HR-esek, riadó! Jönnek a fedett nyomozók!

HR-esek riadó! Jönnek a fedett nyomozók!

Az amerikai vádalkura emlékeztető egyezség az ügyésszel, a nagy gazdasági bűnügyekben bírói szupertanácsok, bűncselekmény elkövetésére feljogosított fedett nyomozók és az üzleti titkok nagy kárt okozó kiszivárgásával fenyegető leplezett adatgyűjtések: sok egyéb mellett ezek jellemzik az új büntetőeljárási kódexet, amely július 1-től jelentősen megváltoztatja az üzleti élet résztvevőinek életét. Legalábbis azokét, akik károsultként vagy, ne adj isten, vádlottként kénytelenek a bűnügyi hatóságok elé járulni. Sztárügyvédek, ismert bűnügyi védők nyilatkoztak a BOOM-nak az olykor forradalminak ható jogi újdonságokról.

Az új büntetőeljárási kódex leglátványosabb és legnagyobb visszhangot keltő újítása az egyezség, amelyet a védelem és az ügyész a nyomozás során vagy akkor köthet meg, amikor az ügy a bíró elé került – mondják egybehangzóan a nyilatkozók.

Ez a vádalku nem az a vádalku

Bánáti János, aki a kodifikációs bizottság tagjaként részt vett a törvény előkészítésében, elmondta a BOOM-nak, hogy az egyezséget sokan az amerikai jogrendszerben működő vádalkuhoz hasonlítják, ám az lényegesen különbözik attól, ami július 1-től Magyarországon hatályba lép.

“Csak emlékeztet rá, de nem ugyanaz” – mondta a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke a rövidesen bevezetendő egyezségről. Bánáti hangsúlyozta, hogy az amerikai rendszerben – magyar terminológiával élve – megállapodást lehet kötni, hogy például az előre megfontolt emberölés helyett – minthogy annak bizonyítása nehézségekbe ütközik – az ügyész erős felindulásból elkövetett emberölésre változtassa a vád minősítését. Ezt a nyáron hatályba lépő egyezség intézménye Magyarországon nem teszi lehetővé.

“Nem lehet megállapodni a tényállásról, tehát hogy miként követte el a bűncselekményt, és a bűncselekmény minősítéséről, hogy előre megfontoltan vagy felindulásból ölt meg valakit. Egyedül arról lehet egyezség, hogy a beismerő vallomásért cserébe milyen büntetést kapjon a gyanúsított/vádlott.”

Bánátinak nincsenek illúziói arról, hogy a büntetésről való alkudozás lehetősége felkavarja majd a közvélemény egyes tagjainak kedélyét. Szerinte “addig drukkolnak a vádlott vagy a gyanúsított terhére, amíg a családban vagy az ismerősi körben nem kerül valaki hasonló helyzetbe”. Különösen a gazdasági ügyekben nagyon könnyen belecsúszhat egy ilyen eljárásba például az egyik családtag, és akkor hirtelen megváltozhat a helyzet megítélése, és fontossá válnak a garanciális elemek és az alku lehetősége.

A számla zárolása cégeket, egzisztenciákat tehet tönkre

Bánáti emlékeztetett arra, hogy a gazdasági élet résztvevői, az üzletemberek, a vállalkozók két, egymással ellentétes pozícióban találhatják szembe magukat a büntetőeljárást lefolytató hatóságokkal, bíróságokkal: ez a sértett, illetve a terhelt (vádlott/gyanúsított/elítélt) pozíciója. Bánáti szerint a gazdasági élet résztvevőinek speciális a helyzete ebben a jogi környezetben.

Általában az elmondható, hogy a legsúlyosabb kényszerintézkedést, a nevében július 1. után letartóztatásra leegyszerűsödő, korábbi előzetes letartóztatást tényleg csak a legvégső esetben alkalmazzák a gyanúsítottakkal szemben. Ám a gazdasági bűncselekmények, mint például a költségvetési csalás miatt indult ügyekben egy másik kényszerintézkedésnek, a zár alá vételnek messzemenő és drámai következményei lehetnek. Egy cég számlájának zárolása, befagyasztása az egész céget gyorsan tönkre teheti, és súlyos, olykor helyrehozhatatlan károkat okozhat a cég vezetőinek, a családtagoknak, az alkalmazottaknak és a beszállítóknak. Ezért is fontos, hogy az intézkedések elrendelői tisztában legyenek a következményekkel.

Az új eljárási kódex fontos újítása, hogy a törvényszékeken három bíró tárgyalja majd a kiemelt bűncselekményeket, az egyiküknek a gazdasági kollégium tagjának kell lennie – tehát speciális, például gazdasági, pénzügyi vagy bankjogi szakismeretekkel rendelkezik.

Gazdasági szupertestületek a bíróságokon

Ez a különleges hatásköri szabály önmagában nem gyorsítja meg a nagy terjedelmű és speciális szakértelmet igénylő ügyek tárgyalását, noha Bánáti hallott arról, hogy bizonyos bíróságokon az ugyancsak az amerikai bíróságokon látható úgynevezett folyamatos tárgyalások kitűzésére készülnek. Ez nem jelenti azt, mint a filmekben lehet látni, hogy az esküdteket addig összezárják, amíg be nem fejezik az ügy tárgyalását, de létezik olyan elképzelés, amely szerint ezeket a monstre ügyeket például hat, egymás után következő napra tűzik ki. A bírák elvonása a gazdasági kollégiumokból munkaszervezési feszültségeket okozhat, ezért merült fel a folyamatos tárgyalás praktikusnak és takarékosnak látszó megoldása.

Ha valami felgyorsítja a sok vádlottas, bonyolult ügyekben az ügyek elbírálását, az egy eddig tabunak számító eljárásjogi alapelv “megsértése”, egy valóságos jogi szentségtörés: az új kódex elveti azt a követelményt, hogy a tárgyaláson mindig minden vádlottnak jelen kell lennie, és a tárgyalás csak ebben az esetben tartható meg. A jogalkotó eddig a legfontosabb követelményként fogalmazta meg a vádlott mindenkori jelenlétét.

Bánáti emlékeztetett arra, hogy ez a szabály akkor is érvényesül a még hatályban lévő törvényi rendelkezés alapján, ha az egyik vádlottra az egész ügy egy kicsiny része vonatkozik. Ennek ellenére távollétében a tárgyalást csak kivételes esetekben lehet megtartani, de a bíróságok ennek lehetővé tételétől húzódoznak, tartva az ítélet hatályon kívül helyezésétől. Az ügyvéd elmondta, hogy védői feladatot lát el egy tizenöt vádlottas ügyben, ahol éppen a gyakori távolmaradások miatti tárgyalás-halasztások miatt már a századik tárgyalási napnál járnak.

Egy szentségtörő újítás

A helyzet most változik, a törvény a vádlottra bízza, hogy jelen kíván-e lenni a teljes tárgyalási szakaszban.

“Ha úgy dönt a vádlott, hogy nem, akkor ezután nem fogják idézni, nem bíbelődnek vele” – jegyezte meg a jogi szakember. Ez a szabály minden ügy minden vádlottjára vonatkozik, de Bánáti szerint az üzleti élet szereplői esetében azzal a kedvező következménnyel is jár, hogy például az adott gazdasági társaság vezetőjének a hosszadalmas tárgyalások miatt nem kell kivonnia magát a cége irányításából.

Ha a vállalkozó, az üzletember a gazdasági bűncselekmény miatt indult eljárás sértettje, károsultja, akkor az ő érdekeit is szolgálja, hogy a gyanúsított/vádlott mielőbb megegyezzen az ügyésszel. Az egyezség nem csupán az eljárást gyorsítja meg, hanem azt is, hogy a megállapodás keretében annak szükséges feltételeként a gyanúsított/vádlott gyorsan megtérítse a sértett teljes vagy részbeni kárát. Egy másik, azonban már kevésbé hatékony megoldás, hogy a sértett, a károsult a büntetőeljárásban kíséreljen meg döntést kicsikarni a bíróságtól az itt érvényesített kárigényéről. A törvény főszabályként azt írja elő, hogy ahol lehet, ott elbírálja a büntető bíróság az úgynevezett polgári jogi igényt – mondta Bánáti János. Bonyolult esetekben azonban a büntető jogszabályok alkalmazására szakosodott bíróságok nem tudnak eleget tenni ennek a követelménynek.

Kiszivároghatnak az üzleti titkok

“Nem merem azt mondani, hogy az üzleti titkok vonatkozásában kedvező lenne a helyzet” - mondta az országos ügyvédi kamara elnöke, amikor arról kérdeztük, hogy az új törvényben sikerült-e tisztázni az üzleti titkok és az eljárási nyilvánosság közötti konfliktus problémáját.
A probléma forrása Bánáti szerint az, hogy sok kényes, érzékeny vagy bizalmas adat, információ kerülhet nyilvánosságra a büntetőeljárásban, és ezt az érintettek szeretnék mindenképp elkerülni. Ezek lehetnek személyes adatok, de ami az üzleti életet a leginkább érintheti, az az üzleti titok problémája.

“A nyilvános igazságszolgáltatás oltárán olykor be kell áldozni bizonyos érdekeket: a személyes adatok esetében nagyon szűk körben – például a szexuális bűncselekmények esetében – van helye annak, hogy sikerrel zárt tárgyalás kérjenek. Az üzleti titkok esetében ez a kör még szűkebb.”
Így változatlan marad a szabályozás, és például az üzleti titok vonatkozásában a tanú nem tagadhatja meg a vallomástételt. A főszabályként nyilvánosan megtartott tárgyaláson így korlátozás nélkül elhangozhatnak egy adott cég legféltettebb titkai.

“A helyzet szinte megoldhatatlan”

Az új büntetőeljárási törvény elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó rendelkezései már január 1-től hatályba léptek. Mindez Bánáti szerint az olykor – főleg a gazdasági ügyekre jellemző – több tízezer oldalas nyomozati anyag megkettőzését jelent, a törvény ugyanis előírja, hogy ezeket a jelentéseket, jegyzőkönyveket, eredetileg papír alapon rendelkezésre álló okiratokat elektronikus úton el kell juttatni a védelemnek. Gyakorlatilag minden iratot így meg kell kettőzni: Bánáti szerint ez a próbaüzem nélküli, elhamarkodott döntés eddig is súlyos gondok okozójává vált, és ez július 1. után csak fokozódni fog. “A kialakult helyzet szinte megoldhatatlan” – mondta az ügyvéd.

A büntetőeljárási törvény tervezetének megalkotása során a jelentős viták egyike az úgynevezett leplezett eszközök, vagyis a titkos információgyűjtés szerepéről alakult ki. A kamarai elnök nem vitatja az efféle eszközök fontosságát és jelentőségét a bűncselekmények felderítésében. Ugyanakkor ezen eszközök használatát immár “határtalannak” lehet nevezni.

A titkos adatgyűjtési eszközök úgynevezett célhoz kötöttségi problémáját és az új szabályozást egy egyszerű példával lehet szemléltetni. Egy cég vezető tisztviselője ellen azért vetnek be titkosszolgálati eszközöket, mert felmerült a gyanú, hogy idegen ország javára kémkedik. A bevetendő titkosszolgálati eszköz alkalmazásához (lehallgatás, titkos házkutatás stb.) pontosan meg kellett jelölni, hogy miért kell bevetni a titkos eszközt. A jelenleg még hatályos törvény szerint ha a megfigyelés során más bűncselekmény, például vagy adócsalás vagy pénzmosás gyanújáról szerez tudomást a bűnüldöző szerv, akkor ezen információk miatt nem indíthattak a megfigyelt vagy a vele kapcsolatban álló személyek ellen eljárást: ez az úgynevezett célhoz kötöttségi elv. A július 1-től hatályba lévő kódex azonban már nem tartja teljesen érvényben ezt az elvet, így adócsalás, pénzmosás vagy más bűncselekmény miatt az eljárás megindítható a példában szereplő cégvezető vagy az ő révén megfigyelt, vele kapcsolatban álló személyek ellen.

Bajba kerülhetünk, ha bizalmas üzleti partnereinket megfigyelik

“Az új szabályozás rendkívüli módon oldott a célhoz kötöttségi elven” – fogalmaz visszafogottan Bánáti.

Az elmúlt évtizedek trendjének megfelelő változás az úgynevezett fedett nyomozók szerepének beemelése a kódexbe, ezek közül is a legattraktívabb rendelkezés szerint a törvény lehetővé teszi, hogy a fedett nyomozó bűncselekményt kövessen el és büntetlen maradjon. A rövidesen hatályba lépő szabályozás szerint nem büntethető a fedett nyomozó az alkalmazása során elkövetett olyan bűncselekmény miatt, amelynek az elkövetése az alkalmazása során a törvényben meghatározott érdekből szükséges volt, és amely esetében a fedett nyomozó alkalmazásával elérni kívánt bűnüldözési érdek jelentősebb, mint a fedett nyomozó büntetőjogi felelősségre vonásához fűződő érdek.

Az ilyen rendelkezések óhatatlanul korlátozzák a szabadságjogokat. Bánáti szerint ennek nem belpolitikai okai vannak: a terrorizmus és a pénzmosás elleni küzdelemben alkalmazható mind keményebb és szabadságkorlátozó eszközök elterjedése világjelenség, nemzetközi tendencia.

A kereskedelmi vagy szolgáltató cégek vezetőinek így fel kell készülniük arra, hogy a leplezett eszközökkel adatokat gyűjtő bűnfelderítő szervek úgynevezett álvásárlókat küldenek az üzletükbe. Ahogy a HR-eseknek abból a szempontból is mérlegelniük kell egy-egy, állásra jelentkező felvételét, hogy ő nem az egyik titkosszolgálat vagy felderítő szerv fedett nyomozója-e valójában.

A sok és meglehetősen forradalmi újítás ellenére Bánáti János felhívta a figyelmet egy olyan jogintézményre, amely a várakozások ellenére nem vert gyökeret Magyarországon: ez a pótmagánvád. A nem túl elterjedt eljárási forma lényegét az ügyvéd egy példával mutatta be. Egy cégvezető úgy gondolja, hogy az egyik szállító vagy az egyik alkalmazott becsapta, és ezért kára keletkezett. Büntetőeljárást kezdeményez, de az ügyészség nem indítja meg azt. A törvény ilyenkor teszi lehetővé, hogy a sértett, vagyis az említett cégvezető a büntető bíróság előtt az ügyész helyett a vádat képviselje.

Bánáti elárulta, hogy az 1998-as büntetőeljárási törvénnyel hatályba lépett pótmagánvád bevezetésétől meglehetősen ódzkodott. Abból indult ki, hogy a gazdasági élet részt vevői a polgári jogi vitáikat átterelik a büntetőbíróságra, ahol az eljárás jellegéből fakadóan költséget tudnak megtakarítani (nem kell illetéket fizetni a pótmagánvádas eljárás kezdeményezéséért), másrészt az ilyen ügyben az ügyész helyét átvevő pótmagánvádló szerepe sokkal hangsúlyosabb, mint egy hétköznapi polgári peres eljárásban a felperesé. Az ügyvéd aggodalma azonban nem igazolódott be: a gazdasági élet szereplői és jogi képviselőik nem éltek vissza ezzel a lehetőséggel, a polgári jogi vitákat polgári bíróság elé vitték.
Kis Zoltán

Szikinger István: gondok lehetnek a fizetési műveletek megfigyelésével

Szikinger István fontosnak tartja, hogy az eljárásban nagyobb szerepe lesz a terheltnek, így a védelemnek is. Példaképpen említhető a bűnösség és a következmények tekintetében köthető egyezség. Szerinte előrelépés az is, hogy a nyomozás iratait már a gyanúsítás közlésekor meg lehet ismerni. A titkos eszközök használata több garanciához (például: konkrét határidőkhöz) kötött.

Az egyik legismertebb hazai ügyvéd szerint, aki alkotmányjogászként is ismertté tette nevét, és aki azután tért vissza az ügyvédi pályára, hogy lőfegyverrel visszaélés miatt felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték 2007-ben, a gazdasági és üzleti élet szereplői számára lényeges, hogy olyan leplezett eszközöket és módszereket használnak, amelyek szükségképpen érintik a terhelti körön kívüli személyeket is. Ilyen például a fizetési műveletek megfigyelése. “Ha nem is tételezzük fel az eljáró szervekről a visszaélés-szerű joggyakorlást, a keletkezett adatok minden garancia ellenére olyan célok szolgálatába is állíthatók, amelyek a tisztességes gazdasági szereplők kiszolgáltatottságát fokozzák (eddig is volt rá példa – bár inkább a polgári eljárásban –, hogy csak azért kezdeményeztek ügyeket egyesek, hogy bizonyos adatokat legálisan megismerhessenek, például a piaci versenytársról).”

Jován László: A vállalkozót tönkre teheti, ha állandóan a bíróságra kell járnia

A volt rendőr Jován László szerint, aki a Marinko Magda-ügyben, a Kulcsár-ügyben, majd Tocsik Márta védőjeként tűnt fel, és azóta is rendre felbukkan a legnagyobb port felvert ügyekben, az új törvény igyekszik egyszerűsíteni a büntetőeljárást, amelynek része a vád és a védelem közötti konszenzus lehetősége. A törvény egyik kimondott és rögzített célja a letartóztatások időtartamának csökkentése és a letartóztatások kiváltása enyhébb kényszerintézkedéssel. “Az ügyvédi hivatásrendben megoszlanak a vélemények a törvény gyakorlati alkalmazását illetően” – jegyezte meg Jován.
Az új törvény vállalkozókat érintő legfontosabb rendelkezése, hogy alanyi jogon – tehát nem a mai gyakorlat szerinti kérelemre – maradhat távol a terhelt a büntetőeljárás bírósági szakaszától. “Az eddigi tapasztalatom szerint különösen gazdasági ügyekben, amelyek a leghosszabb időtartamú és terjedelmű ügyek a terheltekre (vállalkozókra) igen nagy terhet jelentett adott esetben éveken keresztül havi rendszerességgel a bírósági tárgyaláson. Ezt külön büntetésként is értékelték ügyfeleim. Csak példaként említem meg, hogy egy-egy nagyobb gazdasági büntetőügyben nem volt ritka a 100-150 tárgyalási nap, ami önmagában 3-5 hónap távollét a munkától. Ezt az új törvény egyértelműen rendezi. A vállalkozókat érintő másik fontos újdonság a már említett konszenzus lehetősége a vád és a védelem között. Erre eddig törvényesen nem volt lehetőség. Szintén csak példaként jegyzem meg, hogy adott esetben a vád és a védelem közötti egyezséggel (a kár megtérítésével, jóvátétellel) szabadságvesztés büntetés nélkül is elbírálható egy-egy gazdasági ügy.

Magyar György az előkészítő ülés jelentőségét méltatja

Az Ambrus “Viszkis” Attila védőügyvédeként ismertté vált, azóta a legnagyobb ügyekben jogi képviselőként vagy védőügyvédként résztvevő, de talán a legnagyobb sikerét a Balla Irma megölésének ügyében elért Magyar György egy pergazdaságossági szempontból rendkívül fontos új intézményre hívta fel a figyelmet: ez az úgynevezett előkészítő ülés. Magyar szerint az előkészítő ülés révén a bizonyítás lefolytatása valóban tervezhető lesz, és érdemi korlátjává válhat az időhúzásra alkalmas perbeli cselekményeknek. A beismerő vallomás jelentőségének növekedését jelzi, hogy az előkészítő ülésen az ügyész megjelöli a vádat alátámasztó bizonyítási eszközeit és indítványt tehet a büntetés vagy intézkedés mértékére, illetve tartamára is arra az esetre, ha a terhelt az előkészítő ülésen a bűncselekmény elkövetését beismeri. Ezt követően a bíróság a vádlottat kihallgatja. A törvényben meghatározott feltételek fennállásának esetén a bíróság a vádlott bűnösséget beismerő nyilatkozatát végzésével elfogadja. E végzés ellen nincs helye fellebbezésnek. A bíróság az ítéletét az előkészítő ülésen is meghozhatja. A bíróság a vádlott nyilatkozata alapján és az ügyész észrevételének meghallgatása után a tárgyalást nyomban kitűzheti, és ha megtartásának nincs akadálya, azt nyomban megtarthatja – emlékeztetett az új törvény rendelkezéseire a neves ügyvéd.

Kis Zoltán képe

Kérjük, mondja el a véleményét