Két évvel ezelőtt ott álltam egy könyvbemutatón, s arról beszéltem: milyen messzire is vezethet egy kezdő vállalkozásnak szóló, rövidke kis telefax a világelsőtől, amelyben az a versenytársának nevezi. Aztán jön egy vállalkozás, a Google, amely létével húzza ki a talajt a nagyreményű üzlet alól. Végül nekem maradt a könyv, amelyben húsz évvel később megírhattam a Google vállalat sikertörténetét.
Ez a könyv azonban nem sikertörténet. Amilyen akadály, tévedés, hiba csak felmerülhet egy projekt során, az itt megjelent. Késtem a kézirat leadásával, túl sok egyéb megbízást vállaltam, így alig vállalható minőségű kézirat jutott el a nyomdába. Olvasatlanul betördelt fejezetek, értelemzavaró gépelési hibák, gondozatlan betűk halmaza. Mindehhez túltervezett példányszám. És én voltam a könyv kiadója. Még ki sem nyomtatták, de én már nem szerettem ezt a könyvet. Pedig ami a megjelenést illeti, az Istenek a tenyerükön hordtak. A piacvezető könyvterjesztő grátisz plakátot nyomtatott, könyvbemutatót szervezett, egyetemek hívtak előadni a Google üzleti modelljéről a könyv kapcsán, média szereplések követték egymást.
Az én fejem felett azonban összecsaptak a hullámok. Megdőlt minden az üzleti életemben, amire ennek a könyvnek a megjelentetését is alapoztam. A személyes márkaépítés során általam sikeressé tett ügyfelek nem fizettek, ezért én is megakadtam a könyvkiadás költségeinek kiegyenlítésével. A korrekt, bizalomra épített világom egyszeriben darabjaira hullott, s én ott álltam a romok fölött. Mintha egy vesszőfutás főszereplőjévé váltam volna, ami soha nem ér véget, miközben a felszínen minden rendben látszónak tűnt.
Döntöttem: amíg nincs kifizetve minden számla, nem lesz új könyv. Tehát pihen az angol nyelvű kiadás is, hiába itt a kézirat a nyomtatásra, immár gondosan előkészítve, s hiába van leszervezve minden a tengerentúlon, beleértve a könyv piacra lépését is. Ám ha nem költhetek, nincs előre menekülési útvonal sem. Kríziskezelés ez a javából. Ha már úgyis erre treníroztak az MBA képzésen, legalább az ebbe fektetett pénz megtérülhet. Keserű humor, és kis "halál", hogy innen nincs kiút. Milliós kintlévőségek, én mégis egy helyben toporgok, és nincs járható út előttem? Aztán jött a "szalmaszál": kössünk szövetséget az amerikai piaci megjelenésre törekvő start up vállalkozásokkal. Én a személyes márkámmal, a kapcsolataimmal és a márkaépítési tapasztalatommal, ők a forrásaikkal.
És ekkor megjelent egy vírus, ami bezárta a világot. Egyelőre. Addig is, amíg kinyílik újra, on-line kapcsolódunk egymáshoz, beszélünk, tervezünk, bizalmat építünk. Tanuljuk a közös nyelvet. Én közben megpróbálok túllépni a kudarcon. Ez a legnagyobb lecke, amit életemben eddig kaptam.
Ez az írás a 2020 novemberében megjelent 365 üzleti történet 2. című könyvben szerepel, február 29-i naphoz kötve.
Kiss T. Anna, MBA, személyes és üzleti márkaépítő specialista
