Turcsán Tamás: A startup világ valójában egy óriási cégtemető

Turcsán Tamás: A startup világ valójában egy óriási cégtemető

Óriási pazarlás folyik tehetség, ötlet és projekt szinten egyaránt – hangsúlyozza Turcsán Tamás Péter, aki több mint egy évtizede foglakozik startup ökoszisztéma építéssel. Fejébe vette, hogy elkészíti Magyarország és a régió tehetségtérképét. A munka egyelőre lassan halad, merthogy a megvalósításhoz 40-50 millió forint még hiányzik. Az elveszett recept című könyve közösségi támogatásból is készül.

 

 

1626-ban, II. Gusztáv Adolf, svéd király parancsára kezdték el építeni a Vasa nevű csatahajót, amely ma is lenyűgöző tanúsága az emberi elme makacsságának. A hajóval félelmetes tűzerőt akartak demonstrálni, ezért egy második ágyúfedélzetet is építettek rá, de ettől a hajó egyensúlya megbomlott. A mérnökök többször jelezték a királynak, hogy ez statikailag nem jó megoldás. Ő mégis ragaszkodott hozzá. Mint egy vérbeli startupper, kitartott víziója mellett. Eljött a megmérettetés pillanata. A Vasa kifutott a stockholmi kikötőből, de mintegy 1300 méter megtétele után felborította egy szélroham. Ekkor még visszabillent, de a következőnek már nem tudott ellenállni és a másik oldalára borult. Mivel az ágyúnyílások nyitva voltak, hamar megtelt vízzel és a hajó a rajta lévő 30 matrózzal együtt hullámsírba veszett.  A nagyszerű terv látványosan megbukott. A király azonnali vizsgálatot rendelt el, hiszen két évig épült, költséges volt, de használni mégsem lehetett. Ki hibázott? A vizsgálat kiderítette, hogy a tragédiát ő maga okozta, mert a figyelmeztetések ellenére ragaszkodott elképzeléshez. “Akkor építünk egy másik hajót!” – mondta, de ebbe már nem szólt bele.

 

Piac már volt, újság még nem

„A sztorit történész feleségem mesélte el nekem. A történelem tele van ugyanis, a startup világba illő példákkal” – mondja a BOOM Magazinnak Turcsán Tamás Péter startup tanácsadó, Az elveszett recept című startup könyv szerzője. S milyen érdekes a történelem kereke? A Vasa lett az a hajó, amire ma is emlékezünk, miután 1961-ben, szinte sértetlenül emelték ki a roncsot. A jól megépített hajónak még a nevét sem tudjuk. A két hajó szélessége között mindössze 1 méternyi különbség volt, a király mégsem tévedett nagyot. Ki mondja meg, hát mi a tanulság? Ne ragaszkodjunk megszállottan ötleteinkhez és hallgassunk meg másokat, vagy ragaszkodjunk a fejünkben levő víziókhoz és haladjunk előre?

“30 éve, amikor az egyetemről kikerültem, három barátommal arról beszéltünk, hogy milyen izgalmas lenne az éppen zajló változásoknak megfelelően egy számítógépes magazint megalapítani” – folytatja Turcsán Tamás Péter. „Akkoriban az Amigák és a C64-es otthoni számítógépek korszakát éltük” – teszi hozzá. „Egy jelentős trendváltás volt a ’90-es évek elején, s én a trendváltások felismerésében vagyok erős” – fűzi hozzá. Mint mondja, ott és akkor a lap létrehozásával vált vállalkozóvá.

A terv tehát megvolt, de egymillió forint hiányzott az induláshoz. Egy éven keresztül azon dolgoztak, hogy megszerezzék a szükséges tőkét, de addig is előkészítették a nyomtatott újságot. 1991-et írunk, amikor még nem voltinternet, de floppy már igen. Print újság helyett, kislemezre másolt, számítógépen olvasható magazint adtak ki havonta. Maga a terjesztés számítógépes klubokban történt, a tartalmat egymástól másolták át a fiatalok. Hamarosan látták, hogy egyre többen rajonganak valamiért, ami még nem is létezett papíron. „Piacunk már volt, pedig még ki sem adtuk az újságot!” Az előzmények jó alapot adtak ahhoz, hogy elindítsák a Guru című, kezdetben Amigás magazint, (ma is létezik PC Guru néven). Hihetetlen sikere lett, sokan olvasták, s digitális csatornák híján, innen szerezték az információkat. „Ott álltunk a nagy változások kapujában, fiatal vállalkozóként, s azt vettük észre, bejött az elképzelésünk.” Mint mondja, döbbenetes élmény volt számukra, hogy frissen végzett diplomásként egyszeriben a sikerben fürödhettek. Táborokat szerveztek, oktatásokat tartottak, közösséget építettek.

Pár év múlva újabb sikeres lappal rukkolt elő PC-X néven, de a legtöbbet mégis a harmadik lapjának a sorsából tanult, ami másfél év után elbukott. „Több sikeres vállalkozásom is volt, de persze akadt olyan is, amelyik valamiért elbukott. Ilyen az induló vállalkozások világa is.”

A siker egy megmagyarázhatatlan gépezet. Ha valakinek pontosan ismerjük a sikertörténetét, akkor sem tudjuk megismételni. „Fontos az időzítés, hogy mikor, ki, hol, mit és miért csinál, nem beszélve a véletlenről, a szerencséről. Számít az, hogy kibe botlasz, milyen társakat és befektetőket találsz” –sorolja Turcsán Tamás. Annyira sok kis szempont van, két ugyanolyan történetet párhuzamosan vagy egymás után nem lehet ugyanúgy felépíteni. „Nem ugyanazok lesznek a puzzle darabok, ezért más eredményt fog dobni a gép” – fejtegeti. S mindennek végén mégis csak a piac mondja majd meg, hogy az ötletből siker lesz-e vagy kudarc. Hiába kapunk milliárdokat, hiába kiváló a csapatunk, ha nem vagyunk képesek eljutni a piachoz, a siker elmarad – figyelmeztet Turcsán Tamás. A sikerrel ellentétben a kudarcból viszont sokat lehet tanulni. Visszanézve pontosan láthatóvá válik, mit hibáztunk el, lehetőség nyílik önvizsgálatot tartani, mikor kellett volna másik irányba menni, hol kellett volna változtatni.

 

Tehetségtérkép készül

„Sok év informatikai újságírás után azt vettem észre, hogy a világban megint történik valami” – mondja. Körülbelül 2008-ban kezdett átszivárogni Magyarországra az Amerikában oly’ sűrűn használt “startup” kifejezés. „Nem gondolkoztam sokat, társaimmal megcsináltuk az első hazai startup konferenciát.” Akkor még nem voltak se befektetők, se startupok, se tanácsadók.  „Amint elkezdtünk az induló vállalkozások témájával foglalkozni, kezdett kialakulni az ökoszisztéma, körénk rendeződtek a szereplők és a környezet!” Mára egyre többen állítják magukról, hogy startup mentorok, pedig kezdetben mindössze egy tucat ember volt az, aki valóban részt vett az induló vállalkozások támogatásában.“Az elmúlt 11 év alatt láttam, hogy mennyi tehetséges ember él Magyarországon és a régióban. S azt is, ha nem ismerjük fel és nem motiváljuk őket, akkor áthúzódnak arra a piacra, ahol jobban gondozzák őket” – mondja. „A tehetségek bűvkörében élek, mindig is tehetséges emberekről írtam, dolgoztam velük és támogattam őket.” Noha a jó ötletek járulnak hozzá egy gazdaság versenyképességéhez, de hiába rendeztek eddig 41 innovatív ötletversenyt középiskolások, egyetemisták és nagyvállalatok számára, a projektek elismerése, a díjátadó és a hangzatos cikkek megjelenése után nem történt semmi. „Óriási pazarlás folyik tehetség, ötlet és projekt szinten!” – emeli ki. „A nagyvállalatok többsége,bár hatalmas innovációs nyomás alatt áll, nem igazán képes megnyitni a kapuit az újfajta megoldások irányába. Az inkubátorokból alig kerül be megoldás a vállalati világba. Mindeközben folyamatosan azt halljuk, nem találnak elegendő képzett munkaerőt, tehetséges fiatalt.”

Turcsán Tamás ezért is fogott bele a hazai innovációs ökoszisztéma véleményvezéreként abba, hogy összeállítsa Magyarország és a régió tehetségtérképét. A fejlesztés fázisában álló közösségi oldalon nem csak megmutathatják magukat az ötletgazdák, de áttekinthető össze-foglalást is adhatnak képességeikről. „A tehetségtérkép fejlesztéséhez egyelőre hiányzik 40-50 millió forint. De nem vagyok pesszimista, valaki biztosan észreveszi majd, hogy enékül nem lehet megszólítani a Kárpát-medencei innovációs közösséget”– bizakodik.

 

Az elveszett recept

A magyar startup ökoszisztéma 8-10 éve próbál kinevelni egy új Prezit, Ustreamet vagy LogMeint. Egyelőre kevés sikerrel. „Radikálisan le kell számolni azzal, hogy ha van egy jó ötletem, arra sok pénzt kapok. Ez hamis elképzelés! Ha mégis adnak pénzt egy ötlethez, akkor sok százalékot is kérnek a cégből. A startup cégek negyven százaléka olyan termékkel, szolgáltatással lép piacra, ami nem kell senkinek.”

A startup világ valójában egy óriási cégtemető, 10-ből 1 cég, lesz sikeres, mégis óriási a felhajtás körülötte. „Miért? Mert a hype egyfajta motiváció, hogy sikeres legyen valaki.” Vegyük Kolumbusz Kristófot, aki tulajdonképpen a legtipikusabb archetípusa egy startuppernek. 10 évig álmodozott arról, hogy egyszerűsíti a kereskedelmet, olcsóbbá teszi a drága és rizikós szárazföldi és vízi útvonalakat. Nulla piacismerettel, szinte üres térképpel vágott neki útjainak, Kína és India helyett Amerikába jutott el. Mit indított el? Az emberek tömegei jöttek rá, hogy ott van valami, ahová érdemes elmenni, amiért érdemes nekiindulni. Tamás szerint lépten-nyomon startupperekbe botlunk a világ-történelemben. Da Vinci olyanokról álmodozott, amit sosem tudott megvalósítani, repülni szeretett volna. De az ő munkássága elég volt ahhoz, hogy másokat inspiráljon.

Ki látja előre, hogy mi lesz sikeres?  „Az istenekkel való sakkozás kockázata című könyvében Popper Péter azt mondja: Soha ne sakkozzatok az Istennel! Az Isten mindig tud új figurákat teremteni a táblára, amikor azt hiszitek, hogy már megnyertétek a játszmát” – meséli egyik kedves példáját Turcsán Tamás. Azaz lefordítva: döntéseinkkel létrehozunk lehetséges jövőket és jeleneket, de megölünk lehetséges utakat is. „Steve Jobs például sosem alkotott mobiltelefont, de pontosan tudta, hogy mi kell a felhasználóinak, és jól inspirálta a tervezőit.” Bill Gatesszel együtt olyan látnokok voltak, akik valójában nem találtak ki semmit, de tudták mit akarnak az emberek, és el tudták nekik adni.

„Mi azt tanítjuk, hogy egy induló vállalkozáshoz leginkább kitartás és meggyőződés kell, nem pedig ragaszkodás.” De a kettőt csupán egy hajszál választja el. „A startup szerelem. Egy felfokozott szellemi állapot, ahol szivárványszínű szemüveget hordunk, s abban a hitben élünk, hogy mi leszünk a következő Facebook vagy Google, s a végén gazdagon megyünk Hawaii-ra. Ezt a reménykedést nem szabad elvenni senkitől, csak hát nem igaz.” Miközben ez a szerelem és ragaszkodás elmehet odáig, ahogy a svéd Vasa hajóval jártak, azaz magával ránthat a mélybe. „Sok országban kovácsoltak már gazdasági előnyt a saját startup életükből, mi pedig még csak építgetjük a saját ökoszisztémánkat, tanuljuk, miként is lehet eljutni a komolyabb sikerekig”– összegzi a pillanatnyi helyzetet a tehetségek bűvkörében dolgozó Turcsán Tamás Péter.

 

Sebők Viktória