Bartók János:Olyan ez a munka, mint egy jégtörő cirkálót vezetni!

Bartók János: Olyan ez a munka, mint egy jégtörő cirkálót vezetni!

„Hiszek ebben az iparágban. Az egészségügynek, a betegek gyógyításának is a biztosítás, a bizalom és a minőség az alapja” – mondja Bartók János, a Duna Medical Center (DMC) vezérigazgatója, aki 2018. június 1-től tölti be ezt a pozíciót. Az új főnök egész eddigi szakmai pályája a biztosításhoz kötődik, zömmel nemzetközi vállalatoknál. Ez a tapasztalat jól jöhet az egészségügy sokak által várt új szabályozásánál.

„Vezérigazgatót kapott a Duna-parti magánkórház!” – adta hírül a média ez év júniusában Bartók János érkezését a Duna Medical Center újonnan létrehozott vezetői pozíciójába. Mert ilyen addig nem volt. Volt és van főigazgatói, orvos igazgatói, ápolási igazgatói poszt – de vezérigazgatói nem volt.

Kell egy főnök

Miért is döntöttek úgy a tulajdonosok, hogy kívülről hoznak egy szakembert, aki évtizedes vállalatvezetési és biztosítási tapasztalattal rendelkezik, de az egészségügyi iparágban eddig nem dolgozott? „Hiszek ebben az iparágban. Az egészségügynek, a betegek gyógyításának is a biztosítás, a bizalom és a minőség az alapja. Ezt a szemléletet hoztam magammal. A tulajdonosok pedig a 2015. évi indulás óta az intézmény életében bekövetkezett robbanásszerű fejlődés és a beindított projektek volumene, az együttműködő partnerek nagy száma alapján szembesültek azzal, hogy szükség van az átfogó vállalatvezetői tapasztalatra, ilyen irányú szaktudásra a vezetésben. Egy vezérigazgatóra, aki a cég belső működését minőségében felügyeli, összehangolja a különböző területek munkáját, irányítja a 2019-ben átadásra kerülő 130 ágyas kórház nagy összpontosítást igénylő beruházását. Rám esett a választás, megkaptam a tulajdonosok bizalmát” – fogalmazza meg Bartók János új vezetői feladatait tömören. „Olyan ez a munka, mint egy jégtörő cirkálót vezetni – kórházépítés, a minőségi, zökkenőmentes üzemeltetés biztosítása, a piac építése, és mindezt egyszerre” – teszi hozzá.
Amikor beszélgető partnerem berobbant a szobába, először az ott ülő kolleganőjéhez szólt: „Hajszálat láttam a minőségi tanúsítványunk bekeretezett oklevelének üvege alatt! Nem vagyok szőrszálhasogató, de minőség és hajszál nem fér össze, sokszor a pozitív megítélés is csak egy hajszálon múlik!” – fűzi hozzá tréfásan, de komolyan gondolva.

A minőségi gyógyításért fizetnek

A páciensek gyógyulásához és főleg ahhoz, hogy elégedetten távozzanak az intézményből, minőségi kiszolgálás kell. „Az elégedettség a legjobb marketing eszköz. Bár kezdetben a gyógyulni vágyók a hirdetéseink alapján kerestek fel minket, az utóbbi időben ez radikálisan megváltozott. Egyre nagyobb azon páciensek aránya, akik korábban nálunk járt ismerőseik, családtagjaik ajánlására fordulnak hozzánk. Az ajánlások alapja a kivívott bizalom, ez a legjobb minőségi mutató.” A műtétre váró beteg útját, kezelését az első jelentkezésétől kezdve a teljes folyamat során egy hozzá rendelt esetmenedzser kíséri végig. Ő konzultál, egyeztet a beteggel, ütemezi a kezelések, beavatkozások időpontjait egészen addig, amíg gyógyultan távozik. „A beteg, ha nem is az orvosnak, de az esetmenedzserének vagy az asszisztensnek vagy legkésőbb a recepciónál a számla rendezésénél azonnal visszacsatolást ad tapasztalatairól. Így szinte rögtön mérni tudjuk az elégedettséget, visszatérő problémák esetében pedig azonnal beavatkozunk, korrigálunk” – mutatja be tömören a vezérigazgató a minőségbiztosítási folyamat lényegét.
Apropó, számla! A honlapon tájékozódva és látva az árakat, felvetődik a kérdés, milyen körből tevődnek össze az intézményt felkereső páciensek? „Csodálkozni fog! Nem okvetlenül a társadalom talán két százalékát sem kitevő legtehetősebb körből. Jön hozzánk teherautó sofőr, kétkezi munkás, tanár egyaránt. Eddigi méréseink azt mutatják, hogy a gyógyulni vágyok egyötöde az alsó középosztályból, három-ötöde a felsőbb középosztályból és csupán csak egyötöd érkezik a legfelsőbb körökből. Természetesen fontosak a költségek, de aki minőségi gyógykezelést, átlátható folyamatokat, korszerű eszköz és műtéti technikát akar, minimális várakozással, azt még a földrajzi távolság sem tartja vissza. Számos betegünk érkezik vidékről is.” Több nemzetközi közvetítő céggel is szerződésben vannak.„Orvosaink egy része dolgozott a külföldön, rendelkezik nemzetközi minősítéssel, referenciával, nyelveket beszél – így a külföldi betegek is bizalommal érkeznek hozzánk.”

Nincs tb-támogatásuk

A gyógyítás hazai finanszírozási hátteréről kiderül, hogy jelenleg nincs tb-támogatásuk, a betegek saját forrásból és/ vagy esetlegesen meglévő vállalati egészségbiztosításból fizetik meg gyógyulásukat. Bartók János úgy látja, szükség lenne egy tiszta és átlátható rendszerre, a magán és közfinanszírozású gyógyítás egyértelmű szabályozására. Fontos, hogy egy megújuló jogszabályi környezet világos keretrendszert hozzon létre. A betegnek látnia kell, mit kap a társadalombiztosítástól a fizetett járulékai után és mi az, amiért neki, vagy cégének fizetnie kell. Az utóbbi időben egyre nyomatékosabban hangsúlyozott és részben adózási oldalról is ösztönzött öngondoskodási modellt ki kellene terjeszteni a nyugdíj előtakarékosságon túlmenően az egészségbiztosítás területére is. Hiszen csak így biztosítható a „minőséget az éveknek” elv. „A DMC-nek is fontos a piac gyors normalizálása, egy, a fenti elveket elősegítő jogszabályi környezet kialakulása” – zárja ezt a gondolatmenetet a vezérigazgató.
A Duna Medical Center alapító befektetője, Igor Iankovskyi ugyan dolgozott már az egészségügy területén, de ilyen volumenű kórház projektbe még nem invesztált. Olyan társakat választott, akiknek van a közép-kelet európai régióban és a kórházi beruházások területén tapasztalata. A 2015.júliusában megnyílt intézmény negyvenhat szakmát fog össze, két műtővel, tizenkét betegággyal indult és tizenkét órás járó beteg ellátást biztosít. „Ez egy, a továbblépés alapját képező modell, óvatos, lépcsőzetes felfutással tervezett növekedéssel. Az egészségügyi beruházásoknál hosszú megtérülési időkkel kell számolnia a befektetőnek” – kommentálja a helyzetet Bartók János.
A minőséghez általában, de különösen a betegellátáshoz elengedhetetlenül szükséges a kimagasló szaktudással rendelkező orvosok megnyerése és megtartása. „Orvosaink többek között azért is választják intézményünket rendelőjüknek, mert itt korszerű környezeti kialakítást, tapasztalt, elkötelezett szakszemélyzetet, magas technológiai szintű műszerezettséget találnak. Mire az orvos megérkezik a recepcióra, mindent kulcsra készen talál: a számítógép bekapcsolva, az előjegyzett páciensek listája a kijelzőn, az asszisztens felkészült – még a köpeny is ott lóg tisztán, ropogósan a fogason.”

Orvosok, mindenhonnan

Az orvosok közül egyre többen térnek haza külföldi munkájukból, ahol sok tapasztalatot szereztek, így ebben a minőségi környezetben, az egészségügyben történelmileg kialakult „feudális hierarchia” szorító keretei nélkül tudnak a gyógyító munkára koncentrálni. „Itt legálisan érkezik a magas szinten végzett munkájukkal megszolgált jövedelmük a számlájukra, nincsenek ráutalva a megalázó hálapénzre.” A hazatérők azt mondják, Magyarországon élni jó, a DMC által biztosított keretek között végzett munkájuk szakmailag és magánéletükben is egy megfelelő színvonalat ad. „Élvezetes hallgatni, amikor orvosaink egy-egy komolyabb eset konzultációjára összegyűlve sorolják és osztják meg egymással angliai, svájci, németországi tapasztalataikat, hogy csak néhány országot említsek.”
„Szinte bábeli környezetben élünk. Sok helyről, sok országból érkeztek az orvosaink. Sokféle szervezeti háttérrel rendelkeznek, sokféle szervezeti kultúrában szocializálódtak. Ki az állami ellátásból érkezett hozzánk, van, aki multinacionális struktúrában dolgozott, többen kisebb szolgáltatóknál szereztek tapasztalatot a magán egészségügyből. Az új kórház építésén sokféle nemzetiségű ember, szállító, partner dolgozik. Hogy ebben a környezetben ne alakuljon ki egy a bibliából ismert bábeli zűrzavar, kellett egy vezérigazgató, aki mindezt összehangolja.” Hogy milyen készségekkel kell rendelkeznie? Diplomáciai érzékkel leginkább, komoly vállalatirányítási tapasztalattal soknemzetiségű, multinacionális vállalatoknál és főként empátiával orvos és páciens, az ellátási fronton dolgozók és a hátteret biztosító munkatársak irányába egyaránt.
Új vezérigazgatóként lehet ezt győzni? „Kora reggel végigrohanom az osztályokat, szakrendelőket, begyűjtöm az információkat az esetleges éjszakai eseményekről. Aztán következik ezek kiértékelése, a sok-sok konzultáció a napi működtetés területén és eközben pedig a nagyberuházásunk figyelemmel kísérése, szükség szerinti beavatkozásokkal, módosításokkal. Folyamatos jelenlét, pörgés, figyelem. De amint a bevezetőben mondtam: beleszerettem és hiszek ebben az iparágban!” – válaszolja Bartók János.
Skonda Mária

Bartók János (50)
A Duna Medical Center Group vezérigazgatója 2018. júniusától. Ezt megelőzően 2016. októberétől az ERGO Életbiztosító Zrt. Igazgatóságának tagja, korábban a MetLife magyarországi vállalatainak – a MetLife Biztosító Zrt. (korábbi Aviva Életbiztosító Zrt.) és az Ahico Biztosító Zrt. – elnök- vezérigazgatója. 2007-2012 között az Aviva Életbiztosító Zrt. elnök-vezérigazgatója, és irányította az Aviva csoport kelet-európai vállalatait is. Biztosítási karrierjét 1993-ban az AEGON alkalmazottjaként kezdte, ahol először képviselői, majd fiókigazgatói feladatokkal bízták meg. Az AEGON Pénztárszolgáltató 1995-ös indulásától értékesítési és marketing vezérigazgató-helyettesként elsősorban az értékesítési szervezet felépítését és működtetését menedzselte. Később az AEGON Magyarország Általános Biztosító Zrt. nem életbiztosítási, majd az életbiztosítási területért felelős vezérigazgató-helyettese. Tanulmányait a GATE Mezőgazdaságtudományi Karán (1992) végezte.

A Duna Medical Center árbevétele

Bevételi adatok
o 2015, második félév: 105 millió Ft
o 2016: 789 millió forint
o 2017: 1,547 milliárd forint

Skonda Mária képe

Kérjük, mondja el a véleményét