Bod Péter Ákos: Imádom, amikor együtt váltjuk meg a világot

Bod Péter Ákos: Imádom, amikor együtt váltjuk meg a világot

Nem lettem milliárdos. Ezzel a karcos kijelentéssel próbálta értésre adni Bod Péter Ákos, valójában mekkora lehetőséget kínált számára az, hogy egykor miniszter, aztán a Magyar Nemzeti Bank elnöke volt. Visszatekintve úgy látja, hogy emiatt éveken át csak hátrány érte, talán szerencséjére is. Amit viszont azóta elért, az semmi esetre sem egy-egy jól hangzó titulus, hanem sokkal inkább kemény munka eredménye. Most tanszékvezető egyetemi tanár.

„Nem akarom magam sajnáltatni, sőt ma talán már el sem hinnék, de rengeteget kellett dolgoznom miniszterként. A feleségem kiszámolta, hogy az alatt a másfél év alatt, amíg tárcavezető voltam, mindössze háromszor vettem részt otthon a vasárnapi ebéden" – jegyezte meg Bod Péter Ákos némi iróniával.

Valóban rendkívüli időkben lett ipari és kereskedelmi miniszter Bod Péter Ákos a rendszerváltás utáni első, Antall József-vezette kormányban. A rá háruló feladatok nagyságára jellemző, hogy a hozzá tartozó területeken – ipar, építőipar, belkereskedelem, idegenforgalom, hadiipar stb. – állították elő a bruttó hazai termék (GDP) több mint 60 százalékát.

„A keresés nálam állt meg”

Maga a terület nem volt ismeretlen számára, hiszen az előző rendszerben a tervhivatal kutatóintézetében az iparpolitika és pénzpolitika tanulmányozásával foglalkozott. Számára a korszellem változásának jele volt, amikor a felettesei hallgatólagosan tudomásul vették, hogy állami munkája mellett délutánonként és esténként a Magyar Demokrata Fórum (MDF) gazdaságpolitikai tanácsadója volt. Szakmai tudásának tulajdonítja, hogy a tárcavezetők között szakminiszternek számított az Antall-kormányban, aztán amikor vezetőt kerestek az önállósodó Magyar Nemzeti Bank (MNB) élére, „a keresés nálam állt meg”, amivel még távolabb került a politikától.

Persze, az ellenzék politikai kinevezettként tekintett rá, így a 1994-es választások után mennie kellett, és meg sem állt egészen Londonig. A hároméves MNB-elnökségét ugyanis újabb állami megbízás követte, meglepő módon a Horn-kormány részéről. Igazgatótanácsi tagnak jelölték az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankba (EBRD), ahol rábízták Magyarország, Csehország, Szlovákia és Horvátország gazdasági érdekeinek képviseletét.

Tudatosan távol a politikától

Három év után, amikor visszajött, különös izgalommal töltötte el az az érzés, hogy lezárult egy korszak az életében. Újra elkezdett tanítani, a Veszprémi Egyetemen, kutatóprofesszorként, közben pedig gazdaságpolitikai stratégiai tanácsadóként próbálta segíteni az első Orbán-kormány munkáját. Hamar rá kellett ébrednie azonban, hogy javaslatai és észrevételei hiábavalóak. Gyötrelmes volt ennek beismerése, de mintegy mentőövként, ajánlatot kapott alma materétől, a budapesti közgazdaság-tudományi egyetemről, hogy visszavárják. Ott folytatta az oktatást, és idővel tanszékvezető lett. „Azóta is megszakítás nélkül a Budapesti Corvinus Egyetemen tanítok. Úgy gondolom, ez életem egyik legnagyobb eredménye és megtiszteltetése” – hangsúlyozta visszafogott meghatódottsággal. Majd azt is elárulta, hogy ma már tudatosan távol tartja magát a napi politikától, s „jó érzés, hogy ezt megtehetem”.

Nem csalódott? „Nem, egyáltalán nem!” – rázta a fejét határozottan. Szerinte sokat köszönhet tanítványai inspirációinak, egyetemi oktatói munkájának. Egyáltalán nincs oka elégedetlenségre, hiszen rengeteg órája és a diákok körében nagy szurkolótábora van, előadásai felét angolul tartja, részben külföldi, részben magyar hallgatóknak. „Imádom, amikor együtt váltjuk meg a világot” – mondta.

„Soha nem érdekelt, hogy sok pénzt csináljak”

Soha nem csábította, hogy miniszteri vagy MNB-elnöki kapcsolatait az üzleti világban hasznosítsa? „Huszonöt évestől ötven évesig a mai gazdaságpolitikai és üzleti elit számos szereplőjét tanítottam, az oktatás mellett pedig kisvállalkozó is vagyok, mégpedig a szó szoros értelmében. Az, hogy sok pénzt csináljak, igazából soha nem érdekelt” – válaszolta. Oktató és tanácsadó kft.-jében 6-8 millió forintos árbevételt könyvelhet el évente. Soha nem szerepelt az álmai között, hogy valamelyik nagy cég nagyhatalmú vezére legyen. Fontosabbnak tartja a tanítást, ami nem parkolópálya, hanem felelősségteljes munka, komoly misszió számára. „Ráadásul az a hiúság is megvan bennem, hogy egy jól megírt tankönyv vagy cikk legalább olyan hatással lehet az ország gazdaságára, mint a miniszterség. Magam ezt meg is tapasztaltam, hiszen mindkettőt csináltam” – tette hozzá. Az elmúlt években több helyen – cégnél, banknál, biztosítónál és gazdasági kutatóintézetnél – vállalt felügyelő bizottsági munkát, többek között azért, mert „ez is segít elkerülni, hogy elszakadjak a való gazdaságtól”.

„Fontos, hogy együtt legyünk”

Mit hoz a jövő, hol tart majd öt év múlva? „Ha valamiben eredményt szeretnék elérni, az a generációk közötti kommunikáció javítása. Erre éppen a jövő érdekében nagy szükség lenne” – mondta. Szerinte, ha az idősek és a fiatalok jobban megértenék egymást, akkor biztosabb lenne a jövőjük is. Ma elbeszélnek egymás mellett, amire tipikus példa lehet a brexit. Az Egyesült Királyság kiválását az Európai Unióból főleg az idősek forszírozták, a fiatalok máig nem értik, hogy miért. Ők inkább maradnának az EU-ban… A fiatalok türelmetlenségét tanárként is tapasztalja. Délelőtt megírják a dolgozatot, és már kora délután izgatottan hívják, hogy „akkor hányas lett”? Bizonyára meglepődnének, ha tudnák, hogy a tanáruk olykor két napot is eltöpreng azon, milyen osztályzatot adjon egyik-másik munkára. Bod Péter Ákos oktatóként rendszeresen kényszerül ellenőrizni, hogy az előadását hallgatók még vele vannak-e? Nem kishitűségből teszi ezt, „fontos, hogy együtt legyünk, hiszen csak így van értelme az egésznek”.
Kocsi Margit

Névjegy
Bod Péter Ákos (67)
Tudós közgazdász, tanszékvezető egyetemi tanár, évekig politikus is. 1975-ben kapta kézhez közgazdász diplomáját. Kutatóként kezdett el dolgozni, miközben az 1980-as évek végén a rendszerváltásra készülő Magyar Demokrata Fórum gazdasági tanácsadója lett. A választási győzelem után másfél évig tagja volt az Antall-kormánynak, ipari és kereskedelmi miniszterként. 1991 végétől a MNB elnöke, majd 1995-től az EBRD igazgatósági tagja lett. Ezt követően egyetemi oktató lett. Két házasságából három gyermeke van. Amikor beszélgettünk, éppen a 7 és 9 éves fiára vigyázott otthon.

Kocsi Margit képe

Kérjük, mondja el a véleményét