Vietnámból más a világ...

Vietnámból más a világ...

Ha meg akarsz maradni a világpiacon, nem elég, hogy már „láthatósági mellény” nélkül is látszol. Nem elég, hogy élen jársz az innovációban, fejlesztésben, szívfájdalom nélkül cseréled a nem is olyan régi technológiádat vadonatújra. Folyamatosan növekedned is kell, újabb és újabb piacokat kell szerezned, és az sem árt, ha hídfőállást építesz ki azokon a területeken, ahol meg akarod vetni a lábadat – vallja Bárány László, aki fiaival együtt néhány éve elhatározta, családi vállalkozásukat a fenntartható növekedés pályájára állítja. És a Master Good Vietnámban megalapította a Viet Avis részványtársaságot. A Master Good Kft. alapító tulajdonosa egyáltalán nem a levegőbe beszél, hiszen a Hanoitól 150 kilométerre lévő Thanh Hoa-ban valóban megkezdték a Kína nélkül is 500 milliós ASEAN-vámunióhoz tartozó országok piacaira történő belépést. A Master Good 60 százalékos többségi tulajdoni hányada mellett egy vietnámi takarmánygyártó vállalkozással közösen megalapították a Viet Avis nevű részvénytársaságot. A vegyesvállalatban a magyar cég adja a vezérigazgatót és a teljes szakmai és kereskedelmi menedzsmentet. Bárány László tervei szerint néhány év múlva ez a Vietnámban alapított vállalkozás éves átlagban 25-30 millió db csirkét fog levágni és értékesíteni, ugyanakkor hídfőállásként szolgál majd a Master Good baromfi exportjának növeléséhez, további Délkelet-ázsiai terjeszkedéséhez. Az új baromfifeldolgozó üzemet a 430 ezer lakosú Thanh Hoa városának határában 2018 júliusában kezdték el építeni 12 millió eurós beruházással. A piaci lehetőségeket jól mutatja, hogy a város 150 km sugarú vonzáskörzetében mintegy 53 millió vietnámi fogyasztó él. Az idén októberben átadandó üzemhez egy korszerű hűtőházi és logisztikai rendszer is tartozik, amit már augusztusban szeretnének üzembe helyezni. Újabb üzem építésébe ebben a régióban egyelőre nem akarnak belefogni, de a tulajdonos szerint annak van realitása, hogy 6-10 éven belül további távol-keleti invesztíciókat is megvalósítanak. Ezzel a befektetéssel a Master Good csoport az első magyar vállalkozás, amelyik termelésbe ruházott be Vietnámban. Magyar állami támogatást nem vettek igénybe a pilot projekt megvalósításához. A vietnámi állam pedig úgy segíti a befektetést, hogy az igen magas földbérletadót tíz évre elengedi, a következő öt évre pedig, ötven százalékra mérsékli. Mivel Vietnámban minden föld állami tulajdonban van, a Master Good is csak ötven évre bérbe kapta meg az üzem hat hektáros területét. A földhasználati jog megszerzése a várható adókkal együtt Bárány László számításai szerint mintegy 420 millió forintjába kerül a magyar cégnek. Piaci információ, első kézből „Amikor megkérdezik tőlem, hogyan jutottunk el odáig, hogy „láthatósági mellény” nélkül is látszódjunk a világpiacon, három dolgot szoktam említeni. Az egyik, az összetartó család. A hangsúly az összetartó jelzőn van: hiszen veszekedő focicsapat még soha nem nyert meg egyetlen labdarúgó meccset sem. A másik, hogy legyen egy-két nagyon jó vevőd, a harmadik pedig, hogy szerezd meg a piaci információt és a hatékonyságodat javító tudást” – summázza családi vállalkozásuk sikerének titkát Bárány László. A kereskedelmi információ fontosságáról és képlékenységéről mindjárt hoz is egy igen plasztikus példát: „Teljesen hétköznapi eset, hogy valamelyik külpiacon értékesítő helyi nagykereskedőnk azt mondja, kapott Brazíliából 10 centtel jobb ajánlatot pl. csirkeszárnyra, ezért köszöni, de nem kéri a mi termékünket. Mivel nem tudjuk kontrollálni, igazat mond-e, vagy csak egy ügyes üzleti fogással élve akar olcsóbb árat kialkudni, két dolgot tehetünk. Megsértődünk, és elengedjük az üzletet, vagy odaadjuk 10 centtel olcsóbban a portékánkat. Ez a kontrollálhatatlanság bizonytalanságot, veszteséget okoz, vagy ha utóbbit nem is, de jelentősen csökkenti a profitot. Amikor a vietnámi hídfőállás kiépítésének előnyeit és kockázatait mérlegeltük, e hiányzó kontroll megszerzésének lehetősége nyomós érv volt a projekt megvalósítása mellett. Mivel fizikailag is jelen vagyunk a térségben, minden reményünk megvan arra, hogy első kézből származó piaci információnk lesz az árak alakulásáról, ami óriási versenyelőny.” A piaci információ fontosságát mi sem támasztja alá jobban, mint a vietnámi piac mérete, és növekedésének várható dinamizmusa. Az országnak jelenleg 94 millió lakosa van, a gazdasági növekedés üteme 10 éve folyamatosan évi 7-8 százalék. A vállalkozások perspektíváját segíti, hogy a nettó munkabérre – ami nagyon jól képzett munkaerőnél is csak a magyar bérek kétharmada – összesen 21 százalék járulék rakódik. A vásárlóerőben óriási potenciál van, hiszen a lakosság 70 százalékát 30 éven aluli fiatalok alkotják. Ők nemcsak a potenciális vásárlóerő bővített újratermelésére jelentenek garanciát, de arra is, hogy pénzüket a piacgazdaság által kínált javak megszerzésére költik. Ezek a fiatalok, ugyanúgy okos telefonnal a kezükben élik az életüket, mint európai vagy amerikai kortársaik, ugyanúgy plázákban vásárolnak és gyorséttermekben étkeznek, mint más országbeli társaik. Nem véletlen, hogy Vietnámban egymással versengve nyitnak üzletet nemzetközi üzletláncok. A jó vevő definíciója A gyorséttermek egyik legnagyobbikához, a McDonald’s-hoz közvetett, de annál fontosabb üzleti szál fűzi a Master Good cégcsoportot: beszállítókon keresztül az a lánc az egyik legnagyobb vevője a cégnek. Az európai hálózat csirkehús beszerzésének 21 százaléka a Master Good kisvárdai üzeméből származik. Így a McDonald’s azon terve, hogy tíz év alatt megtízszerezi üzleteinek számát, Ázsiában pedig, fokozott ütemben terjeszkedik, a Master Good csoportot és a stratégiai befektetésekért felelős Bárány Lászlót is a cégcsoport üzleti modelljének továbbgondolására készteti, inspirálja. „ Akkor tudsz igazán jó ár-mixet elérni, ha minden terméket azon a piacon adsz el, ahol a legtöbbet fizetnek érte: a szárnyvéget Kínában, a szárnyközepet Dél-Koreában, a szárnytövet Kanadában, a mellet pedig jelenleg Európában egy olyan nagy vevőknek, mint amilyen a McDonald’s is. Ehhez pedig volumen kell. Nem véletlen tehát, hogy legjobb vevőinkkel kiemelten számolunk, mozgásaikhoz, terjeszkedési terveikhez alkalmazkodunk, ami azt jelenti, hogy folyamatosan bővítjük kapacitásunkat, növeljük kibocsátásunkat. Az idei 65 millió után jövőre 75 millió darab csirke vágásával számolunk.” A jó vevőről egy családi történet jut Bárány László eszébe. Azt mondja, neki magának már igen régen az a véleménye, hogy a jó vevő nem feltétlenül az, aki pontosan fizet, és rád hagyja, hogy csináld a dolgodat, ahogyan tanultad. Sokkal inkább az, aki követel, de akár még büntet is, ha nem hozod a minőségi elvárásait. Ezzel a magatartásával ugyanis olyan állandó teljesítménykényszerben tart, aminek megfelelni végső soron a vállalat érdeke Bárány László fiai korábban nem osztották teljesen ezt a vevői definíciót. Ez azonban néhány éve megváltozott. „Egyik reggel Laci fiam, aki akkor már ügyvezetőként teljesen önállóan irányította a feldolgozást és tovább feldolgozást valamint a kereskedelmet is a Master Good Kft-ben, a következő meglepő kijelentést tette: Apa, én az éjjel sokat gondolkodtam, és úgy döntöttem, hogy mától nem fogom utálni a követelőző vevőinket. Meg is kérdeztem tőle: Kisfiam, talán elfeküdted a nyakad, hogy így megváltozott a véleményed? A tréfát félre téve, nagyon örültem, hogy megértette: a vevő csak az ő vásárlója igényeit továbbítja, és ha ott akarunk lenni a „spiccen”, akkor nekünk minden nap versenykörnyezetben kell teljesíteni, a vevői elvárásoknak megfelelni. Megértette, hogy tanulni kell a vevőtől, a tanultakat pedig alkalmazni kell a gyakorlatban.” A tudás nem jön házhoz Bárány László azt is kifejti, hogy az információ nagyon fontos, azonban ez még nem tudás. Másképpen fogalmazva, ami elég a kereskedelemnél, nem elég a technológiánál. „Az internetről és szakkönyvekből csak információt tudsz szerezni, de az még nem validált tudás. Tudás az, amit a gyakorlatban is alkalmazva, egyre jobb és egyre versenyképesebb terméket tudsz előállítani. Például, javul a keltethetőség, kevesebb takarmányból nagyobb súlyú csirkét tudunk hizlalni, egészséges marad a csirke és mindezek mellett egy százalékkal javul a mellfilé kihozatal. Ez nem tűnik soknak, de kitűnő példa a korszerű tudás alkalmazására. Ez az egy százalék kihozatal-növekedés ugyanis nálunk 350 millió forint árbevétel többletet eredményezett. Mi ezt tíz évvel ezelőtt a gyakorlatban még nem tudtuk, de megértettük a fontosságát, és úgy döntöttünk, hogy fejlődőképes családi vállalkozás akarunk lenni. Ezért elkezdtük a tudástranszfert saját zsebből finanszírozni. Folyamatos javító programot applikáltunk a rendszerünkre, vagyis ahol azt láttuk, hogy a mi saját tudásunk nem elég, ott megvettük a korszerű tudást. Ez például, abban nyilvánult meg, hogy másfél évig holland takarmánykeverő igazgatót alkalmaztunk, mert meg akartuk tanulni a jobb húskihozatalt eredményező receptúrákat. A tudástranszfer az óta sem állt le, a rendszert folyamatosan frissítjük. Ez szükségszerű, ugyanis a 10-12 évvel ezelőtt korszerűnek számító tudás 60-70 százaléka mára elavult, van helyette jobb, és mi igyekszünk mindig a legjobbat alkalmazni. Ehhez a logikához tartozik a termelés automatizálása, robotizálása is: három év alatt 27 milliárd forintos befektetéssel 9.800 db/óráról 15.000 db/órára emeljük a kisvárdai vágóüzemünk kibocsátását. Ehhez a korábbi, 9800 négyzetméteres üzem helyére 32 ezer négyzetméterest kellett építenünk. Mindezt azért, hogy a robotok és az automaták elférjenek, a munkaerő egy részét pedig jelentős részben olyanra kellett cserélnünk, amelyik képes e bonyolult gépek üzemeltetésére, és állandó szervizelésére.” A Vietnámba vezető út A tudás tehát megvan, és most a Master Goodtól a vietnámi partnerek felé áramlik. A Viet Avisban társtulajdonos Thanh Hoa családi vállalkozás keverőjében a Master Good receptúrája szerint készül a baromfi táp, és a keltetés, nevelés, hizlalás is a magyar cég által kidolgozott szakmai modellt követi. Magát a hizlalást vietnámi családi vállalkozások végzik, és az ő dolguk a munkaerő költségeinek finanszírozása is. A kereskedelem és piacfejlesztés rizikóját a Viet Avis cég vállalja. A szóban forgó keverő üzemmel rendelkező tulajdonostárs vietnámi családi vállalkozás igencsak kanyargós úton került a Master Good látóterébe. A távoli előzményekhez tartozik, hogy a hetvenes években Bárány László a Debreceni Agrártudományi Egyetem hallgatójaként csoporttársa volt a vietnámi Le Ngoc Than-nak, akit a könnyebb megszólíthatóság kedvéért diáktársai csak Tominak neveztek. Kapcsolatuk az évtizedek távlatában is megmaradt. Tomi minden szempontból kiérdemelte a magyar nevet, nemcsak kitűnően beszélt, de hibátlanul is írt magyarul, végzés után pedig rövid vietnámi kirándulást követően végképp Magyarországon telepedett le vietnami feleségével együtt. 2009-ben megkereste Bárány Lászlót, és arra kérte, látogasson el Vietnámba és nézze meg az ottani befektetési lehetőségeket, hiszen Vietnám már akkor is dinamikusan fejlődött. „Az invitálás vége az lett, hogy elmentünk családostól és megnéztük ezt a csodaszép országot. Még az ottani agrárminiszter helyettessel is összehozott engem Tomi. Aki nemcsak fogadott, de igyekezett meggyőzni, hogy az általa javasolt „hivatalnokokkal” közösen hozzunk létre új céget. Én azonban ezt az ajánlatot udvariasan elhárítottam, hiszen egy ilyen üzleti barátság számomra nem sokat ér. Három évvel ezelőtt azonban, a követség közvetítésével egy olyan vietnámi családi vállalkozás keresett meg bennünket, amelyiknek nagy saját takarmánykeverője volt. Együttműködést, sőt közös vállalat alapítását indítványozták, azonban ennek feltételeként szabtam, hogy egy általunk irányított projekt „érettségi vizsgáján” legalább jól teljesítsenek és majd utána léphetünk tovább együtt. Ez a projekt egy zöldmezős beruházás volt a vietnámi cég tőkéjéből finanszírozva, de ennek része volt a vietnámi szakemberek magyarországi képzése is. Összességében a vizsga jól sikerült: négyes fölé, ezután kezdtünk hozzá a Viet Avis cég megalapításához és egy hosszú távú fejlesztési program létrehozásához. A program részeként nemcsak egy európai méretű és korszerűségű csirkevágó-, és feldolgozó üzem létesül, hanem az általam már említett vietnámi hídfőállás is rendelkezésre fog állni. A következő években az ott megkeresett jövedelmet az üzem termelésének bővítésére és piacszerzésre fordítjuk. Nincs kizárva, hogy 8-10 év múlva vagy Dél-Vietnámban, vagy a térség valamelyik fejlődni képes országában avatunk új üzemet.” A munkamegosztás haszna A családi vállalkozás ügyeibe nemrégiben Bárány Lászlóné is beszállt. Ezzel a lépéssel is gyarapodott a cég a tudástőkéje, hiszen a cégalapító építész felesége ingatlanfejlesztés, településrendezés területén szerzett sok évtizedes tapasztalatát hasznosítja a cég beruházásainak előkészítése során. Jelenleg a vietnámi legnagyobb projekt, de van fejlesztés, terjeszkedés Magyarországon is. Évente 8-10 olyan telket vesznek, ahol majd csirkenevelő telepeket fognak építeni. A műszaki előkészítés és a fejlesztésekhez kötődő versenytárgyalások lebonyolítása Bárány László feladata. Ebben ugyanis neki van évtizedes tapasztalata. Dombi Margit Bárány László Agrármérnökként végzett Debrecenben, majd Kisvárdára, a Hunnia Coop baromfi feldolgozó vállalathoz került. 1988-ban indította el saját keltető vállalkozását, majd 1994-ben megalapította a Baromfi-Coop Kft.-t. A Master Good cégcsoport egy integrált baromfi termék előállító vállalkozás, amelyből a Master Good élelmiszeripari vállalkozást nagyobbik fia, László, míg a Baromfi-Coop Kft.-t kisebbik fia, Péter vezeti. Bárány László 2006-2012 között a Baromfi Terméktanács (BTT) elnöke volt, jelenleg a Magyar Broilerszövetséget, illetve a Felelős Családi Vállalatokért Magyarországon Egyesületet (FBN-H) vezeti.