Ha kell, robogóra pattan, vagy virtuális szemüvegben tart előadást. Gyorsan, céltudatosan beszél. Tudja, mit akar. Van víziója, érzékeli a változás irányát, tetszik neki a lendületes tempó. De ha szükséges, lassít. A sikerhez csapat kell. Nem jó egyedül lenni a csúcson, néha magányosnak érzi magát. De aztán körbenéz: vannak társak, segítők. Kiss Attila fél éve az E.ON Hungária Zrt. elnök-vezérigazgatója. Egy húszéves vállalati karrier csúcsára érkezett.
Uszodából ki, pillantás a telefon applikációjára, séta az E.ON energiájával működő elektromos robogóhoz, a blinkee.cityhez, bukósisak föl, s irány a munkahely. E történet főszereplője, Kiss Attila, az E.ON Hungária elnök-vezérigazgatója. Fél éve tölti be ezt a posztot, de már 20 éve a cégnél van. A jelek szerint bevállalós típus. Különben biztosan nem pattant volna robogóra egy PR-akció kedvéért…. „Nem kellett engem erre hosszan kérni! Ez az én ötletem volt, én ostromoltam a kollégákat, hogy szeretném kipróbálni. S ha már így van, akkor készült is róla felvétel. PR lenne? Ha az, nem bánom. Tudatosan törekszem arra, hogy bár a beosztásom változott, én ugyanolyan ember maradjak, mint voltam… Nyitott, kíváncsi, sportot kedvelő ember.”
Először magyar a főnök
Nemcsak kedveli a sportot, de műveli is az E.ON Hungária Zrt. új főnöke. Triatlonozik. Ez egy összetett sport. Három sportágban kell bizonyítani, edzeni. Kell hozzá kitartás, elszántság, céltudatosság, erő. „Sokat tanulok sporttársaimtól, inspirál a teljesítmény. Fókuszáltság kérdése az eredmény, akárcsak a munkában. A kettő erősíti, kiegészíti egymást.”
Az E.ON Hungáriánál eddig külföldi első számú felsővezetők voltak, most először lett magyar. Sőt! Az igazgatóság minden tagja magyar. És közgazdász… Ez utóbbiról Kiss Attila csak annyit mond, nem ez a lényeg, hanem az, hogy a magyar vállalatcsoport 5400 munkatársa között bőven akad mérnök, informatikus, energetikus, de még társadalomkutató is. Vagyis sokszínű a csapat. Rajtuk múlik, hogyan teljesít a cég. Persze, az sem mellékes, hogy kik a vezetők. A német anyacéget – minden jel szerint – meggyőzte a magyar csapat eddigi teljesítménye. És Kiss Attila szakmai pályája elegendő biztosíték lehetett a vezérkar teljes „magyarosításához”. Bár idén lesz húsz éve, hogy a vállalatnál, illetve elődeinél dolgozik, de ahogy mondta, 4-5 évnél nem töltött el több időt egy funkcióban sem. Dolgozott a pénzügyi, az erőművi, az ügyfélszolgálati, a vállalatfejlesztési területen, vezetett kisebb-nagyobb osztályokat és cégeket, volt Németországban, a cégközpontban is. Vagyis, ha valaki, hát ő aztán ismeri a vállalatot. „Változatos 20 év van mögöttem. Egy vállalatcsoportnál, de mégis egészen más munkakörökben, új feladatokkal, állandó innovációban. Erősen lojális típus vagyok. Vannak értékek, amelyeket tisztelek, amelyekhez ragaszkodom. Ugyanígy vagyok az emberekkel. Szeretem, ha valaki teljesíteni akar, tanulni, fejlődni, képezni magát. Ez fontos egy korszerű, versenyképes vállalatnál.”
Mindent meghatároz a 4D
Ami a tanulást illeti, Kiss Attila ebben biztosan példát mutat. Három diplomája van, az egyik egy angol menedzsment diploma. Több mint 15 éve szerezte. Mintha már akkor készült volna a vezetői szerepre… „Egyszerűen szeretek érteni ahhoz, amit csinálok. Ha az ember vezető, akármilyen szinten, jó, ha menedzsmenttudással is rendelkezik. Ma is állandóan tanulok… Már nem iskolákban, hanem a kollégáktól. Ez a képzés felér egy újabb iskolával. A tanulást, a fejlődést a munkatársaimtól is elvárom. Az energiaipar most teljesen átalakul. Nagy tempóban, szinte naponta jönnek új megoldások. Hihetetlenül izgalmas az a változás! Elkezdődött a hagyományos piac lebontása, átalakulása, de még nem látjuk pontosan, mi lesz helyette. Csak a fő vonalakat. A múlt energiapiaca egy nagyon egyértelmű értéklánc mentén szerveződött: egy adott helyen megtermelték az energiát, majd azt egy átviteli, elosztó hálózaton keresztül eljuttatták az ügyfélhez. Ennyi. Egyszerű, áttekinthető volt a folyamat. Most viszont sok helyen, sokféle módon, sokféle energia termelődik. Terjed a 4D: a digitalizáció, decentralizáció, dekarbonizáció és demográfiai trendek ma már olyan varázsszavak, melyek mindent áthatnak, mindent meghatároznak. A jövő energiapiaca sokkal inkább decentralizált, lokális piac, ahol a rugalmasságnak, a digitális megoldásoknak – ha úgy tetszik, az ügyfélnek adott szabadságnak – nagyon nagy értéke van. Ez egy iteratív folyamat, ahol nekünk biztosítani kell az ellátást, maximálisan garantálni a biztonságot, a stabilitást, közben pedig folyamatosan kutatjuk, mit akar az ügyfél, s az új igényeket hogyan lehet a legjobban teljesíteni.”
A 4D elemeit kifejtve, Kiss Attila hangsúlyozza, hogy a digitális megoldások alkalmazása ma már nemcsak technikai, technológiai kérdés, hanem hatékonysági, versenyképességi feltétel is. És nemcsak az E.ON-nak. „Ha az energiaszolgáltatás modern és versenyképes, akkor az ország gazdasága is az. Ez ma már alapfeltétel. Ez nekünk nagy felelősség.” A decentralizáció az energiatermelés szétterjedését, szétaprózódását is jelenti, amihez a nagyok infrastruktúrával, kiegészítő szolgáltatással csatlakoznak, nélkülözhetetlen elemei e folyamatnak. A dekarbonizáció megvalósulására jó példa az E.ON támogatásával működő elektromos közösségi robogómegosztó rendszer, a blinkee.city, a cég más elektromobilitási termékei, amelyeket önkormányzatok és üzleti partnerek már használnak s az országszerte megtalálható elektromos autótöltők. A demográfiai trendeket a cégnél társadalomkutatók, szociológusok elemzik, jelezve, az energiaiparban, ellátásban az eddiginél sokkal nagyobb hangsúlyt kapnak az egyéni igények, elvárások. „Ahhoz, hogy az ügyfeleinket értsük és megértsük, a piacot lássuk, olyan ügyfélkutatásokra van szükség, amelyhez informatikai szakemberek, társadalomkutatók közreműködése elengedhetetlen. Az energetika és az egyéb szolgáltatások piaca között elmosódik a határ. Több, máshonnan jövő cég belekóstol az energetikába, mi belekóstolunk egy-két környező iparágba, vagyis mindenki tágítja a határait”.
„Ha van eredmény, van szabadság”
Mindezt hallva, már nem is meglepő, hogy az egyik szakmai konferencián, az energiapiac jövőjét elemezve, Kiss Attila felvett egy Hololens virtuális valóság szemüveget, azt példázva, hogy az energiaiparban ennek is nagy szerepe lesz. „Erre is mondhatnák, hogy PR-akció volt. De nem… A Hololens virtuális szemüveg már ott van a mindennapokban, ez egy olyan innováció, amit már használunk. De bemutathattam volna azokat a gépi látású eszközöket is, melyek munkaerőt váltanak kis, s nagy biztonsággal jelzik, ha például egy vezetéket cserélni kell, vagy valami meghibásodik. Elmesélhettem volna, hogyan működik a nagyon korszerű kisfeszültségű üzemirányítási rendszerünk, amire nagyon büszke vagyok. Ismertethettem volna azt a projektünket, mely az épületenergetikai megoldásokat köti össze a hálózati feszültségszint és hálózati stabilitás biztosításával. Ez hihetetlenül bonyolult és izgalmas számítástechnikai feladat, de kollégáim megoldották. Mindebből egyértelműen látszik, tényleg elmosódnak a határok az egyes ágazatok között, az energetika szerves része a digitalizáció. Ezért is szálltunk be például a blinkee városi elektromos robogórendszer megvalósításába. Illik az értékrendünkbe: a fenntartható fejlődés nálunk alapérték.”
Az energiahálózat a jövő idegrendszere – mondta ezen a konferencián az új E.ON-főnök. S bár túlzónak, már-már szakmai elvakultságnak tűnik e megállapítás, Kiss Attila azonban megingathatatlan. „Energia nélkül megáll az élet, leáll a működés. Az idegrendszer is hasonlóan központi szerepet játszik az emberi működésben. Korábban óriási lépés volt a tanyavillamosítás, érték volt az elektromos áram a házban, majd a gáz bevezetése, utána pedig az, hogy mindenkinek lehetett vonalas telefonja. Ma már természetes, hogy mindenhol ott van az energia. Ez óriási eredmény, és felelősség. Nekünk kell arról gondoskodni, hogy ez a természetes állapot stabilan megmaradjon. De nincs megállás. Ha az alap megvan, jönnek a kényelmi megoldások. Például sokan már a mobiltelefonjukról vezénylik a fűtést, okosmérőn nézik, mennyit is fogyaszt a hűtőgép. A digitalizáció és az energiaellátás összefonódott. Az ügyfeleknek ez már így természetes, hát akkor nekünk is az. Az emberek nem termékeket akarnak, hanem megoldásokat. Nem fénycsöveket akarnak, hanem világosságot, nem fűtőtestet, hanem meleget. Ezt kell nekünk megérteni, amikor a jövő energetikájáról beszélünk. Akkor leszünk igazán sikeresek, ha megoldásokat nyújtunk, személyre szabva.”
Mintha egy lelkes kis startup vezetője beszélne, s nem egy óriáscég vezére. Dinamikus, határozott, gyors, jele sincs a nagy vállalatok főnökeitől megszokott óvatos megfogalmazásnak…. Kiss Attilának határozott elképzelése van arról, milyen vállalatnak szeretné látni az E.ON Magyarországot. Egy fenntartható, szerethető, transzparens, korszerű, nagyon nyitott vállalatot képzel el. Olyat, ahol jó dolgozni, mert jók a célok, kellemes, inspiráló a munkahely, ahol nyitottan figyelik, mit hoz a jövő, s ennek milyen módon lehetnek alakítói. „Én imádok ide bejönni. Jó lenne, ha minden kollégám hasonlóan érezne.” Megvalósítható mindez egy nagyvállalatnál? Amelyik ráadásul multi, azaz az anyavállalattól induló direktívák végigsöpörnek az összes leányvállalaton, túl nagy mozgásteret nem hagyva a nemzeti innovációnak…. Kiss Attila rázza a fejét. „Az E.ON nem ilyen vállalat. Ha van eredmény, van szabadság.” Ő maximális bizalmat érez, így szárnyalhat a fantáziája, s ezzel talán változások sora indulhat el. „Soha nem próbáltak skatulyába szorítani ebben a vállalatcsoportban, azt gondolom, a jövőben is saját habitusomnak, egyéniségemnek megfelelően dolgozhatok, irányíthatok. A cégcsoport alapértékeihez lojális vagyok, azokat magaménak érzem. De azt is látom, nekünk itt a magyar mentalitást is őriznünk kell. Mi magyar vállalat vagyunk. Átérzem a felelősségem: 5400 magyar embernek kell szerethető, ígéretes munkahelyet biztosítani, átláthatóan, s velük magas szakmai színvonalú ellátást szervezni, fenntartani. Mivel felgyorsultak a folyamatok, nekünk is magasabb fokozatba kell kapcsolnunk. Ez megfelel az én szakmai sebességemnek, dinamizmusomnak, de oda kell figyelnem arra is, hogy ezzel mindenki lépést tudjon tartani. A tempónak különböző fokozatai vannak, mindig arra kell kapcsolni, amit éppen a piac megkíván. Olyan ez, mint egy hosszútávfutás. Száz métert mindenki képes sprintelni, de utána vissza kell állni egy normál tempóba, különben nem tudjuk végigfutni a távot. Ha jól osztjuk be az erőnket, sokra leszünk képesek. Ez is a fenntartható és szerethető munkahely fontos eleme. Mint ahogy az is, hogy mi a tudást, a képességet, a hozzáállást ismerjük el. Mindenkinek joga van jelezni, ha többet akar teljesíteni, mert jó erőben van, vagy éppen szeretne kicsit a vállalatnál hátrébb lépni, mert éppen a magánéletre, családra fókuszálna. A különböző élethelyzetekre speciális, egyéni megoldásaink vannak”.
A gyors bukás is lehet hasznos
És vajon milyen megoldásaik vannak a piacon szaporodó startup-versenytársakra? Mert igaz, hogy az E.ON nagy, tőkeerős, nemzetközi tudással rendelkező vállalat, ám ebből adódóan lassú lehet a reagálásban, nehézkes a fejlesztésben. „Ezek előítéletek” – legyint a vezérigazgató. „Az új termékek piaca pezsgő, versengő piac, ahol az is természetes, hogy különböző méretű cégek dolgoznak. Jó, hogy vannak kisebb cégek, melyek nagyon gyorsan, nagyon agilis módon, fantasztikus ötletekkel rukkolnak elő. Mi viszont szívesen fejlesztünk projektekben, szívesen csatlakozunk ilyen csapathoz. Nekünk is vannak olyan tulajdonságaink, képességeink, melyek a kicsikből hiányoznak. Ilyen a nemzetközi szaktudás, a nagy tapasztalat, a stabilitás. A kettő együtt csodákra lehet képes. Ez derült ki a blinkee-nél is, amely az ötlet megjelenésétől számítva két hónapon belül az utcán volt. Az elektromos robogórendszer tavaly indult, ma már több mint 15 ezer felhasználóval rendelkezik. Számos olyan projektünk van, ahol kisebb startupokkal dolgozunk együtt. Én ezt egy remek szimbiózisnak látom, ahol a közös munkába mindenki behoz valamit. Sok fiatal kollégámnak az ilyen kooperációk izgalmas önmegvalósítást, fejlődést tesznek lehetővé. De a szervezetünkben is akadnak olyan kisebb „zúgok”, amelyek elkülönített forrásokat kapnak, önálló feladatokra, ahol minden kreativitást kiélhetnek, kipróbálhatnak kollégáink. Azt hiszem, ez is fontos, különösen a fiataloknak, akik így stabil körülmények között alkothatnak. Hiszek a menedzserirodalom egyik alaptételében: bukjál gyorsan! Vagyis ha új terméked van, dobd gyorsan a piacra, hogy kiderüljön, működik, vagy sem. Ha nem, akkor gyorsan le kell szakadni róla, így minimalizálva a veszteséget.”.
Persze, senki nem a veszteség-minimalizálásban gondolkodik. Kiss Attila biztosan nem. Ő eredménycentrikus. Nyerni szeret, de mint mondja, nem minden áron. A cég alapértékeit – fenntartható fejlődés, transzparens működés, nyitott hozzáállás, szerethető munkahely – nem szabad megsérteni. Nagyon ambiciózus, de ez néha – vallja be – türelmetlenségnek látszik. Erre próbál odafigyelni. Meg arra is, hogy mindig legyen vele, mögötte egy csapat. „Mostanában kicsit magányosabbnak érzem magam. Ez lenne az új beosztás hozadéka? De ugyanakkor tudom, az igazgatósági kollégákra, és a mögöttünk lévő nagyobb csapatra is mindig számíthatok. Ez segít”.
Öt pontos megállapodás
A tárgyaló falán egy bekeretezett szöveg. Címe: Közös megállapodásunk, és öt pontos felsorolás… „Amikor kineveztek erre a pozícióra, két-három hétre rá kiálltam a vezetői csapat elé, és elmondtam, én milyen vállalatot szeretnék, s vázoltam a víziómat. Azt is mondtam, hogy ehhez olyan csapat kell, amely őszinte, nyitott, a közös célért hajlandó sokat tenni. A falon azok a főbb pontok olvashatók, amelyek fontosak ehhez. Ezt közösen hoztuk össze.” Az első pont „nem gondolkodom azon, hogy elmondhatom-e”. Vajon ez a vezérigazgató esetleges bírálatánál is tartható? „Miért ne? Én is tévedhetek, lehetnek rossz javaslataim. Az a lényeg, hogy ott, a teremben mindent őszintén megbeszéljünk, s utána megállapodjunk. Hiszek a vitában, a sok ember közös bölcsességében. A közös megállapodásokat azonban mindenkinek be kell tartania.”
A beszélgetés végén még szó esik a vízióról, a munka-magánélet egyensúlyáról, és arról, hogyan viseli az új vezérigazgató a nagy megterhelést. Mindenre nagyon egyszerű volt a válasz. „Hallott engem már valaki panaszkodni? Nem hiszem, az nem én lennék. Különösen ebben a pozíciómban nem. Most más a szerepem. Most én lelkesítek, ösztönzök. Szívesen teszem. Ha nehézség adódik, megoldom, megoldjuk. Nem szoktam feladni, küzdő típus vagyok, és nagyon optimista. Az életem sem bonyolult, három részből áll: család, munka, sport. Ezek összetartoznak. Számomra így kerek a világ” – hangzik a slusszpoén, és gyors lépéssel indul a következő tárgyalásra.
Kocsi Ilona
Életrajz:
Kiss Attila (45)
2018. június 1-től az E.ON Hungária Zrt. elnök-vezérigazgatója. 1999-ben csatlakozott az E.ON csoporthoz. Különböző területeken töltött be vezető pozíciókat itthon és Németországban egyaránt. Így például 2007 és 2008 között az E.ON Energie AG közép-kelet-európai eszközmanagement és regulációs vezetője, 2008 és 2009 között az E.ON Energie AG Magyarországért felelős ország-igazgatója volt. 2009-ben az E.ON Hungária Zrt. energia-kontrolling és optimalizációs igazgatója lett, 2011 és 2014 között az E.ON Ügyfélszolgálati Kft. ügyvezető igazgatója, 2015-től az E.ON Hungária Zrt. Igazgatóságának tagjává nevezték ki. Közgazdász, mérlegképes könyvelő, a harmadik diplomáját, menedzserismeretekből szerezte. Nős, két gyermeke van, aktívan sportol, ezen belül is a triatlon a kedvence.
Mit gondol Kiss Attila?
- a sikerről
A siker mindig a tegnap sikere. Ettől függetlenül tudni kell megünnepelni.
- a kudarcról
Érdemes sokat gondolkodni rajta! Talán többet is, mint a sikereken, mert sokat lehet tanulni belőle és ezáltal fejlődni.
- a barátságról
Igazán a nehéz helyzetben mutatkozik meg, vagy a nagyon jóban.
- az érzelemről
Az érzelem a szenvedélyesség előszobája. E tűz nélkül nincs hit és elköteleződés, azaz nincs alap a sikerhez. Az érzelem köt össze emberekkel is, akiknek köszönhetően többé válok.
- az értelemről
Számomra biztos alap a racionalitás, de el kell fogadnom, hogy nem tudok választ adni mindenre, de mindig megkísérlem.
- a robotokról
Izgalmasak, a készítésük és koncepciójuk inkább érdekel, mint maguk a kész robotok.
- a nyomtatott médiáról
Olyan „igazi”. Szívesen emlékszem az ólomtól megfestett ujjaimra a régi pénzügyi napilapok olvasgatásának idejéből.
- az internetről
A gondolat és a tett szabadságát szimbolizálja számomra.
- a múltról
Sokat olvasok történelmet, ez az egyik legkiválóbb tanulási lehetőség. Elvarázsol, titokzatos és néha félelmetes is.
- a jövőről?
Hiszek benne, hogy mi alakítjuk a jövőt, ezért felelősséggel tartozunk érte.
