Karrier – két rendszeren át
A boldog élethez hozzátartozik az értelmes, kihívásokkal teli munka is, amely szerencsés esetben biztosítja az anyagi feltételeket azokra a dolgokra, amelyekre vágyunk. Nekem ez összejött. Az egyetem után a Corvin Áruházban konfekció osztályvezető helyettesként kezdtem. A hangzatos cím azt jelentette, lehetőséget kaptam, hogy két év alatt a gyakorlatban is megtanulhassam a kereskedelem csínját-bínját. Sikerült. Az itt töltött hat év alapozta meg későbbi pályafutásomat. Utána 9 év következett a Skála Áruházaknál. Itt már a modern rendszerekkel ismerkedtem. Ez, és a nyugati országokból szerzett tapasztalat megváltoztatta a szemléletemet és a gondolkodásmódomat.
Gyorsan repültek az évek. Otthon is helyt kellett állni, mert jöttek a gyerekek. Családi segítség nélkül a karrier csak kimondott szó maradt volna. Bírtam energiával és még elvégeztem a szakmámban lehetséges iskolákat, újabb diplomákat szereztem. Hétvégi oktatás, esténként tanulás, majd a diplomamunka illetve a doktori írása következett sorban. Ma már szinte hihetetlennek tűnik az egész.
És akkor jött még a rendszerváltás. Egyik meghatározó élményem volt ezzel kapcsolatban, hogy az NDK-s ismerőseim megjelentek Budapesten, és mehettek tovább nyugatra. Így lett valósággá, hogy valami sorsfordító, komoly dolog történik.
Milyen lesz az élet ez után? A korábbi kiszámíthatóság, a sok-sok munka által kikövezett út hirtelen átváltozott. „Ne csak a körülmények, te is változz !” Ha valamikor, akkor ez a mondás nagyon igaz volt. Aki ezt megértette, megfogadta, jól járt. .
Én előnyös helyzetből indultam, beszéltem nyelveket. Jól ment az orosz és a német is, s önként elkezdtem tanulni angolul is. Jó döntés volt. A belkereskedelemben ritka kincs volt a nyelvtudás, a külkereskedelem vonzotta a nyelvet beszélőket.
Otthon ekkor még nem sok minden változott. Családi hétvégék, napi 10-12 órás munka, a kereskedelemben sokszor a hétvégén is. Megszoktuk, megszerettük. Egy autónk volt, amit a férjem vezetett. Ez is így volt jó. Én csak akkor tanultam meg autót vezetni, amikor egyik álmomban egy piros Mercedesszel keringtem a Clark Ádám tér körül. Ez igen! Ez a jövő – álmodoztam tovább –, ilyen élet kell nekem!
Minden álmom így váljon valóra! Az első nemzetközi cégnél megnyert pozíciómhoz egy automata Mercedes járt! Jó, nem piros volt, hanem
metal malachit zöld, de ez elhanyagolható apróság volt. Kezdtem tanulni a multis világot, mely nem is volt olyan könnyű. Korábban nagy szabadság fokkal végeztem a munkát. Sokszor spontán, saját tehetségem alapján. A multiknál ez másként van. Új fogalmakkal ismerkedtem meg, úgy, mint jövőkép, stratégia, alapelvek. Persze bennem is munkált a magyar virtus és öntudat, hogy én ezt enélkül is tudom, de nem volt mese, alkalmazkodni kellett az új feltételekhez. Ott ez volt a siker feltétele. A német munkakultúrából az anglo-holland tulajdonú cégnél szokásos gyakorlathoz igazodtam.
A kétezres évek eleje újabb változást hozott. Kipróbálhattam magam cégtulajdonosként is. Ez már 15 éve történt. Tudom, hogy a korábbi pozíciók, munkahelyek nélkül, nem tudtam volna vállalkozásomat sikerre vinni. Persze, a siker mögött vannak a kudarcok, csalódások, buktatók is, de ezek inkább erőt adtak a feladatok megoldásához.
Negyven év munkaviszony, sikeres vállalkozói karrier után is tanulok, fejlesztem magam és vállalkozásomat. Abbahagyni? Számomra ez nem alternatíva, ez egyet jelentene a leépüléssel. Azt jelentené, hogy megadom magam a korosodásnak. Új céljaink is vannak. Olyanok, amelyeket az én generációm is csak mostanában tanul: jótékonykodunk, adakozunk, másoknak önkéntes alapon segítünk. Ez a korábbi rendszerben ismeretlen volt. Figyelni egymásra, a másikra – ma már ez is életforma. Én már e szerint élek, dolgozom. Párommal – mint szinte mindenben – ebben is egyetértünk.
A két rendszeren átívelő sikeres karrier, sajnos nem olyan gyakori ebben a korosztályban, mint a fejlett országokban. A folytonosság nekik kedvez. A rendszerváltás sokak sikeresnek vélt karrierjét kettétörte. A váltáshoz ugyanis nagy akaraterő, változni akarás, és pozitív szemlélet kellett. Annak felismerése, hogy az új rendszerben új képességek, más tudás kell. Aki ez belátta és tanult, az nyert. És akár hatvan fölött is új célok felé haladhat.
