Mécs Mónika: Lételemem a filmkészítés

Mécs Mónika: Lételemem a filmkészítés

„Addig üsd a vasat, amíg meleg” – vallja Mécs Mónika, s újra elővették Enyedi Ildikó dédelgetett tervét, A felségem történetét. S amire korábban nem kaptak pénzt, most négy ország koprodukciójában, hárommilliárd forint körül költségvetéssel, világsztárokkal a főszerepben, megvalósulhat. Hogy mi változott meg? Enyedi Ildikó megítélése. A Testről és lélekről nemzetközi sikere nagyra nyitotta a producerek, és a magyar Filmalap bukszáját. Mécs Mónika pedig ezúttal is producerként működik közre, az Inforg- M&M Film képviseletében.

„Az én esetemben inkább alkotói öröm a produceri munka, mintsem nagy üzlet” –hangsúlyozza Mécs Mónika, számos sikerfilm, köztük a Testről és lélekről, a Brazilok, a Csak a szél producere. Pályafutása eddigi legnagyobb volumenű vállalkozása az európai koprodukcióban készülő A feleségem története.
A Testről és lélekről nemzetközi diadala, Oscar-jelölése széles kapukat nyitott Enyedi Ildikó és alkotócsapata előtt. A Filmalap egymilliárd forintos gyártási támogatást szavazott meg Füst Milán világhírű regényének a megfilmesítésére. Ez az összeg kiegészül a 30 százalékos taóval. Az Eurimages / Európa Tanács filmalapja / ötszázezer euróval támogatja a produkciót. A hárommilliárd körüli összköltségvetés egy jelentős részét a külföldi koproducerek hozták be. A négyoldalú, magyar többségi, német, olasz és francia együttműködésben olyan partnerek vesznek részt, mint a német Komplizen Film, annak a chilei filmnek- Egy fantasztikus nő- a koproducere, amelyik elnyerte a legjobb idegen nyelvű film Oscarját a Testről és lélekről elől. Olasz részről a Moliwood Film, francia részről pedig a Pyramide csatlakozott a Budapesten, Máltán és Hamburgban áprilistól forgató nagyszabású kosztümös filmhez. A koprodukcióban részt vevő minden producer a saját hazájában zajló forgatásra , a saját munkatársaira költheti el azt a pénzösszeget, amivel a filmbe beszáll.

Megváltozott pozícióból

Mónika delegált producere a 65 százalékban magyar finanszírozású, az Inforg-M&M Film gyártásában készülő A feleségem történetének. „ Ildikó most egy nagyon jó hullámon ül” – meséli. Most már nem nekünk kell kilincselni producereknél, forgalmazóknál, hanem minket keresnek meg. Megváltozott a pozíciónk. Élni kell ezzel a lehetőséggel, ha az ember nem használja ki ezt, akkor pár év után kiesik a köztudatból.”
„Addig üsd a vasat, amíg meleg” alapon vették elő Enyedi Ildikó régóta dédelgetett tervét, A feleségem történetét. „ Kétszer is nekifutott más producerekkel, de nem sikerült tető alá hozni. Amikor a Testről és lélekről csodálatos kört futott, megnyerte az Arany Medvét Berlinben és Oscarra jelölték, elkezdtünk gondolkodni azon, hogy mi legyen a következő filmterv. Eszünkbe jutott A feleségem története, és nekiálltunk a forgatókönyv fejlesztésének. Füst Milán nem magyar karakterekre írta a regényt a világot bejáró holland hajóskapitányról és francia feleségéről. Adta magát, hogy angol nyelvű filmben gondolkodjunk. Cannes-ban találkoztunk a német, francia és olasz koprodukciós partnerekkel, és úgy döntöttünk, közösen belevágunk. „Francia ötlet volt, hogy Léa Seydoux-t nyerjük meg Lizzy titokzatos, kiismerhetetlen karakterére. Seydoux neve hallatára az ajtók még szélesebbre nyíltak” – jegyzi meg Mécs Mónika. Az amerikai kasszasikerekben, A Fantom visszatér című James Bond filmben vagy a Mission Impossible- Fantom protokollban szereplő francia színésznő nemzetközi sztár. Elolvasta a forgatókönyvet, így a kezdetektől érdekelte őt Enyedi filmje. Störr kapitány szerepére a rendező a Skandináviában híres norvég színészt, Anders Baasmo Christiansent választotta. „ Szerencsére mind a színészek, mind a rendező között első perctől működik a kémia.”

Mint egy puzzle

A produkció irányítása, a különböző területek összefogása, a stratégiai feladatok a delegált producer hatáskörébe tartoznak. De Mécs Mónika – saját szavaival élve – nem szeret méricskélni, egyenrangúan áll a munkához producertársaival együtt. „ Az a típus vagyok, aki együtt lélegzik, létezik a produkcióval. A mindennapjaimat kitölti a filmkészítés. Mindenről tudok, mindenre van rálátásom. El kell tudnom dönteni, hogy a forgatókönyv elkészülhet- e a rendelkezésre álló pénzből. Ha nem, akkor dönteni kell, esetleg átírni a forgatókönyvet, ami dramaturgiai érzéket is igényel. Általánosságban nagyon érdekel a film tartalmi része, üzenetek átadása, ha éppen az a cél, vagy a szórakoztatás. A filmkészítés olyan, mint a puzzle, a munkatársak, közreműködők megszervezésétől a vágás, az utómunka felosztásáig. Egy folyamatosan változó, nagyon érzékeny rendszer, amiből ha kihúzunk egy kártyalapot, megremeg az egész. Egy koprodukció esetében különösen az, hiszen rengeteg határidő van, a pályázatok beadásának illeszkedniük kell egymáshoz. Kész csoda, hogy egy film bizonyos határidőn belül elkészül. A nagy költségvetésű filmeknél, többszörös koprodukcióknál a line-producerhez tartoznak a szerződéskötések, a különféle koprodukciós szabályok, kötelezettségvállalások betartása..Tarr Erika egyik alappillére az A feleségem történetének.”

Örömfilmezés

A feleségem története az Inforg- M&M Film menedzselésében készül, amelyben Mécs Mónika cégtársa a férje, Mesterházy Ernő. Muhi Andrással osztoznak a produceri feladatokon, akinek a cégével, az Inforg Stúdióval 2007-ben fuzionáltak. Emellett továbbra is létezik a Mónika és férje által 2005-ben létrehozott M&M Film. Régebben az Inforg- M&M a művészfilmekre specializálódott, az M&M Film gyártotta a kommerszebb filmeket, de ma már nincs ilyen felosztás a két cég között. Mindkét céggel pályáznak a Filmalaphoz és a Magyar Média Mecenatúrához is kisjátékfilmek, dokumentumfilmek, animációs és ismeretterjesztő filmek esetén.
„ A férjem inkább csendestárs, a produceri munka hátterét biztosítja, megteremti a feltételeit annak, hogy tudjunk dolgozni” – mesél Mónika Mesterházy Ernő üzletemberről, aki annak idején számos zenekar menedzselésével is foglalkozott és zenei kiadványok fölött bábáskodott. A cash flow ütemezése és bizonyos pénzek megelőlegezése szerves része a produceri munkának. A Filmalaptól vagy a Mecenatúrától kapott támogatás áfáját is a producereknek kell előfinanszírozniuk. A gyártási támogatást részletekben kapják, egy ütemterv alapján, az utolsó részletet a végelszámolásnál, így azt is előre meg kell finanszírozni. Ugyanez vonatkozik a 30 százalékos tao összegre is. „Előfordul, hogy van annyi tartalék egy produkciós irodában, hogy megelőlegezik ezeket a pénzeket. A feleségem története esetében ez akkora összeg, hogy ez esetben banki kölcsönöket veszünk igénybe.”
Mécs Mónika és Mesterházy Ernő kiegészítik egymást abban, hogy míg Mónika szubjektíven tekint egy- egy projektre, addig a férje üzletemberként. „ Tisztábban lát, mint én. Logikus üzletember fejjel közelíti meg a filmezést. Ezzel szemben én alkotásnak élem meg a filmkészítést, ami csapatmunka, sok ember pozitív energiájának a hozadéka. Sokszor előfordul, hogy nem veszem ki a pénzem, hanem belerakom a filmbe, mert jobban érdekel az, hogy mi kerül a vászonra.” A Nejem, nőm, csajom című független film esetében például arra kényszerültek, hogy kalapozzanak, mert a 60 milliós összegből képtelenek lettek volna leforgatni a filmet. „ Összeálltunk a Kovács Gábor- Pataki Ági producer párossal. Mindenki beletett pénzt, bizonyos helyszíneket is mi biztosítottunk. Nem kerestünk vele semmit, örömfilmezés volt.”

Produceri indulás/ok

Mónika dokumentarista előélete a Fekete Doboznál kezdődött, itt került a filmgyártás, a produceri munka vonzásába. „ Lételemem a filmkészítés, úgy kell nekem, mint a levegővétel. Kismama voltam, három pici gyerekkel. Azt éreztem, hogy valamit muszáj csinálnom a szakmámon belül, s azon kívül. Akkoriban aerobicot oktattam, jót tett, hogy kicsit kimozdultam a gyerekek mellől. De valami kreatív munkára is vágytam. Antal Nimród, akivel együtt jártunk a Színművészeti Egyetemre, megkeresett a Kontroll ősötletével, az Alagútpatkányokkal. Leforgattunk egy kamu filmelőzetest, ez lett a próbafilm a Kontroll költségvetésének a megszerzéséhez. Ezt követően részt vettem egy kétrészes dokumentumfilm készítésben csontvelő transzplantációs gyerekekről. 2005-ban vágtam bele az első nagyjátékfilmbe, a Konyecbe, ami zsánerfilm fődíjat nyert a Filmszemlén. Nem sokkal később összebarátkoztunk Muhi András producerrel, aki akkoriban az Inforg Stúdiót csinálta. Elkezdtünk közösen dolgozni Tilla filmjében, a Pánikban. Majd fuzionáltunk.”
Az Inforg- M&M Film Fliegauf Bence, a roma gyilkosságokra reflektáló Csak a szél című filmjével indult. A 2012-es Berlinalén a fesztivál második legfontosabb díját, Ezüst Medvét nyert. Mónikát nagyon megérintette a téma: „ Szörnyűség, rémtett, hogy embereket levadásztak, kilőttek mint az állatokat ,a származásuk miatt. Sok szempontból mindenevő vagyok, de nagyon szeretem a személyes emberi történeteket is. A dokumentumfilmes múltam miatt is érzékeny vagyok a társadalom perifériájára szorult, elesett, kiszolgáltatott emberi sorsok iránt. Fontosnak tartom ezeket bemutatni játékfilmen is, drámában vagy akár humorosan is. A Brazilokban például minden karaktert szeretettel, humorral mutattunk be. Mindegyiknek volt vaj a füle mögött, de egyik irányban sem voltunk elfogultak. Mindenki kapott hideget, meleget, ettől vált szerethetővé.”

Húzós helyzetek

A majdnem 100 ezres nézettséget produkáló Brazilok esetében Mónika egy csomó olyan feladatot is ellátott, ami inkább a rendező, a casting director hatáskörébe tartozik. M. Kiss Csaba ötletgazda –aki a forgatókönyv első verziójával kereste meg Mónikát – még nem készített játékfilmet, ahhoz, hogy a filmtervét megvalósíthassa, társrendezőt vontak be Rohonyi Gábor személyében. Érzékeny helyzet volt a forgatáson amatőröket összeereszteni profi színészekkel. A Testről és lélekről című filmnél is kétséges volt, hogyan tudja megoldani az amatőr férfi főszereplő a színészi feladatot. „ Nagyon aggódtunk, mert egy ilyen intim, finom filmben egy tekintetnek, mimikának, rezdülésnek is komoly tétje van ” – mondja Mónika. „ Sokat beszélgettünk Enyedi Ildikóval Morcsányi Géza választása kapcsán. A végső érve az volt, hogy bízzunk benne, higgyük el, ő látja, hogy Géza meg tudja csinálni… Annak vagyok a híve , hogy mindent meg kell beszélni, még akkor is, ha nem szeretem a konfliktusokat. Ildikót amellett, hogy erős akaratú rendező, ragaszkodik a víziójához, ami természetes, de meg lehet győzni. Ám a producernek is éreznie kell azt, hogy mi az a pont, ameddig egy rendező kompromisszumot köthet.”
A hirtelen döntéshelyzetek közül az egyik legemlékezetesebb a Testről és lélekről főcímzenéjéhez kötődik. Enyedi Laura Marling What He Whrote című dalát szerette volna az egyik kulcs fontosságú jelenet alá, de Marling valamiért nem egyezett bele. „Már megállapodtunk egy másik zenésszel az új főcímdalra, el kellett volna készítenünk a német és angol nyelvű kópiát is a Berlinaléra. Karácsony előtt azonban felhívtak, hogy mégis odaadja a dalt Marling. És akkor elindult egy őrült menet, futás az idővel a jogok megvételére, a szerződések megkötésére. Mondhattam volna, hogy már megállapodtunk mással, nincs rá se idő, se pénz. De ilyenkor jön elő az ember alkotói vénája. A szívem fele művész, abszolút megértettem, hogy ez a dal sokat ad hozzá a filmhez. Olyan ereje lesz tőle, hogy enélkül talán nem az lett volna, ami lett.”

Egy nap Csernobilban

A feleségem történetével párhuzamosan dolgoznak Fliegauf Bence Parázsember című, hármas, magyar, ukrán, német koprodukcióban készülő alkotásán. A hozzávetőlegesen nyolcszáz milliós összköltségvetésű projektből még a német pénzek hiányoznak, emiatt kénytelenek voltak elhalasztani a forgatást. „ A történet a csernobili atomerőmű robbanásának a napján játszódik; folyik az oltás, a lakosság evakuálása, a halott állatok elhantolása. A mérnökök attól tartanak, hogy az oltás miatt az erőmű aljában felforrósodott víz a radioaktív anyaggal vegyülve újabb, sokkal nagyobb robbanást eredményez, aminek a hatása Európára nézve fatális következményekkel járhat. Valakiknek ezt meg kell akadályozni. A főszereplő és társai életüket kockáztatva bemennek a radioaktív medencébe, leengedik a vizet, és ezzel tulajdonképpen új hajnal virrad Európára.”
Mécs Mónika elsősorban az emberi kvalitásokban hisz. A producerkedés nagy hullámvasút, „iszonyú sok stresszel, idegeskedéssel jár. Ez egy olyan terep, ahol keménynek, szívósnak kell lenni, bizonyos szempontból erőszakosnak. Sokszor elgondolkodom azon, hogy nekem való- e ez a szakma, biztos, hogy ezt akarom-e csinálni, miért nem a saját terveimet valósítom meg tárrendezőként vagy alkotótársként? De az élet mindig visszaterel erre a pályára. Sokszor belehalok egy kicsit, a kudarcos helyzetek is lelomboznak. Nagyon tudok szorongani, ha nem áll össze a költségvetés, vagy ha esetleg kénytelenek vagyunk leállni a filmmel. Persze gondolom minden producer így van vele, a nagyon nagy munkák után azt mondják, soha többet, soha többet, majd eltelik pár hónap, és már is másképp látják a helyzetet: na gyerünk, csináljuk! Jó érzés tehetségeket felfedezni, mások szekerét tolni mindamellett, hogy nagyon strapás és fárasztó is. Klassz dolog az értékteremtés, nem beszélve arról, hogy ha egy magyar film világ körüli útra indul, az komoly országimázs, felfigyelnek az alkotókra és az országra külföldön is. ”

Névjegy
Mécs Mónika / 51 /
A Színház- és Filmművészeti Főiskola produceri szakán végzett 1996-ban. Eközben a Fekete Doboz munkatársaként dolgozott. 2005-ben Mesterházy Ernővel megalapította az M &M Filmet. 2010-ben az Inforg Stúdió vezetőjével, Muhi Andrással közös munkába kezdett olyan nagyjátékfilmek társproducereként, mint a Tejút, a Méh. Még abban az évben fuzionált az M&M Film és az Inforg Stúdió. AZ IMM első filmje a Berlinale Ezüst Medve díjas Csak a szél volt. 2017-ben a Testről és lélekről elnyerte az Arany Medvét.

Szentgyörgyi Rita képe

Kérjük, mondja el a véleményét