A kriptovaluta-fedezetű hitelezés lehetőségét teremti meg az a platform, amit egy két éve alapított cég, az Inlock dolgozott ki. A hackerből lett pénzügyi szakértő, majd cégalapító Csabai Csaba élvezi a befektetők bizalmát: az indulást 2,7 millió dollárral támogatták, majd jött a közösségi finanszírozás. Most jó esély van arra, hogy beindul ez a sokak számára még felfoghatatlan hitelezési gyakorlat. Nem kell hozzá más, csak némi kriptovaluta…

 

Csabai Csaba olyan céget álmodott magának, amely a jövő megoldásait építi. Amikor Magyarországon még nagyon kevesen értették, hogy mi az a blokklánc technológia, ő blogot írt, igyekezett másokkal is megismertetni a még szinte ismeretlen terület lehetőségeit. Tudatosan építkező üzletember, ugyanakkor hatalmas terveket felvázoló álmodozó. A sok éves banki karrierjét tavaly lecserélte egy saját vállalkozásra, amely már akkor képes volt leendő ügyfeleitől komoly tőkét bevonni, amikor a megoldás jórészt csak papíron létezett. 2018. szeptember-december között zajlott az újabb, immár közösségi ICO (Initial Coin Offering) tőkebevonás. „A két körben bevont tőke összértéke közel 9 millió dollárt tesz ki, aminek 64%-át token swap üzletekkel, 31%-át kripto pénzben és 5%-át euróban kaptuk meg. A token swap annyit tesz, hogy más tokenizált projektekkel kötöttünk olyan stratégiai megegyezést, amiben egymás tokenjeit vásároltuk meg” – sorolja a cégalapító, miből áll össze a cég működését megalapozó tőke. Ő annyira hisz a blockchain technológia sikerében, hogy mindenét feltette egy lapra.

 

Likvidítás, közösségi finanszírozásban

 

A napokban élesben elindul az Inlock.io peer-to-peer hitelezési megoldása, ami a pénzügyi világban is úttörőnek számít. Kriptovaluta fedezetre folyósítanak hitelt. „Nem ez az újdonság – pontosít Csabai Csaba –, jelenleg is több, jellemzően banki háttérrel rendelkező kripto fedezetű hitelintézmény létezik, amelyek aktívan hiteleznek. Szakmai becslések szerint évi közel 1 milliárd dollárnyi igényt kell kiszolgálnia a jelenlegi szereplőknek, tehát ennek a lefedése vár a jelenlegi piaci szereplőkre. Az Inlock egy teljesen új szegmensre lő: a kripto fedezetű hitelezést nem egy fix és kötött tőkéből végzi, hanem a hitelnyújtó oldalhoz szükséges likviditás előteremtését is a közösségre bízza. A platform nem kamatokból kívánja fenntartani magát, tervezett bevételeinek legnagyobb hányada platform díj, azaz az egyes szolgáltatások igénybevételének díja. Ez minden esetben a cég által kibocsátott tokenben fizetendő meg. Ennek megfelelően a cég bevételeinek legnagyobb részét a szolgáltatási díjak során begyűjtött tokenek újraértékesítése jelenti, mely egyben megteremti a saját token cirkulációját is. Mivel – ellentétben a többi piaci szereplővel – az Inlock kihelyezhető likviditása nem korlátozódik a saját tőkére, így a legnagyobb részt várhatóan mi fogjuk tudni kihasítani a piac folyamatos növekedéséből. Arról nem beszélve, hogy mivel nálunk a hitelezők is versenyeznek a hitelfelvevőkért, ezért már a most futó első körös privát kölcsön ügyleteknél is sikerült jóval alacsonyabb APR-t (éves kamatot) elérni a versenytársakhoz képest. Mindezek alapján nincs kétségünk afelől, hogy a cég stabil működése biztosítható hosszútávon” –ismerteti a cég üzleti stratégiáját magabiztosan az ügyvezető, aki tudatosan készült arra, hogy egyszer az IT-világban hoz létre valami nagyon újat.

 

Belső vita miatt kudarc

Iskolái befejezése után Csabai Csaba rögtön vállalkozó lett, ezt megszakította egy 11 éves K&H pályafutással. Előtte még egy IT biztonsági céget épített, a Save As-t. Egészen az exitig elvitték, az utolsó lépést azonban elrontották. A céget fel akarta vásárolni a Symantec, de egy, a cégtulajdonosok között kialakult belső vita miatt, az üzlet végül nem jött össze.

Maga cég, bár a 2000-es évek elején még nem beszéltünk startupokról, de minden szempontból egy saját tőkéből létrehozott startup volt. Nem volt benne külső tőkebevonás, rengeteg tapasztalatot hozott, ami később hasznosnak bizonyult.„Ahogy az IT-val elkezdtem foglalkozni, az első pillanattól kezdve a biztonság érdekelt a legjobban, így a kriptográfia, vagy a sérülékenységek felfedezése, kihasználása” – meséli Csabai Csaba. „A vállalkozói szemléletemben benne van a szabályok áthágása. A jelenlegi projektemben az irányadó regulációval ugyan szembe megyünk, ám a betartandó szabályokat betartjuk, de kihasználjuk a lehetőségeket. Nekem ne mondja meg senki, hogy mit lehet csinálni! Ez az elv hoz annyit, mint amennyit veszítek vele.”

A Save As sikertelen exitje után valami nagyon mást akart csinálni és akkoriban, 2006-2007 között az IT biztonság mellett nyitott a pénzügyi témák irányába is. Mivel úgy érezte, ehhez nem ért eléggé, megszerzett egy közgazdász diplomát a banki pozíciója mellett. Rátalált arra a területre, amely igazán izgatta. Ez egyfajta metszete volt az IT biztonságnak, a kriptográfiának, és a pénzügyeknek. Innen jutott el végül a kripto pénzek világáig és az egész blockchain technológiáig. „11 évig dolgoztam a bankban, üzemeltetési területen voltam vezető. A tranzakciós rendszerek üzemeltetésének irányítását vittem 4 éven keresztül.” Aktívan benne volt az új, fejlesztendő területek tervezésében. Látta, hogyan lehet jól és rosszul tervezni egy pénzügyi rendszert. Itt ismerte meg az olyan tipikus hibákat, mint az ügyfél igényeinek figyelmen kívül hagyása, vagy az ügyfeleket elriasztó folyamatok. „A felhasználói igényekre való ráhangolódást meg lehet tanulni úgyis, ha nem rontunk el rengeteg dolgot előtte. Sok terméknek láttam a teljes pályáját az ötlet fázistól egészen a piacra vezetésig és akár a beborulásig is” – mondja.

Startupból multiba

Nem volt könnyű átlépni egy startupból a multinacionális vállalati kultúrába. Saját bevallása szerint valójában soha nem is sikerült. A főnökei azonban hamar felismerték, olyan projekteket érdemes rábízni, ami másoknál végtelen folyamattá válna. Képes volt gyorsan, praktikusan dönteni, hiszen a startupban ezt mindennap megtette.

Végignézte a bankok új időszakát, amikor is 2011-2012 között megjelentek az ún. neobankok, azaz a fióknélküli, teljesen digitalizált pénzintézetek, ahol már nincs hagyományos ügyfélkezelés. Ekkor már gondolkodott azon, mire is lesz szüksége az új generációs ügyfeleknek. Ők ugyanis már nem fognak bemenni egy bankfiókba, elvárják, hogy a mobiltelefonon mindent elintézhessenek. Ezeket a változásokat már az Y generáció is igényelte, de a Z generációnak ez már az alap. A banki karrierje is az újgenerációs bankolás felé ágazott. Utolsó három évében azzal foglalkozott, miként is tudná modernizálni a szolgáltatásokat, hogyan lehetne jól felkészülni az új korszakra, hogyan tudnák például a blockchain technológiát beépíteni. De a paradigmaváltás szükségességét nem igazán sikerült megértetnie a bankkal, miközben egyre több jel mutatott arra, ideje lenne lépni.

Pénzügyi forradalom

Folyamatos nyomás nehezedik a bankrendszerre a digitális világ és az elektronikus megoldások elterjedése miatt. Egyre többen keresik az alternatívákat. A nyomás enyhítésére kézenfekvő megoldásnak tűnik a blockchain technológia, ami sokkal több annál, mint egy platform, ami felgyorsítja a banki folyamatokat. „Ez a történet annyira izgalmas, hogy feladtam a stabil hátteremet” – meséli a váltás okát Csabai. A kreativitás és az alkotási vágy sokkal erősebb volt benne, mint a ragaszkodás egy biztos székhez, biztos jövedelemhez, ám ahol nem tudott kiteljesedni. Azon kevesek közé tartozik, aki képes volt felismerni, hogy mindent el kell engednie ahhoz, hogy azzal foglalkozhasson, amivel valóban szeretne. Végül 11 év multi karrier után belevágott, hogy az itthon még alig ismert technológiával kezdjen valamit. Létrehozta az Inlock.io céget, amely egy platformot biztosít ahhoz, hogy bárki, bármikor hitelhez juthasson, kriptovaluta-fedezettel.
Az Inlock a hitelt keresőknek pénzt biztosít, a hitelt kínálóknak pedig felhasználókat. Mindezt úgy, hogy mind a hitelt felvevő, mind a hitelt kínáló egy megbízható blockchain alapú rendszerben kapcsolódik egymáshoz. A peer-to-peer hitelezés lényege, hogy nincsen közbeiktatott szereplő, nincsen felesleges adminisztráció és bürokrácia. Ha a hitelt igénylő rendelkezik a megfelelő értékű kriptovaluta fedezettel, a hitelt kínálók közül kiválasztja a számára legkedvezőbb feltételeket nyújtót és mindössze néhány kattintás – és természetesen a megfelelő azonosítás – után megkapja a hitelt. Az egész folyamatot az Inlock.io kezeli és adminisztrálja. Nem kell hozzá bank, hitelintézet, vagy bármi más. Működik hétvégén, nincs munkaszüneti nap, vagy nyitvatartási idő.
A blockchain technológiával foglalkozó cégek többsége, így az Inlock is arra felismerésre alapozza az üzleti terveit, hogy a fiatalok többsége azonnal szeretne az igényelt szolgáltatáshoz hozzájutni. Így például hitelhez is.

Támogatók, akik nem lesznek tulajdonosok

Nem meglepő, hogy egy ennyire innovatív pénzügyi vállalkozás nem szokványos módon vont be tőkét az indulásához. Egy átlagos startup befektetési köre úgy néz ki, hogy a legelején összeáll az ötlet, valamilyen finanszírozásból, jellemzően saját vagy családi tőkéből elkészül az első prototípus. Az első nagyobb lépésekhez jól jön egy üzleti angyal, aki pont annyi pénzzel és tanáccsal segíti a vállalkozást, hogy az képes legyen egy valós piaci értékelést végigvinni. Ha ez sikeres, akkor jön a kockázati tőkés egy nagyobb tőkebevonással és utána meg az IPO, a tőzsdére lépés. Ez egy ideális eset, sokaknak ez lebeg a szeme előtt, azonban ezt 100 cégből egy tudja csak megugrani. Millió hiba akadályozhatja a sikert, nem csak azért, mert nem jó az ötlet, vagy nem jó az emberanyag, nem jók a döntések, hanem egyszerűen bármi közbejöhet.
Ha az „utca embere” azt mondja, hogy szeretne beszállni egy olyan startupba, amiből óriási üzleti sztori jöhet ki, akkor ezt régebben általában csak a tőzsdei fázisban tehette meg. A startup világ terjedése azonban a kisbefektetők fantáziáját is megmozgatta: kialakult az igény arra, hogy valamiképpen már korábban beléphessenek az ígéretesnek látszó cégek finanszírozásába. Ez a fajta pénzügyi liberalizmus alakította ki a 2000-es években megjelent újfajta megoldást, a közösségi finanszírozást, azaz a crowdfunding intézményét. Az azóta általánossá vált modell lényege, ha van például egy ígéretes ötletem, és kellene hozzá annyi pénz, hogy legyen belőle egy prototípus, a leendő felhasználók vagy vásárlók összedobják ezt a pénzt. Minden “befektető” ígéretet kap egy konkrét példányra. A Kickstarter, az Indigogo, és a többi hasonló oldalon lehet az ilyen közösségi finanszírozásokat összehozni.
Ezeknek az üzleti modelleknek a többsége arról szól, hogy előre megvesszük a terméket, de támogatóként nem leszünk tulajdonosai a cégnek. Sok sikeres cég nőtt ki ilyen közösségi finanszírozású kampányból, így se üzleti angyal, se kockázati tőke nem kellett. A crowdfunding szép lassan népszerűvé vált, az emberek keresni kezdték az ilyen jellegű befektetési lehetőségeket. Ennek oka főleg a kamatok zuhanása volt. „Érthető, hogy a blockchain és a kripto közösség is ezt a formát kezdte használni az első blockchain-cégek finanszírozásához” – magyarázza Csabai Csaba. Az Inlock is egy ilyen finanszírozási módot alkalmazva jutott tőkéhez, amikor a cég jórészt csak papíron létezett, a szolgáltatása éppen csak a tervezés fázisába lépett. Az ügylet végül nem csak pénzt hozott, hanem azonnali felhasználókat is, akik a szolgáltatás későbbi sikerében bízva megelőlegezték a cég működéséhez szükséges anyagi forrásokat. A fejlesztőcsapat ennek köszönhetően a jövő hitelintézetét fejleszti 2017 óta. Már közel a start.

Sebők Viktória

 

Csabai Csaba ( 41)

Mérnök és közgazdász, crypto-blogger. A mainstream blockchain technológiák kutatója, aktív résztvevője a hazai bitcoin közösségnek. Mielőtt a K&H bank üzemeltetési osztályára került, az IT biztonsággal foglalkozó, 2001-ben létrehozott Save As Zrt. alapítója volt. 11 év után feladta banki karrierjét, hogy az itthon még alig ismert blockchain technológiára épülő kriptovaluta hitelezéssel foglalkozó innovációs fejlesztésével foglalkozhasson. A 2017-ben létrehozott blockchain alapú hitelezési platform, az Inlock kialakításán dolgozik gőzerővel.

 

 

Mi mit jelent?

Egy kis szómagyarázat a cikk megértéséhez

 

Kriptovaluta: olyan digitális eszköz, mely csereeszközként vagy manapság fizetőeszközként is funkcionál. Kriptográfiát (titkosítást) használ a tranzakciók biztonságossága érdekében. A kriptovaluták a digitális valuták egy részhalmazát képviselik, de besorolhatók az alternatív valuták vagy a virtuális valuták csoportjába is. A bitcoin a legelső és legismertebb kriptovaluta, 2009-ben került kibocsátásra egy Satoshi Nakamoto álnéven ismert ember által. Azóta számos kriptovaluta jelent meg a piacon.

 

Token: Olyan kriptovaluta, ami nem virtuális fizetőeszköz céljából jött létre, hanem azért, hogy valamilyen alkalmazás vagy szolgáltatás használati jogát avagy az adott szolgáltatáshoz kapcsolódó profit elosztását biztosítsa.

 

 

ICO (Initial Coin Offering: Az ICO során egy ötletgazda ún. tokeneket ad el a befektetőknek (támogatóknak.. Az eladott tokenekből szerez pénzt az ötlete megvalósítására. Az eladott tokenek pedig a jövőben arra szolgálnak, hogy az ötletmegvalósítójánál keletkező profitot szétosszák a token-tulajdonosok  között. A token tulajdonképpen a részvényvásárláshoz hasonlít, azzal a különbséggel, hogy itt az esetek többségében még csak egy ötlet létezik. Továbbá a token csak a profit egy részére jogosít, de szavazati joggal nem rendelkezik a tulajdonos. Szemben a részvényekke, a tokenek átruházása másodpercek alatt véghez vihető, mindenféle korlátozás nélkül.

 

Peer-to-peer hitelezés: A hagyományos hitelezéssel szemben a peer-to-peer hitelezésnél a hitel nyújtója és a hitel igénybevevője is lehet akár magánszemély és az esetek döntő többségében az ügyletet közvetítő fél nélkül tudják megvalósítani. A peer-to-peer hitelezés egyáltalán nem újkeletű pénzügyi termék. Évtizedek óta léteznek Angliában, az USA-ban és főleg Latin-Amerikában un. peer-to-peer lending klubok, teljesen szabályozott keretek között. A közösségi finanszírozás széles körű elterjedésének okán az EU is komoly fókuszt helyezett a peer-to-peer pénzügyi szolgáltatások jogi keretének kidolgozására, melynek eredményként éppen végső véleményezési és elfogadási állapotban van az erről szóló irányelv-dokumentum.

 

Token swap üzletek Ahogy a finanszírozás, úgy a stratégiai partneri kapcsolatok felépítése és gondozása is másként működik az ICO alapú blockchain startup vállalkozásoknál. Egy ilyen jellegű vállalkozás felépítésénél számos olyan szolgáltatást kell alkalmazni, amiknek a saját erőből történő kifejlesztése vagy a piacról történő beszerzése nagyon komoly terhet róhat az adott induló vállalkozásra. Csak néhány példa: ügyfél-azonosítás, pénzmosás elleni kontroll, blockchain technológia alkalmazása, okos szerződésfejlesztés, auditálás, de akár ide tartozhat a marketing és PR is. Ezen a piacon bevált, hogy a stratégiai partnerség kialakítása során a tokenizált partneren egymás tokenjeit veszik meg, melyeket később majd jellemzően a szolgáltatások használatánál fognak felhasználni, ezzel jelentősen csökkentve az induláskori operatív költségeket.

 

 

 

 

MNB-állásfoglalás: Rendkívüli kockázatot hordoznak az ICO-befektetések

Akár befektetett tőkéjük egy részét vagy egészét is elveszthetik azok az ügyfelek, akik tokeneket vásárolnak nyilvános ICO forrásgyűjtés keretében tőkebevonásra, cégfejlesztésre hivatkozó személyektől. Az MNB és az Európai Értékpapír-piaci Hatóság folyamatosan figyelmeztet az – egyre inkább terjedő – befektetés jelentős kockázataira.

Az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA) és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) folyamatosan felhívja a fogyasztók figyelmét arra, hogy Európa-szerte, így Magyarországon is terjedőben van a rendkívül kockázatos befektetéseknek számító ICO (initial coin offering) nyilvános forrásgyűjtési forma.

Az ICO jellemzője, hogy egy vállalkozás vagy magánszemély – osztott főkönyvi (distributed ledger) technológia, például blokklánc (blockchain) alkalmazásával – tokeneket bocsát ki és kínál eladásra hivatalos fizetőeszközért (pl. euró), vagy gyakrabban virtuális valutáért (pl. bitcoin, ether) azért, hogy projektjéhez tőkét szerezzen vagy cégépítését finanszírozza. A tokenek a kibocsátó, vagy a kibocsátó közösség felé fennálló „értéket” testesítenek meg, a hagyományos befektetési termékek közül a legjobban a részvénybefektetésekhez hasonlítanak, ám fontos különbség, hogy a tokenek tulajdonosi jogokat többnyire nem biztosítanak, társasági részesedést jellemzően nem testesítenek meg.

Az ICO-k rendkívül kockázatos és igen spekulatív befektetési formáknak számítanak. A tokenek ára ugyanis általában rendkívül ingadozó, és előfordulhat az is, hogy a befektetők huzamosabb ideig nem tudják visszaváltani őket, azaz likvid (másodlagos) piaccal nem feltétlenül rendelkeznek.

További kockázatot jelenthet, hogy az ICO-k nem minősülnek egyértelműen szabályozott nyilvános forrásgyűjtési formának az Európai Unióban (EU). Ezzel összefüggésben az ICO-val kapcsolatos befektetői információk, tájékoztatások egyelőre még nem kiforrottak. Az ICO-t bemutató tájékoztató (ún. white paper) kapcsán kiemelt kockázatot jelent, hogy a dokumentum – szabályozottság hiányában – nem, vagy nem teljeskörűen tartalmazza a befektetési döntéshez szükséges információkat és jellemzően túlzottan optimista piaci előrejelzéseket tartalmaz.

E tranzakciók kapcsán jelentős annak az esélye, hogy a befektetők elveszthetik befektetett tőkéjük egy részét vagy egészét, mivel az ICO-projektek tipikusan a fejlődés korai szakaszában vannak, és üzleti modelljeik kísérleti jellegűek. Az ICO-ba fektető ügyfeleket nem védik az uniós vagy magyar garanciaintézmények felelősségi és kárviselési szabályai sem. Végül az ICO-k kapcsán felmerülhet a csalás és pénzmosás lehetősége is.

Az ICO-projekteket jellemzően külföldi bejegyzésű, határon átnyúló szolgáltatást nyújtó vállalkozások, vagy éppen természetes személyek valósítják meg. A közelmúltban ugyanakkor a hazai piacon már megjelentek egyes magyar vállalkozások, magánszemélyek által – valamilyen ICO keretében – kibocsátott tokenek is… (2017. december 28.)