Organikus növekedéssel, bankhitel nélkül, egy magyar tulajdonú magán-egészségügyi cég 2-2,5 milliárd forint árbevételig tud elmenni – vallja Takács Zoltán, aki egy évvel ezelőtt adta el a Főnix-Med Zrt-t a svájci Affidea Diagnosztika Kft-nek. A 91 oldalas szerződésben vállalta, hogy a vételárat titkosan kezelik, de azt nem titkolja, hogy az eladásból származó pénz még keresi a helyét.
Az évi 300 milliárd forintos forgalomra becsült magán-egészségügyi piacon a tőkeerős – elsősorban külföldi – cégek felvásárlásokkal képesek növekedni, míg a kisebb – elsősorban magyar – vállalkozásoknak dönteniük kell: tudják-e vállalni a fejlődéshez szükséges tetemes beruházásokat, miközben a marzsok csökkennek, vagy eladják a céget.
A Főnix-Mednél – korábbi nevén Főnix S.O.S. – ez utóbbi történt, példája mégsem tipikus. A vállalkozást ugyanis egy dán multitól vette meg a magyar menedzsment., majd eladta egy svájci multinak. De kezdjük az elején. A cég 1990-ban indult vegyes vállalatként, Személyi Orvosi Szolgálat Kft. néven, a dán Falck A/S résztulajdonlásával. A Magyarországon (főleg szállodákban) tartózkodó külföldiek sürgősségi egészségügyi ellátásával foglalkozott, pontosabban a biztosítók partnere volt. A dánok 1996-ban száz százalékos tulajdonrészt szereztek a cégben, a nevet FALCK S.O.S Kft.-re változtatták, és erősítették a betegszállítási üzletágat. A profilváltással is összefüggött, hogy Takács Zoltánt, aki az Országos Mentő Szolgálatnál dolgozott, s orvosi diplomája mellett egészségügyi menedzseri diplomát is szerzett, orvos igazgatónak hívták a társasághoz. A dánok egy multinacionális cég magyar leányaként működtették a céget (a vezetők, így Takács Zoltán is, Koppenhágába jártak beszámolókra), amely a túlságosan költséges működési modell miatt veszteségessé vált. Ezért 1998-ban eladták, a magyar menedzsmentnek – a konstrukció a management by out, MBO néven vált ismertté –, ekkor lépett be a tulajdonosok közé Takács Zoltán.
Az ügyvezető igazgatóvá váló Takács Zoltán – aki résztulajdonosként már a stratégiát is alakította – négy év alatt stabilizálta a céget, két fő profilra épülő tevékenységgel. A társaság egyrészt elindult a magán-egészségügyi piac felé, másrészt pedig a közfinanszírozott formában működő önkormányzatok felé, a budapesti háziorvosok ugyanis nem kívántak vállalni (éjszakai, hétvégi) központi háziorvosi ügyeleteket. A nyereségessé váló társaság 2002-ben nevet változtatott, létrejött a Főnix S.O.S. Zrt, és belépett arra a területre, amely számára az országos ismertséget jelenti. Ez a vállalati egészségügyi ellátás.
Egy óriási potenciális piac és a valóság
„Felismertük, hogy a vállalati egészségügyi piac mérete potenciálisan 3,2-4 millió munkavállaló, és a vállalatoknak szükségük van egészségprogramokra, noha akkor azt még csak kevés cég tudatosította” – világította meg a 2002-es döntés hátterét Takács Zoltán. Ami azt jelenti, hogy minden munkaadónak foglalkozás egészségügyi szerződést kellene kötnie dolgozóira egy általa választott egészségügyi szolgáltatóval. Egy-egy dolgozónál az egészségügyi szolgáltatók által megállapított éves díjköltség (vizsgálatok, szűrések) összege 4-10 ezer forint között mozog. A viszonylag tág határ oka, hogy a szolgáltatók hiába kérték, hogy a jogszabály minimál árat határozzon meg, kérésük nem teljesült.
Így egyedi megállapodások jöttek létre, amelyek a mögöttes szolgáltatási tartalomnál is meglehetősen nagy különbséget jelentenek. Van olyan cég, amely csak az egészségügyi alkalmassági papírhoz szükséges „pecsételést” rendeli meg, amikor az ott megjelenő doktor, miközben ebédel, lepecsételi a papírokat. (Mivel a hatósági ellenőrzés meglehetősen laza, a büntetési kockázat is csekély.) Leginkább a kkv-szektort jellemzi ez a hozzáállás, ahol az orvosi szolgáltatást (illetve a szükséges papírt) valamiféle adóként fogják fel. Ugyanakkor vannak olyan vállalatok, amelyek felismerték, hogy nemcsak a munkavállalónak, de a munkaadónak is érdeke a munkavállalók egészségének megőrzése. Ha a potenciális piachoz mérjük ezt a kört, akkor elég lehangoló az eredmény: maximum 500 ezer munkavállaló tartozik ide, ennek közel ötödét, azaz 100-120 ezer ember vizsgálatát végezte a Főnix. A társaság portfóliójához elsősorban iparvállalatok (például MOL, Richter, Sanofi, Mercedes, Bosch, GE) tartoztak, de megbízója volt az MNB is. A tevékenységi kör változása hozta magával a részleges névváltoztatást: 2008-tól Főnix-Med Zrt. néven működött tovább a vállalkozás.
A foglalkozás-egészségügy piacán megvalósuló dinamikus növekedés miatt a Főnix-Med vezetésének a 2010-es évek elején döntenie kellett, hogyan használják a rendelkezésre álló humán erőforrást. Így az önkormányzatoknál végzett közszolgáltatást, azaz az ügyeleti tevékenységet fokozatosan leépítették. Mégpedig olyan ütemben, amilyen ütemben bővítették a magán egészségügyi profilt. A cél az volt, hogy az árbevétel – amely az általános költségek fedezetét biztosította – legalább elérje a korábbi szintet.
Ekkor, vagyis ebben az évtizedben újabb kihívás elé került a Főnix-Med. Hogyan lehet magán járó beteg ellátást nyújtani a már említett közel 100 ezer ember családtagjainak? Ugyanis azokat a jól felszerelt Főnix-Med szakrendelőket, amelyek például a MOL százhalombattai üzemében, a Richter budapesti központjában, illetve a Bosch hatvani gyárában működnek, a családtagok nem vehetik igénybe, hiszen a munkavállalók feleségei például nem mehetnek be egy gyár Főnix szakrendelőjének nőgyógyászatára.
Mivel a foglalkozás-egészségügyi piac telítődött, azaz 6-7 vállalkozás osztozott a piacon, a további növekedés pedig korlátba ütközött, a kérdés az volt, melyik vállalkozás képes olyan magán klinikai szolgáltatást is nyújtani, amellyel magához vonzhatja a családtagokat (és természetesen azokat is, akik a magán egészségügyet választják). A Főnix-Med egyik leányvállalata megnyitotta 2009-ben az elsősorban kardiológiai profilú 44 szobás Főnix Kastélyszanatórium és Egészséghotelt Nógrádgárdonyban. 2012-ben nyílt meg Budán a szakorvosi rendelő, a Főnix Medical Center.
Takács Zoltán 2016-ra egyedüli tulajdonosa lett a Főnix-Mednek, mert időközben kivásárolta tulajdonostársa, Lantos Csaba üzletrészét. A nagyvállalatok igényeinek kiszolgálása folyamatos dilemma elé állítja a menedzsmenteket. Így volt ez a GE-vel is, amikor Váci úti központjukba, ahol a világcég pénzügyi, hr és egyéb, Európára kiterjedő szolgáltatásait működtetik, és ahol a vállalati egészségügyi szolgáltatást a Főnix-Med nyújtotta, új szakrendelőt álmodtak. „A GE egy korszerűbb, CT és MR vizsgálatra is alkalmas magánklinikai fejlesztést kért, amivel mi is egyetértettünk, mivel a piac is ebbe az irányba ment. De azt is láttuk, hogy egy ilyen fejlesztésnél, a folyamatos beruházás mellett is az orvosi technológia elképesztően gyors avulása miatt az eszmei értékcsökkenés jóval nagyobb a valós számviteli amortizációnál. A beruházás megtérülése tehát nagyon elnyúlik, azaz szakmai társat kellett bevonni ahhoz, hogy megvalósíthassuk a projektet.”
Házasság az Affideával
Amikor a projektet terveztük – amely a Váci Greens Egészségközpont nevet kapta –, láttuk, hogy az egymilliárd forintos beruházást egyedül nem tudjuk megvalósítani. Ezért partnerként bevontuk az Affidea Diagnosztikai Kft-t – mondja Takács Zoltán, majd levezeti, hogy a Főnix-Med miért az Affideával kötött „házasságot”. „Az Affidea elődjével,a Diagnoscan Kft-vel már több mint tíz éve működtünk együtt, mivel jellemzően ez a vállalkozás végezte el a számunkra szükséges nagyértékű képalkotó diagnosztikai vizsgálatokat. De volt egy másik ok is: a GE diagnosztikai berendezések egyik legnagyobb vevője az Affidea, így régi kapcsolatot ápolt a világcéggel, tehát létrejött egy olyan projekt, ahol mindhárom részvevő sikert könyvelhetett el. Így a projekthez szükséges CT és MR berendezéseket az Affidea vásárolta meg a GE-től, miközben részt vettek a klinika kialakításában is”.
Takács Zoltánban ekkor tudatosodott, hogy organikus növekedéssel, bankhitel nélkül, egy magyar tulajdonú magán-egészségügyi cég, amely 100 ezer dolgozót képes a foglalkozás-egészségügyben ellátni, eddig, azaz 2-2,5 milliárd forint árbevételig tud elmenni. Mégpedig azért, mert a 2010-es évek közepétől szinte felrobbant a magán-egészségügyi piac, óriási verseny alakult ki és jelentős fejlesztésekre volt szükség a fejlődés fenntartásához, a piacon maradáshoz. Ebben a helyzetben egy vállalkozás két út között választhat: vagy külső partnert – kockázati tőkét – von be, megfelelő méret esetén tőzsdére viszi a céget, vagy a vállalkozás eladásáról dönt.
Takács Zoltán túlságosan kockázatosnak ítélte a külső partner bevonását. „Az én konzervatív vállalatirányítási és pénzügyi modellem nagyon nehezen illeszthető össze egy külső partner bevonásával. Emellett a jövedelmezőséget meghatározó tényezők romlottak. A magán-egészségügyi piacon kialakult verseny miatt az árak már jelentősen nem emelhetők, ugyanakkor a bérek emelkedése megállíthatatlannak tűnik. A marzsok ennek nyomán 2017-ben csökkentek, és várható volt, hogy a tendencia 2018-ban tovább folytatódik. A vázolt helyzet látszólagos ellentmondása, hogy a „nagyvadak” fantáziát látnak az egészség iparban, talán még a korábbi szép számok vonzereje miatt illetve a konszolidációban rejlő méretgazdaságosabb működés miatt. Több nagy külföldi társaság mellett például Csányi Sándor is belép az egészségügy területére, megveszi a Budai Egészségközpontot. Tehát egy olyan középvállalatnak, mint a Főnix-Med, ilyen versenyben kell helytállnia. Véleményem szerint túlságosan kockázatos volt.”
Ha az első lehetőséget, azaz a külső partner bevonását elveti Takács Zoltán, akkor meg kell találnia azt a vevőt, aki megadja a méltányos árat a Főnix-Med-ért. A megoldást két tényező is segítette: egyrészt a piacon elterjedt, hogy az Affidea , amely korábban csak képalkotó diagnosztikával (CT, MR) foglalkozott, be kíván lépni a komplett járó beteg ellátási piacra és ezt nem organikus növekedéssel, hanem cégfelvásárlással oldja meg. Másrészt Takács Zoltán nagyon jól ismerte az Affideat, hiszen régóta partnerek voltak, a Váci Greens Egészségközpontot kockázatközösségben működtették. Tudta azt is, hogy az Affidea egy svájci magán tőkealap tulajdona, amely mögött Svájc egyik leggazdagabb embere áll, s a multinacionális cég 16 országban 250 magánklinikát működtet, a magyarországi leány árbevétele közel 10 milliárd forint. Az üzlet másik oldala is logikusnak látszott: az Affidea svájci központja eldöntötte a cégvásárlást, és kézenfekvő lehetőségként adódott a járó beteg piacon működő Főnix-Med, amelynek működésébe belelátott.
„Nem voltak álmatlan éjszakáim”
„Bár a látszat az, hogy az előbbi okok miatt gyorsan meg lehet állapodni az üzletről, pontosabban az üzletrészekről, a tárgyalás több mint kilenc hónapig tartott, és az adásvételi szerződés 91 oldalt tett ki. Azért üzletrészekről szól az eladás, mert az Affidea nem vette meg a Főnix Resort Kft-t, azaz a nógrádgárdonyi Főnix Kastélyszanatórium és Egészséghotelt, a debreceni Főnix Civis Kft-t, amely az ottani egyetem betegszállítását működteti és a cég központját jelentő irodaházat a Váci úton. Így a korábbi árbevétel megközelítőleg tíz százaléka maradt nálunk”.
Egy olyan vállalkozást eladni, amelyet a tulajdonos maga hozott létre, nevelt fel, mindig nagyon nehéz. Takács Zoltán azt mondja: „az hozzon ilyen döntést, aki el tudja engedni a cégét. Aki ezt nem tudja megtenni, az ne döntsön így, mert álmatlan éjszakái lesznek. Nekem nem voltak álmatlan éjszakáim. A döntést fejben le kell játszani, végiggondolni azt, hogy a gyereke, akit 18 évig nevelgetett, az felnőtt, elment egyetemre, egy másik házba költözött. Természetesen a régi munkatársakkal, vagy a vevővel, az Affideával továbbra is megmarad a kapcsolat, de az ember életében le kell zárnia egy fejezetet és új fejezetet kell nyitni.”
Az új fejezet már alakul: a horvát tengerparton, Primostenben vásárolt egy kis vitorlás charter céget, amelynek neve „Take it slow”, azaz Lassíts. A döntést az életmóddal magyarázza, amely a Főnix preventív egészségügyi modelljében is megjelent már, ezt szolgálta a nógrádgárdonyi Főnix Kastélyszanatórium és Egészséghotel is. „Ma már sokan hisszük, hogy ahhoz hogy egészségesen élhessük meg öreg korunkat, időben le kell tudni állni – legalább néha szánni időt magunkra.” Hozzáteszi: a vitorlázás, a tenger, a mediterrán ételek segítik a kikapcsolódást, a regenerálódást. „ Bár én is szeretek vitorlázni, a kikapcsolódást nem keverem össze az üzlettel. Ezt a vállalkozást is kőkemény üzleti befektetésnek tekintem”.
Emőd Pál
---------------------------------
Dr. Takács Zoltán (54)
A Debreceni Orvostudományi Egyetemen végzett, oxyológia (mentőorvos) szakorvosi képesítéssel rendelkezik. Egészségügyi menedzser képzettséget is szerzett. 1991-től tulajdonos különböző, egészségügyi szolgáltató társaságokban. A Főnix-Med-nek, illetve jogelődjének 1998. óta résztulajdonosa, majd 2016. áprilistól egyedüli tulajdonosa. Vezetése alatt a Főnix-Med Zrt. meghatározó piaci szereplője lett a magyarországi magánegészségügynek. Cégvezetői tevékenységét megszakítva, 2004. márciustól 2006. augusztusig az Országos Mentőszolgálat főigazgatója volt. Vezetésével alakították ki a mai, regionális szervezeti struktúrát, a centralizált hívásfogadó központokat, s létre jött a Légimentő Kht., mellyel egyidőben érkeztek az országba a korszerű mentőhelikopterek.
A Főnix-Med számokban
2013 2014 2015 2016 2017×
Árbevétel (mdFt) 1,78 1,73 1,83 2,13 2,2
Üzemi tevékenység eredménye (eFt) 347 935 337 679 251 087 321 761 296 916
×Mérlegben -146 827 eFt szerepel eredményként, mivel a Zrt. elengedte a Főnix Resort Kft-vel, mint leányvállalattal szemben fennálló tagi kölcsönét és kamatait, összesen 446 743 eFt-ot
Forrás: cégközlés
