Hamarosan már minden és mindenki jeleket küld, még a mosógép is! Megállíthatatlanul jönnek a technológiai újítások, de nemcsak az eszközöknek, hanem a vállalatok működésének is meg kell újulnia. Ezt a célt szolgálja egyebek mellett a digitalizáció, ami már nem egy választható alternatíva hanem élet-halál harc – húzza alá Marton László, az Invitel csoporthoz tartozó Invitech Solutions nagyvállalati és kormányzati igazgatója.
Amelyik cég nem kapcsolódik be időben a digitalizációs folyamatba, nem használja ki a felhő, a big data és a többi elem lehetőségeit, az nem csupán lemarad, hanem egyszerűen eltűnik a piacról. Erre az új korra az ismert mondás átértelmezett változata érvényes, aki lemarad, kimarad – hangsúlyozza Marton László.
A vállalatok ugyanis a mostani ügyféligényekre csak úgy tudnak gyorsan reagálni, ha digitalizációs eszközöket és folyamatokat használnak. Okos telefonon keresztül ugyanis ma már rengetegen rendelnek terméket és szolgáltatást, bankolnak, vagy egyszerűen csak véleményt nyilvánítanak. „Ennek megfelelően, ha erre egy kereskedő cég nem készül fel, nem csinál mondjuk webshopot, hanem elvárja, hogy a vevő hagyományos módon vásároljon tőle, hamarosan azt veheti észre, hogy már nincsenek is ügyfelei” – emeli ki az igazgató.
Nem egyszerű belevágni a digitalizációba, a vállalatvezetésnek jó döntést kell hozni abban is, hogy milyenre és mekkorára tervezze azt. „Ha ugyanis alulbecsüli, lassú lesz a rendszer és az ügyfelek rossz élménnyel távoznak, ha fölé lövi, túl sokba kerül és veszteséget termel” – mutat rá a buktatókra Marton László.
Mi a jó megoldás? Az igazgató szerint az egyik lehetőség a „digitalizációs” szolgáltató, amely az igény szerinti technológiai környezetet nyújtja. Ebben az a jó, hogy mindig akkora szoftverbázis valamint szerverháttér áll rendelkezésre, amennyire szükség van, és annyit is kell fizetni érte. A szolgáltatás alapú rendszer képes kezelni a hirtelen bekövetkező ügyféligény változásokat is.
„Kell-e big data, mondjuk egy kereskedő cégnek? Ha jót akar magának, igen, hiszen ezzel alapozhatja meg a beszerzési, vagy akciós terveit, a pénztárgépi adatok alapján összegezheti, hogy mikor mire van leginkább igény. A rendszer időnként látszatra össze nem illő dolgokra is rámutathat. A big data módszerek és a korábbi időszakok tranzakciós információi segíthetnek időszakos kampányok kidolgozásában és ezáltal az ügyfélszerzésben. Kertészeti, vagy barkácsáruházaknál például egy tavaszi vetőmag szezon idején kihozza, milyen egyéb termékek forgalma ugrik meg, így érdemes azokra akciótervet kidolgozni” – hangsúlyozza az igazgató.
A digitális transzformációs lépések kialakításában szóba jöhetnek a tanácsadó cégek is, de Marton László szerint ezek gyakran sematikusan, túlzottan szabványspecifikusan dolgoznak, a munkamódszereik kevéssé személyre szabottak. Többnyire nemzetközi példákkal jönnek, kevesebb a helyi ismeretük.
A digitalizáció járulékos haszna, hogy rákényszeríti a cégeket, értsék meg a saját üzleti folyamataikat, de persze kellenek olyan emberek is, akik ismerik a digitalizációs eszközöket és meg tudják mondani melyik, mire lehet jó.
„Vegyük például a felhőt. Ha tárgyalni megyek, sokan még ma is úgy fogadnak, hogy mi nem hiszünk a felhőben, mi azt szeretjük, ha kéznél van az adattároló. Mindenkinél lehetnek azonban olyan folyamatok, amelyeknél jobban megéri bérelni, mint megvenni a szükséges hardver-szoftver kapacitásokat. Ilyen helyzetet teremthetnek például a különféle termék-tesztek, de ott vannak a vállalati eseményekről készült fotók is: érdemes ezek fizikai tárolására sok pénzt költeni akkor, amikor megoldható mindez a publikus felhőben” – érvel Marton László. Megjegyzi, a digitális átálláshoz szükséges big data, felhő, mobilitás, közösségi környezet, valamint az it-biztonság, ezek mindegyike praktikusan működhet ”as a service”, vagyis szolgáltatás alapon, kiszervezéssel.
