Dale A. Martin: Nem vagyok valódi külföldi

Dale A. Martin: Nem vagyok valódi külföldi

Nem valódi külföldi és nem valódi magyar – nagyjából így jellemezhető Dale A. Martin „státusza”. A Siemens Zrt. elnök-vezérigazgatója azt mondja: „osztrák-magyar identitásom van.”
Ebbe még némi színt visz, hogy az USA-ban született és világszerte több országban élt.

Habár a Siemens külföldi cég, nagyon erős, régi magyar gyökerei vannak, hiszen több mint 130 éve van jelen hazánkban. Az elnök-vezérigazgató, Dale A. Martin is hasonló: papíron külföldi, de nagyon erős magyar háttérrel rendelkezik.
„A nagyszüleim közül hárman magyarok voltak. Amerikában születtem, majd néhány éves németországi tartózkodás után végül Ausztriában telepedtünk le, ott nőttem fel. Otthon a német és az angol mellett magyarul is beszéltünk” – idézi fel a múltat.

Balatoni fíling

Hatéves korában járt először Magyarországon, a rokonoknál. Tinédzserként több nyáron át nyaralt Balatonnál. „Így ismerem az 1970-es évek balatoni fílingjét, amikor még én is egy forintért vettem lángost.”
Bécsben alkalmanként a magyar nagymamával is beszélt magyarul. „A szókincsemben ezért előfordulhat egy-egy régen használt kifejezés. Ilyen például a ’muki’, amire itt sokan felkapták a fejüket, mondván, helyes szó, de ma már ritkán hallani.”
Felnőttként a nyolcvanas években rendszeresen járt Budapestre az osztrák AWT cég képviseletében. „Az üzleti nyelvet eleinte nem ismertem. Ezért amikor először tárgyaltam egy külkereskedelmi vállalatnál, egészen addig jól ment a megbeszélés, amíg azt nem mondták, hogy ‘most már a szerződésről is legyen szó’. Akkor a ‘szerződés’ szót még nem ismertem.”
Dale André Martin – gyakran felmerül a kérdés, hogy melyik is a keresztneve? A képet némileg gazdagítja, hogy magyar kollégái ráadásul Andrásnak hívják. „A szüleim Dale Carnegie, amerikai író után neveztek el Dale-nek. A második nevem André. Amikor 1991-ben a magyarországi Siemenshez jöttem, az akkori vezérigazgató kezdte el az Andrást használni, amit a kollégáim a mai napig folytatnak. A Martin pedig a családnevem.”

Nem klasszikus expat

Tajvan, Hongkong, Japán, Szlovákia – ezek azok az országok, ahol Dale A. Martin hosszabban élt, dolgozott. Mint mondja, mindig érdekelte a távol-keleti kultúra. „Németül, angolul jól beszéltem, emellett kezdtem el mandarinul tanulni. Meggyőződésem volt, hogy Japán a jelen, Kína viszont a jövő.” Mandarin nyelvtudását azonban a mindennapi üzleti életben nem igazán tudja kamatoztatni, a magyart annál inkább. A több országot érintő külföldi „kitérő” után ugyanis 2010-ben visszatért Magyarországra, azóta a Siemens Zrt. elnök-vezérigazgatója.

„Nem vagyok a klasszikus értelemben vett expat: régebben ismerem az itteni környezetet, az országot, a múltat. A hazai Siemensen belül elfogadtak magyarként, így hitelesen tudom a magyar érdekeket az anyavállalat felé is képviselni” – vallja. A kettős kötődés tehát pozitív lehet a vállalat és közvetve a Német-Magyar Kereskedelmi és Iparkamara számára is, hiszen jobban szót lehet érteni egymással, ha mindkét fél beszéli az adott ország nyelvét.

Soha nem tanult magyarul

Több üzleti kultúra megismerése után van-e olyan jellemzője a magyar üzleti kultúrának, amit jobb lenne elhagyni?
„Amit megítélésem szerint lehetne erősíteni, az az időtervezés, a kiszámíthatóság, és az idő betartása. Úgy gondolom, ezzel a másik embert is megtiszteljük. Az időtényező fontos: az üzleti életben a minőség mellett a határidőkre is oda kell figyelni. Ezért a tervezésnél a minőséghez az időtengelyt is hozzá kell tenni – a kettő összhangja a siker jelentős eleme. Rendkívül fontosnak tartom a hosszú távú időtervezést. Szeretem az időt előre megtervezni, és ezt elvárom másoktól is. Talán extrém módon is.”
Más lényeges különbséget nem lát. „Valójában a magyar nyelv az egyetlen, amit soha sem tanultam iskolában. Általában érzem, mikor hibázom beszéd közben. Ez nem jelenti azt, hogy tudom is, hogyan kell helyesen mondani, csak működnek az ösztönök. Ez számomra erős érzelmi kötődés, és olyan ismeret, amit nehéz pontosan felmérni, meghatározni.”

Hogy Dale A. Martin személy szerint miben más egy “magyar magyarhoz” képest? „Én nem vagyok valódi külföldi, és nem vagyok valódi magyar sem. Nem itt jártam iskolába, egyetemre, vagyis a magyar kapcsolatrendszerem, ami másoknál évtizedeken keresztül épül fel, természetesen hiányos volt. A kapcsolatok pedig egyben bizalmat is jelenthetnek. Emiatt tudatosan energiát, időt kell fektetni a kapcsolatok kiépítésébe és a bizalom felépítésébe. Ez a fajta kapcsolatépítés időigényes, de én szeretem. Ma már többen megtisztelnek a bizalmukkal, ami sokat segíthet a napi munkában. Jó, hogy akár sms-ben is gyorsan reagálnak, megfelelő válaszokat kaphatok, ami előreviszi az ügyeket, éppen a bizalom okán.”

Kétszer három cél

Amikor 2010-ben visszajött Magyarországra a Siemens vezetői székébe, hosszú távra tervezett. Magyar a felesége, a gyerekei, jól ismerte az itteni céget, hiszen már 1991-től több éven át itt dolgozott.
Kinevezésekor három általános célt határozott meg, majd később még három konkrét fejlesztési célt is. Az első hármas részben teljesült, és egy növekedő pályára állt a Siemens. „Egészséges fejlődést, rendesen elvégzett munkát, s együttműködést céloztam meg. Az egészséges fejlődést nem kell magyarázni. A ’rendes’ munka egyértelműen azt jelenti, hogy a Siemens nem keveredhet kétes ügyekbe, és benne van a minőség, a társadalmi elvárás, a környezet kímélése is. Az ’együtt’ cél pedig azon a felismerésen alapul, hogy az eredményhez nélkülözhetetlen cégen belül és kívül is az együttműködés.”
E három általános cél a munka stílusára, módjára, szervezetére vonatkozik. A másik hárommal a lehetőségeket akarta tágítani. Szerette volna, ha a Siemensen belül egy szolgáltató központ (shared service center) Magyarországra kerül. Ez nem sikerült, Lisszabon és Prága mellett Pozsony lett a nyertes. „Saját sikerem áldozata lettem. Pozsonyból jöttem ide, ott azért dolgoztam, hogy odakerüljön, sikerült. De természetesen akkor, amikor én már Magyarországon voltam, Budapest volt a preferenciám”. Viszont megvalósult a duális képzés és a kutatás-fejlesztést is sikerült érezhetően megerősíteni. „Az utóbbi túlszárnyalta az álmaimat. Elsősorban repülőgépek elektromos hajtása terén vannak nemzetközi szinten is elismert eredményeink a Siemens-Airbus együttműködés keretében.”
Dale A. Martin örül annak, hogy Magyarországon elfogadták, és emiatt az anyavállalatnál is számít a szava. Tehát jól működik „a nem valódi külföldi, nem valódi magyar” státusz.
Kocsi Ilona

Életrajz
Dale A. Martin (61)
A Siemens Zrt. elnök-vezérigazgatója. Az amerikai Pennsylvania államban született, a bécsi Wirtschaftsuniversität-en szerzett diplomát. Dolgozott Hongkongban, Japánban, Szlovákiában is, 2010-től tölti be jelenlegi pozícióját. A német, angol és magyar mellett társalgási szinten beszél franciául és kínaiul (mandarin) is. A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara elnöke. Nős, felesége magyar, művészettörténész, két fiuk van van.

Kérjük, mondja el a véleményét