Herdon István: Kisebbségből is jó üzlet a Debrecen Airport

Herdon István: Kisebbségből is jó üzlet a Debrecen Airport

A Xanga cégcsoport a következő öt évben visszatér a kályhához, vagyis az ipari, és logisztikai park fejlesztéseire koncentrál. A Debrecen Airport utasforgalma ugyanis olyan ütemben nő, hogy a kiszolgáláshoz szükséges beruházások meghaladják anyagi kereteiket. Ezért a többségi tulajdonrészt egy forintért átadják a debreceni önkormányzatnak, csupán 25+1 százalékot őriznek meg belőle. Az ingatlanfejlesztésben viszont offenzívába lendülnek – ígéri Herdon István, a Xanga-cégcsoport tulajdonos vezetője.

A Debrecennel kapcsolatos üzleti híreket hónapok óta a BMW betelepülése, és ennek várható következményei uralják. Az ingatlanárak felfelé kúsznak, a városban telephelyet, irodát kereső cégek száma növekszik, mindenki azt latolgatja, hogyan fogja megváltoztatni az alföldi város életét a megamulti megjelenése. Herdon István, a Xanga-csoport tulajdonos-vezetője úgy látja: a város soha nem látott fellendülés küszöbén áll, jogos a felfokozott várakozás, ám még ilyenkor sem árt a józanság. „Minket sem hagy hidegen e fejlemény, bár a BMW ingatlanszükségletét természetesen nem a Xanga fogja kielégíteni. Nekünk ez túl nagy falat. Megjelenéséből persze, minden bizonnyal mi is profitálunk, hiszen a BMW-betelepülés mellékhatásaként autóipari alvállalkozók és egyéb ipari és logisztikai cégek további idetelepülése várható. A tőke regionális központként is felfedezte Debrecent. A következő öt évben azokban a cégekben látjuk a jövőnket, akik itt akarnak telephelyet, gyárat, logisztikai központot kialakítani, akár BMW-beszállítók,akár nem. Rájuk számítva kezdünk jelentős ipari infrastruktúra-fejlesztésbe.”

Bőven van hely

Ez fizikailag nem jelenthet gondot, hiszen saját tulajdonú ipari- technológiai parkjukban több tucat hektárnyi fejleszthető területtel rendelkeznek. A Debrecen nyugati szélén elhelyezkedő Határ úti Ipari park ugyan már lakott, ott található például a Richter fejlesztési központja, a városi buszokat szolgáltató Inter Tan-Ker Zrt. telephelye, a National Instruments, vagy éppen az FAG monumentális méretű gyártelepe. „A mi tudományos technológiai parkunk specialitása, hogy két helyszínnel rendelkezik, ebben egyedülálló Magyarországon. A 135 hektáros Határ úti területen 105 hektár már fejlesztett, de van még 30 hektár üres terület. Ezen mintegy 150 ezer négyzetméter ipari csarnok építhető, ami brutális méret. A reptéren eddig elsősorban logisztikát fejlesztettünk, és a továbbiakban is olyan fejlesztések várhatóak, amelyek a reptéri környezetből kialakuló üzleti tevékenységhez illeszkednek. Emellett természetesen, az idetelepülő cégeknek kínálunk egyéb, logisztikával ellátott helyszínt is.”

Kisebbségben sem rossz

A nagy tervek megvalósításhoz nem kevés energia és tőke szabadul fel a közeljövőben, hiszen a debreceni repülő teret üzemeltető cégben év végéig többségi tulajdonosból 25+1 százalékos kisebbségi tulajdonos lesz a Xanga. Herdon István repülés melletti elkötelezettségét ismerve a lépés kissé meglepőnek tűnhet. Ő azt állítja, koránt sem az. „Az elmúlt hat év fejlődése olyan volumenű forrásigényt generált, aminek kielégítése meghaladja cégünk lehetőségeit. Idén az idetelepített egyetlen bázisgéppel elérjük a 360 ezres utas számot. Jövőre, a második bázisgép megérkezésével ez nagyjából megduplázódik. Ennek lebonyolításához óriási fejlesztés kell, további szakmai segítséget kell bevonni. Egy ilyen nemzetközi reptér igényeivel mi már nem tudunk lépést tartani, hiszen éves szinten eddig is mintegy kétszázmillió veszteséget termelt a reptér-üzemeltető cég. Tavaly ősszel leültünk Papp Lászlóval, Debrecen polgármesterével és áttekintettük a szükséges lépéseket. Azt javasoltam, hogy a rövid időn belül szükségessé váló fejlesztéseket konzorciumi formában valósítsuk meg. Mi egyet hátrébb lépünk, vagyis év végére kisebbségi tulajdonosok leszünk a reptér-üzemeltető cégben, az önkormányzat pedig többségi tulajdonosként belép. Ez előremutató konstrukció lehet, hiszen az önkormányzatnak – melynek szakemberei már most is segítenek – más léptékű területfejlesztési, eszközfejlesztési lehetőségei vannak, mint nekünk. Az önkormányzat többségbe kerülésével ugyanis olyan csatornák is megnyílnak, amelyek egyébként nem. Mi most is elkötelezettek vagyunk a reptér irányában, annyira, hogy ha kell, félre is állunk. Tulajdoni hányadunk nagyobbik részét egy forintos jelképes áron engedjük át az önkormányzatnak. Reméljük, hogy az új tulajdonosi konstrukciónak köszönhetően rövid időn belül sikerül az üzleti tervünknek megfelelően egymillió feletti utas számot elérni, és a Debrecen Airport pedig három éven belül, egy nagy forgalmú, nemzetközileg is regisztrált, jelentős járatszámmal, rendelkező repülőtér lesz, ahol kisebbségi tulajdonosnak lenni sem utolsó dolog.”

Nagyobb forgalomra vár a cargo-bázis

A repülőtér nemcsak a portfólióban most kissé hátrébb szoruló személyszállítás szempontjából izgalmas terület a Xangának. Ott van ugyanis az a 27 ezer négyzetméteres multimodális logisztikai központja, ami a vasúti és közúti összeköttetés, konténer terminál mellett egy komplett cargo bázissal is rendelkezik. „A multimodális központ rendelkezik tengeri kapcsolattal, ami nagyon fontos, hiszen a világon gyártásba kerülő alapanyagok 95 százaléka megfordul a tengeren. Ez tehát már adott, a cargo központot viszont, bár folyamatosan dolgozunk rajta, egyelőre nem sikerült bekacsolnunk a nemzetközi szállítmányozási útvonalakba. Ad hoc cargok – ha úgy tetszik, cargo charterek – persze, már vannak, számuk növekszik.”
A cargo-forgalom viszontagságairól szólva a személyszállítás tapasztalatait idézi fel a cégvezető. „A cargo igen jövedelmező, de nagyon kockázatos üzlet, kevés cég végzi. Ahhoz, hogy egy cargo társaság Debrecenbe jöjjön, és itt bázisgépet üzemeltessen, rendszeres járatokat indítson, megfelelő árualap kell. Olyan, ami igényli is és ki is bírja a légi szállítás magas költségeit. Személyszállításhoz van megfelelő számú fizetőképes utas Debrecen 100 kilométeres körzetében. Az áruszállításon még dolgozni kell. De nagyon valószínű, hogy egy olyan piacelemzés, ami arról szól, hogy a már itt lévő több tucat magas hozzáadott értékkel bíró terméket előállító cég mellé évről évre növekvő számban érkeznek újak, meggyőzi majd a logisztikai piacot uraló nagy nemzetközi cargo cégeket is arról, hogy érdemes velünk leszerződni. Ehhez az alacsony költségű helyszín a repülőtéren már teljes mértékben adott. A BMW Debrecenbe települése gyorsítani fogja e piac kialakulását is. A betelepülő, magas hozzáadott értékű árut előállító cégek is gyorsítják ezt a folyamatot, és egyszer majd az olyan nagy cégek logisztikusai, mint az NI, vagy a TEVA, is igényelni fogják a Debrecenből induló cargo-szolgáltatást. Úgy gondolom, joggal bízzunk abban, hogy a világ jelentős repülőtereit átszövő cargo háló egy pontját rövidesen sikerül kihúznunk Debrecenbe is.”

Egy sokkoló program

Herdon István mindig előre gondolkodott, és mindig nagyban, mindig jó szemmel vette észre a jövő üzleti lehetőségeit. Izgatják a modern technológiák. Néhány éve részt vett a Singularity University egyik cégvezetői programján az Egyesült Államokban. „Itt alapos áttekintést kaptam arról, milyen technológiai fejlődés megy végbe a világban. Ezek az információk szinte sokkoltak, teljesen megváltoztatták a gondolkodásomat. A program ugyanis azt a gondolkodásmódot segített elsajátítani, amivel az ember megérti, felméri, hogyan kell kezelni a technológiai fejlődést, és segít felismerni, milyen iparágakban lesz nagy üzleti lehetőség a közeljövőben. Mindaz, amit a Singularity University ezen programján kaptam, átírta jövőképemet, megértettem, mennyire felértékelődtek azok a fiatalok, akiknek startup elképzeléseik vannak.”
Az idők szavának megértését persze, nemcsak a Singularity University programját követő szemléletváltás segítette, hanem az innovatív ötleteikből üzleti sikert kovácsolni akaró fiatalok is, akik nagy számban jelentkeztek a Xangánál támogatás, kockázati tőke szerzése reményében. „ Támogattuk a Team Academy-t is és amikor ennek híre elterjedt, egyre többen jöttek a startup ötleteikkel hozzánk. Láttunk benne fantáziát, ezért úgy döntöttünk, hogy részt veszünk ezen üzlet fejlesztésében. Beszálltunk az Enterprise Hungary Invest Startup Inkubatorba, mert ott áll rendelkezésre az a csapat, amelyik tudja fogadni a startup ötleteket, tud tanácsot adni az üzleti terv elkészítésében és abban, hogyan validálják magukat. Ha ez megtörtént, abban is tud segíteni, hogyan jussanak forráshoz. Ez a szervezet, a mi kockázati tőkénkkel is, öttől hatvan millió forintig fektet be startupokba. Most abban gondolkodunk, hogy co-finanszírozásban más inkubátorokkal is együttműködjünk. Olyanokkal, mint a Hiventures, vagy a Széchenyi Tőkealap. Az EH Invest-et (Enterprise Hungary Invest Inkubatort) a növekedésnek megfelelően átalakítottuk, ami most már Startup Campus Invest néven fut, és szintén inkubátor, startupoknak kockázati tőke kihelyezésével foglalkozik, de bővítette tevékenységét.”
A Xanga azonban nem állt meg a tőkekihelyezésnél, bekapcsolódott startup ökoszisztéma fejlesztésébe is. Debrecen egyik frekventált belvárosi utcájában coworking irodát alakítottak ki Xponantial Coworking Office néven a startupok fogadására. A startup vállalkozásokról hallható nagyon szélsőséges vélemények kapcsán – amelyek egy része szerint egy jó ötlet mindenképpen nyerő lesz, más része szerint viszont szerencsejáték az egész, nullához tendál az esélye annak, hogy egy fiatal csapat ötletéből nemzetközi piacon versenyképes termék legyen –, Herdon István egykori bankoshoz illően konzervatív állásponton van. „Egy startup befutása nem szerencse, hanem kockázatelemzés, kiválasztás kérdése. A körülöttem lévő startup cégek nagyon keményen dolgoznak, komolyan veszik azt, amit csinálnak, és ennek meg is van az eredménye. A mi coworking irodánkban 25-30 vállalkozás tartja el magát nemzetközi megrendelésekből úgy, hogy emellett folyamatosan újabb és újabb kreatív ötleteket fejlesztenek termékké. Amikor reggel nyolckor az iroda kinyit, egy-két tucat fiatal már ott tolong az ajtóban, várva, hogy mielőbb munkához kezdhessen. Este nyolckor pedig, úgy kell szólni, hogy fejezzék be a napi tennivalóikat, mert zárunk. Ez azt jelenti, hogy érdekes, felelősségteljes munkájuk van, ami miatt időben be kell jönniük, s amit határidőre meg kell csinálniuk. Mindehhez persze, hozzájárul, hogy az általunk kialakított ökoszisztéma messze átlag feletti, jól érzik benne magukat a fiatalok, élvezik az ott töltött időt. A város jövője szempontjából is fontos mindaz, amit ebben a coworking irodában kapnak, hiszen az itteni fiatalokból kerülnek ki 10-20 év múlva azok a vezető üzletemberek, akik a helyi adó jórészét kitermelik, befizetik. Ebben a folyamatban érdemes benne lennünk.”

Coworking, Philadelphiában is

A Xanga maga is gondolkodik nemzetközi, tengeren túli piacokban. Több amerikai cég települt már be az Ipari Parkba, az együttműködés fejlesztése érdekében ők pedig az Egyesült Államokban vetették meg lábukat. „Három évvel ezelőtt hívtak meg bennünket egy amerikai befektetői konferenciára a Select USA program keretében, amin keresztül jelentős támogatást kapunk az ottani befektetéseinkhez. A nyitó konferencián részt vett Obama akkori elnök is, jelezve, ez fontos program. Az ottani üzlet is a startup ökoszisztéma kialakításához, coworking office létrehozásához, működtetéséhez kötődik. Philadelphia belvárosában hoztunk létre egy irodát, képviseletet. Azokat a startupokat várjuk oda, amelyek a tengeren túli piacon coworking rendszerben kívánnak megjelenni. A philadelphiai iroda azt jelenti, hogy a startupok nemzetközi piacra jutásának elősegítésére nemcsak virtuálisan, hanem valóságosan is berendezkedtünk. Az USA-ban ugyanis csak úgy lehet sikeresen eladni, ha legalább egy-két szakember a helyszínen van.”
A Xanga jövőképében a startup ökoszisztéma fejlesztése és a tudományos-technológiai parkban tervezett fejlesztések összekapcsolódnak. „Miközben a startupokat támogatjuk, azt is tanuljuk, milyen infrastrukturális elemek kellenek ahhoz, hogy a jövő technológiája, gyárai be tudjanak települni. Ezek ugyanis néhány év múlva funkcionálisan össze fognak állni, és egy gyártást igénylő startup-ötlet akár Debrecenben is megvalósulhat, ám egy robotokkal felszerelt gyár egészen más infrastruktúrát igényel, mint egy kézimunka igényes gyártóüzem. A Határ úti ipari parkban részben felkészültünk erre, ugyanis teljeskörű infrastruktúrát építettünk ki, ami alkalmas a magas technológiájú robotokkal történő gyártás kiszolgálására is. De nagy lehetőséget látok az erős mérnöki hátteret igénylő repülőgép-szerelésben, karbantartásban is. Ez egy új iparág Debrecenben, a repülőtér hozzáadott értéke lehetne. Kár lenne erről a lehetőségről lemondani.”

Dombi Margit

Herdon István (56)

A Xanga Investment & Development Group alapító tulajdonosa, debreceni székhelyű kockázati tőkebefektető és ipari ingatlanfejlesztő. Agrárközgazdász, a Debreceni Agrártudományi Egyetem közgazdasági szakán szerzett diplomát. Egyetemei tanulmányait követően közel 15 éven át a bankszektorban dolgozott, ahol kockázatkezeléssel és vállalkozások finanszírozásával foglalkozott. Majd az 1990-es évek végétől saját cégcsoportját építi. A tulajdonában lévő Debreceni Regionális és Innovációs Ipari Park több mint 40 vállalkozásnak ad helyszínt, a Debreceni Nemzetközi Repülőtér üzemeltetésében az év végén 25+1 százalékban kisebbségi tulajdonos lesz. Nős, három gyermeke van.

Dombi Margit képe

Kérjük, mondja el a véleményét