek, akiknek kellő rálátása van. Az elnökön és az alelnökön kívül van egy külső, szakmailag hozzáértő tag. Így az elfogultság kizárható. Nagyobb esély van a szakmailag megalapozott döntésre. Ezért az igazgatóság felel, a végrehajtásért viszont a vezérigazgató.

Dedéné Novotni Anna, az igazgatóság alelnöke:
Fontosnak tartanám, hogy a vezérigazgatók is szavazhassanak a stratégiai döntéseknél, hiszen így növelhető lenne felelősségérzetük. Nem érzem elegendő motiváló erőnek, hogy csak vitatkoznak, tanácskoznak, aztán majd mások döntenek a javaslatukról. Egy szavazattal még nem borítják fel a várható döntést. Ha az igazgatóság döntésével nagyon nem értenek egyet, akkor esetleg a végrehajtásban sem vesznek részt teljes erőbedobással. Ha szavaznak, akkor lojálisabbak lesznek, úgy érezhetik, a döntési folyamatban részt vettek, elfogadják az eredményt.

A HAJDU Cégcsoport
A HAJDU egy 738 főt foglalkoztató cégcsoport, mely Kelet Magyarországon, Nyíregyháza és Debrecen között terül el, Téglás külterületén. 1952-ben alapult, akkor még Hajdúsági Iparművek néven hadiipari üzemként működött. 1957-ben kezdte meg civil termelését. Mind a mai napig egy 100%-ban magyar tulajdonú cég. A HAJDU 2005-ben változtatta meg struktúráját a maira. Három tagvállalatot alakított ki:
A HAJDU Hajdúsági Ipari Zrt. különféle típusú forróvíztárolókat, tárolókat, kazánokat gyárt, valamint megújuló energiát hasznosító termékeket. Komplex épületgépészeti szolgáltatást nyújt.
HAJDU Autótechnika Ipari Zrt. autóipari beszállítással foglalkozik, fémmegmunkálással – jellemzően lemezalakítással – előállított alkatrészeket gyárt, valamint szerszámgépeket tervez és gyárt
HAJDU Infrastruktúra Szolgáltató Zrt. infrastrukturális, energetikai szolgáltatásokat nyújt a cégcsoportnak, és a több mint 200 hektáros ipari parkban működő vállalatoknak

Dedéné Novotni Anna (43)
A Hajdu Cégcsoport alelnöke, a Hajdu Autotechnika Ipari Zrt. vezérigazgatója. Közgazdasági diplomáját a miskolci egyetemen szerezte, majd a debreceni egyetemen tanársegéd volt. Később a helyi CIB Banknál iparvállalatok finanszírozását intézte, majd a debreceni fiók fiókigazgató helyettese volt. 2003-tól a Hajdunál dolgozik. Férje, Dede Tibor a Hajdu Autotechnika Ipari Zrt. termelési igazgatója. Két fiúk van.

Novotni Lajos (79 éves)
Gépészmérnök. Részt vett a Hajdúsági Iparművek privatizációjában, 1993-ban. A Hajdu Management Kft-ben – melyet a vállalat öt korábbi vezetője alapított – 53 százalékos tulajdonosi részesedése van. Mindhárom gyermeke a Hajdunál dolgozik. 2017-ben megkapta a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést.